Burma nevét 1989-ben a katonai junta Mianmarra változtatta, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, hogy jóváhagyja a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsimnek. Az 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett, és a világ száz leginspirálóbb asszonya közé beválasztott Ang Szán Szu Csí azért harcol, hogy egy napon valóban egy demokratikus Burmában élhessen honfitársaival.
Már édesapja is Burma szabadságáért küzdött, és ő lett volna az ország első szabadon választott elnöke, ha nem esik áldozatul egy merényletnek 1947-ben. Ang Szán Szu Csí Indiában nőtt fel, majd az oxfordi egyetemen szezett diplomát filozófiából és politikai gazdaságtanból. Ott is élt férjével és fiaival 1988-ig, amikor hazautazott, hogy édesanyját meglátogassa. Addigra már évek óta kutatta édesapja munkásságát és Burma történelmét. Az ottani véres eseményeket látva rövidesen előadta első nyilvános beszédét, amelyben a demokratikus Burmáért vívott harcra buzdította az embereket, s nemsokára megalakította a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártot. Az 1989-es választásokon nem engedték elindulni, egy évvel később a párt nagy fölénnyel nyert a választásokon, a katonai vezetés azonban nem ismerte el az eredményt. Ekkorra Szu Csí már egy éve házi őrizetben volt, s ennek csak 2010-ben vetettek véget.
Fogságában az a különleges, hogy sokszor elhagyhatta a házat, így számtalanszor lehetősége lett volna megszökni - valójában a katonai vezetés reménykedett is benne, hogy ilyen módon végre megszabadulhatnak tőle. Ő mégis maradt, önszántából, egyedül, fiai és férje nélkül 15 évig. Férje közben meghalt. Mégis azt mondja, az ő helyzete nagyon is jó azokéhoz képest, akiket kínoztak, bántalmaztak, megöltek a szabadságért folyó harcok közepette. 
A júliusi hírek arról szóltak, hogy az új kormány, miután figyelmeztette Szu Csít, hogy állítsa le tevékenységét, és ne nyilatkozzon a nemzetközi sajtónak, végül is tárgyalásokat kezdett az asszonnyal. Mindez az után történt, hogy Hillary Clinton Burmáról szóló beszédében reformokat sürgetett. Sokan reménykednek, hogy a hatalom végre elismeri Szu Csí tevékenységét, mások azonban félnek, hogy csak újabb "leállítási kísérlet" áll a háttérben, és semmi nem fog változni. 
