fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Gareth Peirce, az "Apám nevében" ügyvédnője

2011.08.27. 07:00 | icentrifuga | 5 komment

Címkék: folyóirat centrifuga jogalkalmazás magyari andrea világ tanítónői gareth peirce wikiwom

Emma Thompson őt játszotta el az Apám nevében című filmben. "Amikor a törvényt alárendelik a politika céljainak, az igazság meghal" - mondja Gareth Peirce emberi jogi ügyvéd, aki az elmúlt évtizedekben számos, igazságtalanul bebörtönzött embert szabadított ki, akiket az annyira demokratikusnak vélt angol vagy amerikai törvényhozás juttatott börtönbe, hogy saját érdekeit védje. A Guardian olvasói őt is beválasztották a világ 100 leginspirálóbb asszonya közé. 

A kb. hatvanas éveiben járó ügyvédnő kerüli a nyilvánosságot. Kevés interjút ad, abban sem szívesen beszél magáról. Arról annál szívesebben, hogy milyen visszaélések fordulnak elő a törvénykezésben. A hetvenes-nyolcvanas években számtalan ír férfit és nőt hozott ki a börtönből. Egyik leghíresebb esete a Guilfordi négyek néven elhíresült, ártatlanul bebörtönzött ír fiatalokhoz kapcsolódik, akiket bombamerénylettel vádoltak A fiatalok számlájára legfeljebb droghasználatot és kisebb tolvajlásokat lehetett írni, a rendszernek azonban bűnbak kellett, s ők kényszer hatására vallomást tettek,  így életfogytiglani börötönbüntetést kaptak. Az igazságra csak mintegy 15 évvel később derült fény. Az esetet a világ Jim Sheridan filmje, az Apám nevében kapcsán ismerhette meg, amely egyikük, Gerry Conlon drámáját dolgozta fel, akinek ráadásul apját is elítélték ártatlanul. A filmben Gareth Peirce-et Emma Thompson játszotta el.
 
 Emma Thompson és Daniel Day-Lewis Sheridan filmjében
 
(Peirce saját bevallása szerint nem is látta a filmet, s bár azt mondja, nagyon örül neki, hogy a világ megismerhette a történetet, az ügyvédnő mindössze egy dramaturgiai elem a filmben - nem az ő személyisége fontos.) 
 
 
Gerry Conlon kiszabadulása- Gareth Peirce nyilatkozatával 
 
 A Birminghami hatok néven elhíresült per szintén Peirce nevéhez kapcsolódik.  A hat embert 1975-ben börtönözték be; azzal vádolták őket, hogy ők rendezték meg két birminghami pubban azt a bombamerényletet, amely 21 ember életét követelte. Szabadulásuk után egyikük így nyilatkozott a Guardiannak: "Tizenhat évig játszatták velünk a politikai bűnbak szerepét. A rendőrség elejétől fogva azt mondta, tudják, hogy nem mi voltunk, de nem érdekli őket, hogy ki volt. Azt mondták, minket választottak, és meg is fognak vádolni hamisan, csak hogy az emberek elégedettek legyenek.”
 
Gareth Pierce a Giuseppe Conlon Emlékházban
 
Dispatches from the Dark Side (Jelentések a Sötét Oldalról) című könyvében az ügyvédnő azt írja, ezek az igazságtalan ítéletek az észak-írországi konfliktusok katalizátorai lettek; az írek úgy érezték, "a brit igazságszolgáltatás sem védelmet, sem igazságot nem biztosít számukra." 
 
Mindezt azért is fontos észben tartani, mert úgy tűnik, ezúttal, ahogy Peirce egy védencét idézi, "az írek után a muszlimok vannak soron." 2002 elején érkezett meg a kubai Guantánamói-öbölben felépített amerikai börtönbe az első fogoly, akit több száz társa követett. A foglyok nagy részét 2001 végén vették őrizetbe Afganisztánban vagy Pakisztánban. A kegyetlenségéről elhíresült börtön néhány év múlva rendszeresen felbukkant a napi hírekben. 
 
Ebben a börtönben raboskodott a brit-pakisztáni állampolgárságú Moazzam Begg, aki 3 évet töltött a kínvallatásokról elhíresült támaszponton. "A muszlim nők és férfiak világszerte azt tapasztalják, hogy rosszul bánnak velük, és hasonlóságot látnak azzal, amit az írek elszenvedtek." 
 
Moazzam Begg azt mondja, Peirce a számkivetetteket védi. „Tudom, hiszen én is az vagyok” – teszi hozzá. Az arab anyanyelvű fogvatartottak között az ügyvédnőt úgy emlegetik, „al-Umm”, amely azt jelenti, anya. Arra a kérdésre, hogy miért ezeket az embereket védi, így válaszol: „Mert a kisebbséget meg kell védeni attól, amit a többség gondol, különben a Bentham-féle filozófia, ahol a jogi és politikai intézmények hasznossága abban áll, hogy a lehető legtöbb embert mozdítsák a lehető legnagyobb boldogság felé, semmivé lesz.  Sokan azt hiszik, hogy a titkos tárgyalás, a kínzás és hasonlók, hogy ezek helyes dolgok. De a titok megöli az igazságot, és eltemeti a megértés lehetőségét.”
 
 
Arra a kérdésre, hogyan fogja fel azt, hogy néhány védence mégiscsak al-Kaida táborok kiképzésein vett részt, ezt feleli: „Azok az emberek a csecsenekért és a tálibokért akartak harcolni, mg mielőtt a szövetségesek megszállták Afganisztánt. Hosszú ideje képviselem őket, akiket azzal bélyegeztek meg, hogy fenyegetést jelentenek a nemzet biztonságának szempontjából. Ez nem igaz. Tudom, hogy intelligens, értelmes emberek.” 
 
A brit és amerikai igazságszolgáltatásnak tehát jócskán van még min dolgoznia. A most 56 éves Conlon így beszél életéről: „20 éve szabadultam. Alkoholista és drogfüggő lettem, idegösszeomlásaim voltak, kétszer próbáltam öngyilkos lenni. Sokszor sírva ébredek. Néha jobb, ha el sem alszom, mert az emlékek ott vannak az álmaimban.” 
 
Magyari Andrea  
 
 
 
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr263165603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magyarnaba 2011.08.27. 18:25:19

Fölösleges dolgot művel. A nyugati világban ezért senki sem lesz hálás neki, az "igazhitűek" pedig csak egy nyugati disznóhúsevőt látnak benne, aki ráadásul nő... Az „al-Umm”, hát persze...

Háromnegyed évet töltöttem muzulmánok és a 9 éves kislányt feleségül vevő "próféta" hitére tért magyarok között egy Reading nevű városban. Azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek.

llipitik 2011.08.27. 20:29:36

Magyarnaba: a nyugati vilag halas neki. neked is az lenne, ha nem nezted volna tetlenul a profeta buneit.
tommygun: szerintem meg a szepseg nem erdem, kuldenel magadrol egy fotot? diploma-masolatot bizonyara nem all mododban.

llipitik 2011.08.27. 21:06:09

tenyleg! milyen ferfi az, aki nem tud megvedeni egy 9 eves kislanyt, 3/4 ev alatt? readingben? angliaban! netan ugy gondoltad, hogy ez jo, ami tortenik vele? egyaltalan: mit gondoltal? azt gondoltad, hogy semmi kozod hozza! es nem te vagy a szar ember, hanem az, aki tesz is valamit azert, hogy ez ne fordulhasson elo!

31/48 2011.08.28. 00:38:06

Én teljesen egyetértek vele. Igaztalanul embereket megvádolni és bebörtönözni erkölcstelen.

Ha a rendőrség és a nyomozó hatóság nem tudják kinyomozni ki áll a robbantások hátterében, akkor nem tudják kinyomozni. Ezt pedig nyilvánosságra kell hozni. Őszintének kell lenni, be kell mutatni, hogy mennyire tudják megvédenia civil lakosságot és mennyire nem.

Mert ha nem lehet ujjal mutogatni, hogy ez vagy a muzulmán tette, hanem látszik, hogy maga a közösség, és a hit, a vallás termeli ki az újabb és újabb terroristákat, erőszakoskodókat, rablógyilkosokat; akkor lehet feltenni az kérdést milyen alternatív megoldások vannak.

Akkor fognak igazán elgondolkozni a jó európai polgártársak, hogy a muzulmán bevándolás kompatibilis-e a békés, szekuláris társadalommal és szabad jogrendszerrel; vagy valamelyiket el kell távolítani a rendszerből.

Gerry. 2011.08.28. 01:13:20

Ketsegkivul tiszteletremelto, amit artatlanul bebortonzott emberekert tett, de a "szegeny, elesett, kedves es intelligens talibok" maszlag az ultraliberalizmus legmelye. Mindent meg lehet indokolni, de azt mar meglehetosen nehz, milyen alapon is tartja valaki ezeket az allatokat embernek. Szamos kriteriumon elbuknak, ehhez kepest meg igencsak jol vannak tartva ott, szamos (pl. vallasi) jogukat modfelett tiszteletben tartva. Meg is, mi jarna nekik norveg luxusborton? Arrol nem is beszelve, hogy nem egy, es nem is ket Gvantanamorol kiengedett "intelligens, értelmes ember" aztan hogy, hogy nem, ujfent fennakadt a halon Afganisztanban, ahol egyikuket sem lehetett azzal vadolni, hogy csupan viragokat akartak a szovetseges katonak rohampuskajanak a csovebe dugni...