Ha szó nélkül, megjegyzés és észrevétel nélkül hallgatod, amit veled valaki közöl, azt fogják mondani rólad, hogy udvariatlan, unalmas és részvétlen ember vagy.
568. § Túlzásba vinned azonban az érdeklődést sem szabad.  Ne érdeklődj a legapróbb részletek iránt is, és főként ne kérdezősködj olyan dolgok felől, amelyekhez semmi közöd sincs.

Ne feledd: az érdeklődést a kíváncsiságtól sok esetben csak egy lépés választja el. Kíváncsinak azt az embert mondjuk, aki olyan dolgok iránt érdeklődik, amelyeket a megkérdezett önként nem akart elmondani s amelyekről felvilágosítással csak kedvtelenül szolgál.

569. § Beteg embertől ne kérdezd meg túlságosan sokszor, hogy hogyan érzi magát. Mindenki ezt kérdezi tőle, ő viszont éppen akkor érzi jól magát, ha nem emlékeztetik arra, hogy beteg. Ha viszont ő kezd el panaszkodni bajáról, hallgasd végig mondókáját türelmesen és ne légy nagyra elpusztíthatatlan egészségeddel.
570. § Kérdést-kérdésre halmozni, a nélkül, hogy megvárnók az egyes kérdésekre a kérdezett válaszát: a neveletlenségnek, jogászi műszóval élve: minősített esete.
571. § Ha kérdeznek, udvariasan felelj. Válaszod világos, félreérthetetlen és kiadós legyen.
572. § Ne szorítkozzék puszta igenre vagy nemre, viszont azt se mondhassák rá, hogy bőbeszédű. Ne akard a felelethez, – mint valami gombhoz a kabátot – hozzávarrni életed egész történetét.
574. § Ne légy hosszadalmas.
575. § Mindenben, a beszédben is légy mértékletes.
576. § Arról beszélj, ami a másikat érdekli, foglalkoztatja.
577. § Jól jegyezd meg: ha magad akarod magadat utálni, erre az a legbiztosabb mód, ha állandóan önmagadról beszélsz, ragyogó teljesítményeidről, ismereteidnek kimeríthetetlen gazdagságodról, sikereidről, nemeslelkűségedről, jótékonyságodról és vagyonodról. Aki elméjének felsőségéről henceg, éppen olyan hencegő, mint az, aki azért henceg, mert sok a pénze.

Az igazi urat szerénységéről lehet megismerni. Ha véletlenül udvarias, türelmes emberrel akadsz össze, még az is megtörténhetik, hogy végighallgatja önmagadról szóló értekezésedet. Hogy azonban mit fog gondolni rólad, arról jobb nem beszélni.
578. § Ne kíséreld meg, hogy olyan ismeretekkel dicsekedj, amilyenekkel nem rendelkezel. Hidd el: végül mindig kiderül az igazság s te felsülsz, amit pedig könnyen elkerülhettél volna.
579. § Az ember nem tudhat mindent: ha magatartásoddal, viselkedéseddel sikerült meggyőznöd a társaságot arról, hogy művelt ember vagy, nyugodt lélekkel bevallhatod, hogy – miként a többi halandó – azonmód te is sok mindent nem tudsz.
580. § Ne idézz lépten nyomon közmondásokat.
581. § Ne akarj mindenáron elméskedni
582. § Ne fűzz minden esethez egy anekdotát. Ne tudj mindenre egy viccet.
583. § Ha más lenne a véleményed, mint annak, akivel társalogsz, nem kell eltitkolnod. Az övétől eltérő felfogásodat azonban udvariasan tárgyilagosan fejtsd ki, személyeskedés, izgalom és ingerültség nélkül.
584. § Ne légy rajongó, ne légy túláradó, sem túlságosan barátságos. De fanyar, rideg vagy közömbös se légy. A sótalan vagy savanyú ember éppen olyan ellenszenves, mint a kimért, hűvös, semmin sem csodálkozó, közömbös „skót”.

585. § Túlkiabálni azt, akivel társalgunk: műveletlen lelkületre vall.

586. § Ne akarjad meggyőződésedet mindenáron rákényszeríteni a másik félre. Jobb, ha végül ráhagyod, hogy igaza van, mint ha erőszakos, veszekedő ember hírébe kerülsz olyan ember hírébe, aki törik-szakad, el akarja ismertetni, hogy neki van igaza.
587. § Ne esküdözz, ne káromkodj és ne használjad fel becsületszavadat bizonyító eszköz vagy döntő érv gyanánt.
588. § Ne alakoskodj és ne beszélj meggyőződésed ellen, de érezd meg, hogy mikor következik be az a pillanat, amelyben jobban teszed, ha elhallgatsz.
589. § Ne téveszd össze az igazságszeretetet és őszinteség fogalmait a gorombasággal. Nem szükséges, hogy mindazt, ami a szívedet nyomja, ki is mondjad.

Folytatjuk.

• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •