fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Versvasárnap: Balassi Bálint

2011.10.02. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló centrifuga irodalomtörténet versvasárnap nől lábjegyzetek wikiwom

Gyarmati és kékkői báró Balassi Bálint (Zólyom 1554 – Esztergom 1594)  A magyar reneszánsz költészet kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa. Modern szerelmi érzést és számos nő elleni többrendbeli zaklatást énekel meg ma is üde verseiben, emellett líránk és versformáink megújítója. A férfilélek egyszerű erős rezdüléseinek őszinte megvallója lelkiismereti költészetében is. Mai versünk a szerelmi és vallásos lírája között jár félúton. 

 EGY ÚTONJÁRÓ SZERZETTE ÉNEK 

Kiben panaszolkodik és kérdezkedik magába nyavalyás a Julia kegyetlensége felől, mert Juliának nevezte volt az szeretőjét, noha más volt neve.

Mely kérdezkedésinek mindenikére választ és értelmet vészen az erdő hangosságától mindenik vers végiben, mert erdőn menvén éneklette ezt az útonjáró. De nem könnyen értheti meg az éneket, aki nem tudja micsoda az Echo. Az penig semmi nem egyéb, hanem csak az a hangosság, ki nagy palotától vagy erdőtől vagy egyéb hangos helytől szokott embernek rikoltására vagy éneklésére az szózat után az mondott igének végében feleletképpen esni.

Ezt az Echót az régi bölcs versszerző deákok tündérasszonnak hirdették lenni, s erdők között lakni s csak akkor szólni, midőn az útonjárók az erdőken által mentekben énekelnek. Azért az Echo semmi nem egyéb ugyan valóban igazán, hanem az erdő hangossága, s ez az ének értelme.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 1 

Óh, magas kősziklák, kietlenben nőtt fák,

       kik nagy szerelmem tüzén,

Igaz bizonságim vadtok, mert kínaim

       tudjátok, szinte mint én,

Ki látta világon, hogy így nyomorogjon

       más, mint én, veszett szegén?

                ECHO: Én.

Ki felele nékem? Távul az erdőben

       lőn ugyan valami szó,

Talám egyik tündér jár itt valamiért

       vagy valamely nyúlászó;

Ha ló nem nyerített, ki itt csörögetett,

       lévén lábain békó?

                ECHO: Ékó.


Echo, te szólasz-é, mondd meg, ha tudod-é,
       hogy ki vigasztalhatna?
Búm helyett örömet, halálért életet
       énnékem ki adhatna?
De mondd meg, ki neve, kit jóknak felette
       szívem inkább kévánna?
                ECHO: Ánna.


Az bizony, megvallom, de jó szolgálatom
       mondd meg, ha kell-é vagy nem?
Az én szép Juliám lészen-é jó hozzám,
       vagy mind csak ily kegyetlen,
Hogy régen szolgálom, lészen-é jutalmom,
       kell-é jót reménlenem?
                ECHO: Nem.


Kegyetlenségéért, tűrtem sok kínjáért,
       hát még Istentűl sem fél?
Ilyen szép személben, mint kedves fészekben,
       kegyetlenség hogyhogy él?
Mert mint nyelved beszél, búmmal, én hiszem, él,
       hogy ily igen nem kímél!
                ECHO: Él.


Óh, hová légyek hát, tűrvén ennyi kínját,
       kivel vett körös-köröl?
Nincs út szerelméhez, mert már elvetett ez
       kegyes szemei elől,
Vetett gyötrelemre, kiben megöl végre,
       amint látom, hogy gyűlöl.
                ECHO: Öl.


No, csak mutasd módját, mint olthassam lángját
       szerelmemnek, ki csak nő,
Vagy hogy így szeretem, s kegyelmét nem érzem,
       netalán oka nem ő,
Hanem más gonosz nő, ördöngös bővölő,
       mert kegyes ő, semmint kő.
                ECHO: Ő.


Hát medgyek, én veszett, kit szerelem éget,
       s kit már hozzá nem fogad?
Színem régi búmba, mint szép virág nyárba,
       ím látod, hogy úgy hervad;
Azért adj tanácsot, szánjad nyavalyámot,
       ha sebemet gyógyíthatd!
                ECHO: Hadd!


Vajha elhagyhatnám, volna mi nyavalyám?
       De ha lelkem mint gerjed,
Mikor szép orcáját, mint Pünkösd rózsáját,
       látom, hogy pirul, terjed;
Ha szép voltát látnád, elhadni nem hadnád,
       nézd meg csak, és esmerjed!
                ECHO: Merjed!

10 
Nem merheti szívem, hanem ha két kezem
       végez ki életembűl;
No, tőrrel, méreggel nagy búmot verem el,
       mert kiestem kedvébűl,
Látom, hogy csak gyűlöl, énnékem nem örül,
       s rajtam nem is könyörül.
                ECHO: Örül.

11 
Óh, vajha örülne, s szerelmébe venne,
       vészne szívem bánatja,
De nem azt jelenti kemén tekénteti,
       s azmint magát mutatja,
Hogy ismét szeressen, nem ádja az Isten,
       noha lelkem imádja.
                ECHO: Ádja!

12 
Ha Isten azt ádja, lelkem viszont áldja
       nevét minden időben,
Hiszem is, megádja, és szívét fordétja
       még végre szerelemben
Vidám Juliának, ki egyike annak,
       kiknek hazájok a Menn.
                ECHO: Amen.

13 
Megdicsőült színbe hogy gerjedt szívembe
       kedves Julia tűnék,
Én úton mentemben, egy sűrű erdőben
       felszóval így éneklék,
Verseim végibe, kérdezkedésimre
       Echótúl ily választ vék. 

       ECHO: Választék.

 

 

Forrás: 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Balassi_B%C3%A1lint

Gyarmati és kékkői báró Balassi Bálint (eredetileg Balassa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom-Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.  A modern szerelmi érzést és számos nő elleni többrendbeli zaklatást énekel meg ma is üde verseiben, emellett líránk és versformáink megújítója. A férfilélek egyszerű erős rezdüléseinek ma is őszinte megvallója lelkiismereti költészetében is. Mai versünk a szerelmi és vallásos lírája között jár félúton.

Balassi Bálint összes költeményei  

http://mek.oszk.hu/00600/00609/00609.htm

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr603271190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.