fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Margaret Fuller, az amerikai feminizmus anyja

2011.07.09. 08:55 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: amerikai irodalom nőtudat világ tanítónői margaret fuller

"Az emberiséget három részre lehet osztani: nők, férfiak, és Margaret Fuller." Edgar Allan Poe.

 

Margaret Fuller 1810-ben született a Massachussetch-beli Cambridge-ben. Ahogy akkoriban szokás volt, őt is fiúnak várták. Apja, aki neves ügyvéd volt,  hamar megvigasztalódott, s úgy döntött, lányának olyan nevelést fog biztosítani, mintha fiú lenne. Ami abban az időben, ne felejtsük el, nem volt olyan egyszerű. A kis Margaret négyéves korában már írt és olvasott, hatévesen latinul is, majd ehhez jött a német, francia, olasz és görög nyelv. Harmincéves korára New England-szerte ő volt a legtájékozottabb és leolvasottabb – és nem csak a nők között.

Mindez persze nem feltétlenül könnyítette meg a fiatal lány életét. A korabeli lányokkal nem tudott barátkozni, mert gyökeresen más világban élt, a fiúk inkább tartottak tőle, viszolygással vegyes tisztelettel nézték. Margaret kamaszon alvajáró lett, és állandóan migrén gyötörte, viszont ő volt az első nő, aki engedélyt kapott arra, hogy használja a Harvard Egyetem könyvtárát. Húszas éveinek elején a Kisasszonyok című népszerű regény szerzőjének, Louisa May Alcottnak édesapja tanári állást adott Margaretnek. Ezek után néhány évig még különböző helyeken tanított, majd visszatért Bostonba, ahol otthonában szemináriumot kezdett tartani, amelyet nagy érdeklődés kísért. Mivel ezen idők törvénye szerint nők nem tarthattak nyilvános beszédet az Egyesült Államokban, tulajdonképpen törvénybe ütköző tevékenységet folytatott. Előadásaival Margaret a nők tanulási lehetőségeinek lehetetlenségét próbálta ellensúlyozni, a hallgatóság között azonban nagyon sok férfi is megfordult, hiszen az élénk szellemű, rendkívül tájokozott nő a görög mitológiától a Biblián át a képzőművészetig és irodalomig mindenhez érdemben tudott hozzászólni.

1835-ben Margaret megismerkedett Ralph Waldo Emersonnal, aki az akkoriban kibontakozó amerikai transzcendentalizmus szellemi vezetője volt. Az irányzat rendkívül sok különböző elemből állt össze, a legjellemzőbbek: panteizmust hirdettek a nyugati civilizációra annyira jellemző antropomorf istenképzet helyett, a bűn létezését tagadták, az egyéni öntökéletesítés határtalanságát hirdették. Az irányzat meghatározó szövegei Emersontól származtak, legnépszerűbb azonban talán David Thoreau magyarul is olvasható Walden című regénye lett.

 

Az elkövetkezendő évek során, miután, állítólag, kezdeti heves flörtjük végül is nem végződött valódi viszonyban, Margaret Thoreau mellett Emerson egyik legjobb barátja, legfőbb bizalmasa lett, s ennek a ténynek fontos eleme lehetett az, hogy Fuller sohasem volt hajlandó a „nagy gondolkodót” látni Emersonban (egyébként is egészséges önbizalommal rendelkezett, tudta, mit ér, mit ér fel), saját magát egyenrangúként kezelte. Hogy Emerson miként gondolkodott erről, arról keveset tudunk, -sohasem vallott róla. Hawthorne, a Skarlát betű szerzője, − aki egyébként kevésbe kedvelte Margaretet, mert stílusát túlságosan agresszívnak tartotta, s bizonyos vélemények szerint az is zavarta, hogy Margaret a maga korában népszerűbb, híresebb volt, mint ő – megörökítette a nőt a The Blithedale Romance (A blithedale-i románc) című regényében. Margaret szenvedélyen vágyott a szerelemre, és ezt nőkkel és férfiakkal egyaránt el tudta képzelni. „Annyira igaz – írja naplójában – hogy egy nő is tud szerelmes lenni egy nőbe, és egy férfi is egy férfiba.” Fiatalon sok szenvedélyes kapcsolatba bonyolódott, de a férfiak legtöbbje szinte elrémült a benne lakozó szenvedélytől, erőtől. 1845-ben írta meg Woman in the Nineteenth Century (A nő a 19. században) című könyvét, melyet egy korábbi, a nők helyzetéről szóló cikke ihletett.

Munkájában számos, akkoriban forradalminak számító gondolatot fejtett ki, többek között azt, hogy senki sem születik egyértelműen nőnek vagy férfinak, nincs egyértelműen maszkulin vagy egyértelműen feminin egyed, valamint hogy a férfiak, szinte öntudatlanul, sajnos hasonló módon viszonyulnak a nőkhöz, mint a rabszolgákhoz. A könyv, bár sokak nemtetszését kiváltotta, egy hét alatt elfogyott, és az amerikai feminizmus alapműve lett; ráadásul felfigyelt rá Horace Greeley, a New York Tibune főszerkesztője, aki meghívta lapjához Fullert, aki a következő évek során az ország egyik leghíresebb újságírója lett – egyik nagy hatású sorozatában például a hírhedt Sing Sing börtön prostituáltjaival készített interút, hogy feltárja életkörülményeiket. Európában készített interjúi és cikkei megnyitották számára az utat a kontinens kulturális életéhez is; ezeket az írásokat később At Home and Abroad (Otthon és idegenben) című könyvében gyűjtötte össze. Többek között Wordsworthel és George Sanddal is találkozott. Margaret Fuller sok mindenben első volt. Ő lett Amerika első külföldi női tudósítója, valamint az első háborús tudósító (Christiane Amanpour ősanyja), aki testközelből tájékoztatta az amerikai embereket az 1848-49-es forraldalmakról. Ő volt az első női szerkesztő, akit egy amerikai lap alkalmazott, és az első, aki Goethét angolra fordította. A Dial, a transzcendentális irányzat lapjának szerzőjeként pedig az első nő, aki lehetőséget kapott arra, hogy irodalmi kritikákat írjon a férfi írók műveiről. (Szerződése szerint évi 200 dollárt kapott volna a munkásságáért, de ezt állítólag sosem kapta kézhez.)

Olaszországban Margaret megismerkedett egy nála 11 évvel fiatalabb olasz nemessel, aki rajongója lett. A férfi részt vett a szabadságharcban, Fuller pedig ápolónőként dolgozott. Amikor terhes lett, akkor sem ment feleségül gyermeke apjához, a korkülönbségre hivatkozva. 1848-ban megszületett Angelo nevű fiuk. Viszonyuk nagy megbotránkozást váltott ki, Greely nem újította meg Fuller szerződését a New York Tribune-nál. A kis család, mivel nem volt miből élnie, vissza akart térni az Egyesült Államokba. Ezen a hajóúton mindhárman odavesztek. A pár holttestét sosem találták meg; kisfiuk testén kívül találtak azonban egy ládát , amely Margaret és Ossoli szerelmes leveleit tartalmazta.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr393051700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.