fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Női lábjegyzetek: Móricz és Karinthy

2011.08.01. 07:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: folyóirat móricz könyvajánló karinthy centrifuga ferenczi sándor gordon agáta fff gender kosáryné az asszony beleszól női lábjegyzetek wikiwom

 Női lábjegyzetek az irodalomtörténethez

 Móricz és Karinthy beleszól nemzeti önismeretünkbe. 

Móricz Zsigmond népi sőt nemzeti írónk, aki a Nyugatban is érvényes nagyság, saját lapja pedig a Kelet Népe, amit egyszerre írt, szerkesztett és menedzselt. Móricz tananyag és érettségi, a Légy jó mindhalálig és a Hét krajcár írója, dzsentritörténetek és történelmi férfiregények népszerű és tekintélyes szerzője.

A két világháború között Móricz a népi írók jelentős táborába tartozott, népiek voltak a falukutatók, népdalgyűjtők, etnográfusok, dokumentaristák. Az írók egy másik része urbánus volt, az urbánusok modernebb, városi-polgári témákat írtak meg, a Nyugat köre jórészt ilyennek tudta magát.

Ma pedig meglepődve látjuk a nemzeti irodalmunk egyformán erős színeiben mindkét tábort.

Magam is népi íróként olvasom Móriczot, átérzem a törekvéseit, hűségét magyarságához és népiségéhez, miközben óriási tehetsége és termékenysége városias témákat is regényesít. A népi és az urbánus tábor nem ellensége egymásnak, hanem harcostársa, azonban volt némi rivalitás a két irány között. És eljött az idő, amikor népinek lenni kínos lett kicsit, és bár támogatottak és elismertek voltak a népi írók, mégis inkább nevetségesek.

A népiek írásművészetére a legnagyobb csapást Karinthy Frigyes urbánus nyugatos írónk mérte, remek paródiakötetével, ami egyben kortárs irodalomtörténet és kulcsregény is. Az Így írtok ti pompásan kifiguráz népi és urbánus írót egyaránt, stílusjegyeikkel, témáikkal, és karaktereikkel együtt. Karinthy könyve leleplezi az írókat és az írást, Karinthy ügyesen és viccesen elmondja róluk, amit nem árultak el magukról, életükről, szerelmeikről és feleségeikről a titkolózó írók.

Pletyka és személyes kapcsolat, feleségek és élettörténet, az írói és a személyes teljesítmény kiváló ismeretében írta karikatúráit Karinthy, emberiek a kikacagott írók, és vicces a felnagyított stílusjáték, egy nagyszerű író és szerkesztő kortárs irodalomtörténete, gonosz kis kiszivárogtatásokkal a sorok közt.

Milyen lehetett szerepelni ebben a népszerű könyvben kikacagott szerzőként? Erre ritkán gondolunk, és nem biztos, hogy könnyű volt, miközben nem nagyon lehetett duzzogni.

„Így irtok én”, mondhatná Karinthy, akinek a népi irodalom és személyesen Móricz komoly célpontja. Politikai vélemény és üzenet, ahogy a móriczi karaktert kifigurázza, továbbá az író és férfi vetélytárs rúgása a népi oroszlánba.

A két világháború között, a nemzetiszocializmusok idején járunk: vereség, gyász, büntetés, a trauma átadása, irdatlan szegénység, és közben országépítés, katonás helytállása egy vesztes nemzedéknek, összefogás az őserővel, a nőkkel, a népivel, a paraszttal és az úrral személyesen, akik a táj mintázata.

Karinthy „népiesch” írója és hőse indulatvezérelt, hormontúltengéses vérnősző barom, a magyar virtus és erő öntudatlan vak hordozója, agresszív alkoholista, nevetséges és kihalásra ítélt őslény. Ezt az érzést a népiségről Karinthy paródiája úgy terjesztette el a magyarok közt, hogy észre se vettük, és már csak a kabaréparasztot ismerjük őseink közül. Ha egyszer is olvastuk Karinthyt, ilyennek látjuk a népiest. Sajnos nem kizárt, hogy akkor is ilyennek látjuk, ha nem olvastuk Karinthyt.

Az erkölcsileg nemes, olvasott és írástudó magyar paraszt, a termékeny és tiszta magyar asszony, a különlegesen díszített népi hagyomány és ornamentikus szellemiség pedig védekezésbe szorult. Ez bizony komoly sérülése kollektív önképünknek, és ötven év kitüntető figyelmével sem kapott új erőre népi irodalmunk, ahogy a népünk sem, erről persze nem csak az írók tehetnek, de kétségtelen a felelősségük. Karinthy szükségtelenül kegyetlen volt Móriczcal és a néppel.

Móricz érzékeny és finom író, az elszegényedett nemesség átmeneti típusainak gondos leírója, nemzeti karakterünk, érzelmi és mentális dinamikánk gondos megfigyelője egy válságos korban. Nőül is tud, érti és szereti a nőket, anyahitű, ez világos a szövegeiből.

Ismeri a háborút-hazát vesztett férfiak érzéseit, az elárvult nemzedékekét, a gyerekekét és a nőkét. Akik a legnagyobb vesztesek és a nemzet igazi fenntartói, az árva kiscselédek, senkinek sem kellő gyerekek, a felnőttek áldozatai.

Móricz nagyszerűen ír gyerekeknek, egy korabeli gyereklap szerkesztőjeként kezdte pályafutását. És Árvácskával végezte, a wiki megemlíti, hogy Árvácskát örökbe fogadta, és nem csak lányaként, háztartásbeli családtagként és titkárnőként, hanem asszonyként is szerette. Vagy szerették egymást. Talán egy fiuk is született.

 

Nem ítélkeznék, nem dolgom, a férfiak legjobbjai sem tudták akkoriban eldönteni, hogy titkolják vagy bevallják, mit éreznek a nők iránt. Inkább azt találgatták, mit éreznek vajon a nők, miért ölnek a cselédlányok, mitől idegesek az asszonyok, és mit jelent mindez? Még legnagyobb pszichoanalitikusunk, a következetes és igazságos Ferenczy Sándor is súlyosan tévelyeg ’megfigyelés’ és ’viszontáttétel’ között, a páciensei közül kettőt is feleségül vesz, anyát és lányát (szerencsére nem egyszerre). J

Az asszony beleszól Móricz nőtudatú regénye, 1933-ban jelent meg, egy világválság közepén, a városi nők túlélési taktikáit, tanulságait és egzisztenciáját vizsgálja benne, regényesen és hétkrajcárosan. A válság és túlélés ma is aktuális, a női szempont ma is ugyanolyan üde, mintha csak nekünk írta volna a mester ezt a regényt, az Irodalmi Centrifugának.

 A kortárs írók és írónők is találva érezték magukat, biztosak lehetünk benne, hogy mindenkit szenvedélyesen foglalkoztatott ez a téma, a nők - férfiésszel nehezen megragadható - kiszolgáltatottsága. Németh László, aki szintén sokat tud a nőkről és Móricz irodalmi fia lehetne, elképzelhetetlennek látja az életet cseléd nélkül, akit minden esetben így hív: „a lány”. Ha nincs segítség a háztartásban, a feleség rabszolga, ezt a gyerekek és a férj is megsínylik. Kosztolányi is a cselédtartók szemszögét érzi jobban, „a lány” rejtély, és Édes Anna, az is marad.

Kosáryné Réz Lola fejti ki érdemben Móricz felvetéseit, és ír nőtörténelmet négy kötetben, válaszul. Több ponton összecseng ennek a két nagyszerű magyar érzelmű írónak az életműve. Kosáryné a cselédkérdés, a gyerekbántalmazás, a női felsőbbrendűség következetes írója, Móricz is nyíltan beszél mindezekről, könyveik egymást igazolják, kiegészítik, hitelesítik. És az életük is.

A regényből 1965-ben készült film. 

A Centrifugában pedig hetente újabb részletekben jelenik meg. Olvass önfeledten

http://elofolyoirat.blog.hu/2011/08/01/moricz_zsigmond_az_asszony_beleszol_1

Gordon Agáta

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr233095329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

trombitafolyondar 2011.08.01. 11:16:35

Remek gondolatok, de Karinthyt és Móriczot nem kellene ilyen élesen szembeállítani. Galgócziról vagy Grecsóról is csak a vaskalapos humortalanok mondják, hogy parasztgyalázók.

icentrifuga · http://centrifuga.blog.hu 2011.08.01. 18:13:19

Igen:)
Ma két nagyon hasonló férfinak tűnik Karinthy és Móricz,
és mindkettőt igazán kedveljük. Békeidők, Nyugat, nagypapák...