fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Charlotte Perkins Gilman (Melléklet: A sárga tapéta)

2011.07.30. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: centrifuga nőtudat magyari andrea világ tanítónői charlotte perkins gilman charlotte gilman perkins wikiwom

Charlotte Perkins Gilman 1860-ban született; amerikai szociológus, regény- és novellaíró, a társadalmi reformok híve. "Utópista feministának" is gyakran nevezik, ez a címke leginkább talán Herland című regénye kapcsán tapadt rá, melyben egy olyan társadalomba kalauzolja az olvasót, ahol csak nők élnek, akik képesek voltak megszabadulni a patriarchátus társadalmi berendezkedésben gyökeredző problémáktól. De ne képzeljük férfigyűlölőnek: férjével, gyermeke apjával jó kapcsolatot táplált, s szószólója lett a válással, valamint az apának a gyerekhez való jogával kapcsolatos korabeli problémák megoldásának. Az eutanázia híve is volt, gondolkodása a 19. század végén igen haladónak számított, sőt ma is.

A sárga tapéta című elbeszélés, amely meghozta számára a hírnevet, a női irodalom alapműve lett. Gilman a szülés utáni depresszióról ír, saját élmények alapján. A novellát Rakovszky Zsuzsa fordításában adjuk közre. 

 Charlotte Perkins Gilman 1860. július 3-án született Hartfordban, Connecticutban. Még kisgyermek, amikor apja elhagyja a családot, így az anya, aki képtelen eltartani két gyermekét, gyakran hagyatkozik a rokonokra, akik között ott van Harriet Beecher Stowe is, a Tamás bátyja kunyhója írója. 

Ötévesen Gilman magától megtanul írni és olvasni; sok időt tölt egyedül, mert anyja beteg. Önéletrajzában azt írja, hogy anyja képtelen volt a szeretet kimutatására (talán nem is maradt rá ereje, tehetjük hozzá); ezt legfeljebb akkor tette, ha azt hitte, gyermekei már alszanak. Mindazonáltal saját boldogtalanságának okát a bizalomban és a regényekben látta, ezért gyermekeinek megtiltotta, hogy szoros barátságba kerüljenek bárkivel is, valamint, hogy regényt olvassanak. 
 
Gilman gyerek- és kamaszkorának nagy részét Rhode Island-on, Providence-ben töltötte. Ahogy írja, meglehetősen fiús lány volt, legtöbb barátja is fiú volt, és szeretett „fiús” dolgokat játszani. 
 
1884-ben férjhez ment Charles Walter Stetsonhoz – miután elsőre elutasította a férfit, mert úgy érezte, nem ő számára az igazi. A következő évben megszületett egyetlen lánya, Katherine Beecher Stetson. A szülés után Gilman súlyos depresszióba esett, ezt írta meg világhírűvé lett  A sárga tapéta című elbeszélésében. A szülés utáni depresszió fogalma akkoriban még szinte ismeretlen volt, az orvosok vagy tanácstalanul álltak a jelenség előtt, vagy egyszerűen "hisztériának" bélyegezték. Orvosa azt tanácsolta Gilmannak, maradjon mindig a gyerek közelében, és eszébe se jusson az életben többet „tollat, ecsetet, vagy ceruzát fogni”, valamint, hogy napi két óránál többet soha ne töltsön szellemi élettel. Gilman megpróbálta magát ehhez tartani, állapota azonban csak romlott. 1888-ban a pár úgy döntött, hogy elválnak, mert egyedül ez látszott kiútnak ahhoz, hogy Charlotte valamiféle függetlenséget szerezzen, és  mentális egészségét visszanyerje. 
 
A válás után Charlotte Pasadenába költözött lányával, ahol aktív szerepet vállalt a feminizmus és a társadalmi reformok kibontakoztatásában. Azt gondolta, hogy a nők elnyomása Darwin elméletében gyökeredzik, aki, bár nem szándékosan, de átnézett a nőknek a társadalomban betöltött szerepe fölött, s a férfi szexualitást helyezte előtérbe, amely nem periodikus, mint a nőké, hanem állandó; ezzel pedig már-már legalizálta a nőkkel szembeni az erőszakot  és agressziót. Pedig, folytatja Gilman, a férfiak agresszióval, valamint a nőknek az otthonnal való társítása manapság már erőltetett, és nem szükséges úgy,  mint az a  történelem előtti időkben indokolt lehetett. „Nincs olyan, hogy női agy – mondja. - Az agy nem nemiszerv. Ezzel az erővel akár női májról is beszélhetnénk.” 
 
Gilman szerint a kisfiúk és kislányok ruházata nem kellene, hogy ennyire különbözzön, mint ahogy nem kellene ilyen élet határt húznunk „fiús” és „lányos” játékok között sem. A „fiús” lányok, akik annyi kritikának vannak kitéve, szerinte egyszerűen szabadon és egészségesen használják a testüket. 
 
Gilman mindenekfelett hitt ezen kívül a nők gazdasági függetlenségben. Azt vallotta, egyedül ez hozhat valódi függetlenséget a nőnek, és ez teheti őt a férfival egyenlővé a társadalomban. 1898-ban jelentette meg A nők gazdasági helyzete című munkáját, amely, megdöbbentő módon, Magyarországon is megjelent, csupán 10 évvel később. A könyv alaptézise az, hogy be kell végre látni, a nők nem csupán anyák és feleségek, akiket otthonukba zárva kell tartani; ha ez a szexuális-anyagi függés megszűnik, végre egyenrangú partnerként élhet egymás mellett nő és férfi, és ez mindkettőjük javát szolgálja majd. 
 
Gilman szószólója volt ezen kívül a szabadabb öltözködésnek, a nők munkavállalási jogának, annak, hogy az apáknak a válás után is joga van a gyerekéhez (válása után ő és férje nagy gondot fordítottak arra, hogy lányuk mindkettejükkel jó kapcsolatban legyen, sőt, férje második felesége is szívesen vette, ha a lány egy időre náluk maradt), valamint annak, hogy a nő és a férfi egyenlő részben ossza meg a házimunkát. A lányokat pedig, mondja, már kislányként arra kell tanítani, hogy önálló, független személyiségek legyenek, megmutatni nekik, hogy van lehetőségük választani, akárcsak a fiúknak. 
 
Herland (A nők világa) című, 1915-ben megjelent  sci-fijében egy olyan világot fest le, amelyben csupán nők élnek, akik szűznemzéssel szaporodnak.  Ebbe a világba jut el három fiatal férfi, egyikük szempontából hallgatjuk a történetet. 
 
1932-ben Gilmannál az orvosok gyógyíthatatlan mellrákot diagnosztizáltak; ő pedig, aki  az eutanázia feltétlen híve volt,  nem várta be a gyilkolást: 1935-ben, kloroform segítségével öngyilkos lett. „Halkan és gyorsan” halt meg. 
 
 
Magyari Andrea
 
  

 

 

Charlotte Perkins Gilman  

A sárga tapéta 

 
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr863105040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2011.08.01. 23:44:19

Egy volt, csak rohadt prűd és humortalan itt valaki szokás szerint.