fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Műterem: Családi snapszer 3.

2011.12.29. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: sorozat műterem centrifuga somogyi aranka égő zsiráf

 Az égő zsiráf (töredékek) 

Somogyi Aranka: Családi snapszer 3.

 Nagyapám 1945 elején lépett le, visszavonult a csapatokkal Németország felé. A naplóját a nyolcvanas évek végén még láttam a nagynénémnél. Nem adta oda. Le lehetett volna fénymásolni, de akkoriban még csak a xerox volt. Minden második sora, hogy csak a jó isten tartsa meg az én drága szeretett feleségemet és gyermekeimet, hogy milyen szörnyű őket magukra hagyni a veszedelemben, satöbbi, a koraszülés miatt nagyanyám nem mehetett sehová. A nagyapám meg Ausztriába már egy másik nővel és a gyerekével érkezett, mintha az lenne a családja. Együtt utaztak, aztán egy másik másik nőhöz jött vissza, Kispestre költözött. A naplót hazaérkezéséig írta, kézzel rajzolt térkép is volt benne. Nőkről nincs benne szó, csak vonatút, szállások, beszerzések meg a sok ima. A ládájáért sem jött vissza, a pincében maradt. 

***

 A közvélekedés szerint a férfiak nem tudnak meglenni nő nélkül. Ezért a sok csatározás, válás, háború. Nekem úgy tűnik, sokkal jobban érzik magukat egymás közt, vagy egyedül. Ha a családdal megy is nyaralni, alig várja, hogy a haverokkal leléphessen, horgászni, iszogatni, mindegy, csak az asszonyok ne legyenek ott, akkor nem tudják eljátszani a szokásos egymás közötti játszmáikat. A csajozásban a dicsekvés a legfontosabb. Mit ér a legjobb nő megszerzése, ha a barátai nem tudnak róla? Ha nem mondhatja el, hogy hogyan és hányszor és milyen, persze vérmérséklettől és kulturáltsági foktól függően. Van, aki csak finom célzásokat tesz, a többiek úgy is elértik, a durvábbja meg jól kirészletezi, a fürdőben ülnek, ott még jobb is, mert a szöveg ugyan a haveroknak szól, de más férfiak is hallják. 

 A férfiak kiválóan elvannak egyedül is, csak add nekik oda a kedvenc ketyeréjüket. Szerelik az autót, hurkolják a horgászcsomót, tisztogatják a fegyvereiket, igazgatják a bankjukat, vagy lombikokkal szaladgálnak, petri-csészék tartalmát vizsgálgatják a mikroszkóp alatt. Nobel-díjat kapnak vagy előléptetik őket, kifognak egy bazi nagy harcsát vagy bakot lőnek, mindegy, te ebben nem játszol szerepet. Robinson is milyen jól elvolt a kis szigetén, egyszer sem sóhajtott fel, hogy vajon most az én kis feleségem mit csinálhat, a fodrásznál ül vagy a párnái közt zokog. Eszébe sem jut. A nők minden órájukban a férfira gondolnak. A férfira úgy általában, vagy a férfira, akit meg lehetne szerezni, vagy a férfira, akit megszereztek. Nézhetik szemüvegen át a petri-csészéjüket, kaphatnak Nobel-díjat, de a legelmélyültebb kutatómunkába belefelejtkezve sem tudnak másra gondolni, hogy most ő, most vajon 

   mit csinál, hogy várja-e őt haza, vagy tán máshol jár a gondolata. Más nő karcsú csípején legelteti a szemét.  

***

 Apám temetése utáni napon megittam egy üveg Jagermeistert. Utálom a Jagermeistert, utálom azt is, akivel ittam. Érzéstelenítésként megtette, csak a szám keserű. A táskák és dobozok legalján nejlonzacskó, benne boríték, fényképek, dugiképek. Nők fekete-fehérben, néhányra rájövök, néhányat ismerek, bubifrizurás széparcúak, az Australian Airlines lépcsőjéről int Gréta, a bécsi színésznő, Mari, akinek szép családi háza volt, a presszós Éva, egy csomó ismeretlen, a tüdőszanatórium teraszán egy karcsú, barna, selyemköntösös nőt ölel át pizsamában. Gizi, az első felesége most dél-Amerikában él, az osztálytalálkozókra nem jön haza. Azt üzente, úgy emlékezzenek rá, ahogy volt. Hát úgy emlékeznének, ha nem haltak volna már meg. Anyám emlékszik, szerinte nagy volt a feneke, Etáról nincs fénykép, Piriről sincs, hiányos. 

 A dugifényképek között apám felesége. Egy hónappal a temetés után ő is meghalt, csontsovány, rákos betegen. A fényképen szép, kívánatos asszony, munkahelyi kép, szürke köpenyben, csak úgy duzzad a melle és a lábikrája. Szőkített frufruja alatt keménykék szempár. Amikor azt mondja, elmegyek Apu után, Cincóka, akkor is ilyen a szeme. 

 Miért nem tette át a fényképet a legális fotóalbumába? Ennyire szerette? Vagy ennyire rá volt indulva? Elfelejtette? Anyámról nem volt dugiképe. A fene a pofáját. A fene a pofádat, kedves édesapám. Naplót nem írt, pedig biztos izgalmas volna. Vagy ő is csak a családjáért imádkozna? A naplójában? A Jagert mindenesetre eldugta a holmija közé, tudta, hogy én találom meg, jóljött. 

***

 A vadászt mindenki szereti. Szép, zöld ruhában jár, vállán a puskája, ő vigyázza az erdő rendjét. Ha jó barátja vagy, leesik egy-egy vaddisznócsülök, szarvascomb, meghív egy vadmalac-vacsorára. Köretként krumpli, hagyma, az asszony által savanyított uborka, paprika. Diófahordóban érlelt barackpálinkával kezditek, a sülthöz somlói bor dukál. Hajnalban a férfiak a kert végébe hánynak, vagy a diófa alá. Az asszonyok, a városiak, diszkréten öklendeznek a falu egyetlen angolvécéje fölött. Ezért érdemes a vadászhoz menni vendégségbe, máshol csak pottyantós van, ott kellemetlenebb az úrilánynak hányni. 

 A vadászt azért nem mindenki szereti. A mi vadászunkat például véletlenül, mintegy balesetképpen hátulról, úgy kábé egy kilométerről lőtték szíven egy medveölővel. Véletlenül. Megállapította a bíróság is. Nem foglalkoztak statisztikai valószínűségekkel.

 Az őzek nem ölnek meg senkit (a gazellák sem). Vadászok ölik a vadászokat, a koncért. Az őz (vagy a gazella) menekül, vagy szembenéz a fegyverrel, a vadász szemébe néz. Így is, úgy is zsákmány lesz belőle, még él, lábait összehurkolják, faágat dugnak közé, úgy cipelik át fejjel lefelé az erdőn, a szeméből lassan kicsúszik a hajnali fény. Beugrott a bográcsba, röhögnek a vadászok, nem volt mit tenni. Meg kell hát enni, 

   kell a gyereknek a férfias minta, a fiadnak ott kell lenni, megnézni, ahogy zsigerelik, mert különben nem tanulja meg soha, még egy rendes bográcsot sem tud majd összeütni. Feminin hülye lesz, aki az anyukájával sétál az állatkertben, nézd, őzike, mondja, simogasd csak meg nyugodtan, nem bánt. Azért félti a kicsit, hamar továbbhúzza az állatsimogatótól. Városi lány, szerinte az állatok nem megbízhatóak.  

***

 Bizalom kérdése az egész. Vegyünk például két hegymászót, párban másznak, kötél köti őket össze. Az egyik jól megtámaszkodik, a másik megy előre. Ha megcsúszik, a társa megfogja. Van, hogy felváltva mennek előre, az egyik kockáztat, keresi az új fogásokat, a másik biztosítja, aztán cserélnek. Némely párosok esetében a szerepkör állandó, mindig ugyanaz indul, a másik meg vigyáz rá, ha kitámaszkodott, akkor jön utána. A hegygerinc közepén a kötelet nem szokták leoldani. Bocs, mondja, de nekem már van másik kötelem, téged meg unlak. Mássz egyedül, amúgy is olyan nagyra vagy magaddal. Illetve nem kér bocsánatot, a párja a hibás, a volt párja, miért nem mászott jobban. Mindenki magának mászik. Kár, hogy ez előre nincs tisztázva, még indulás előtt. 

 Meg kell értened, a férfiak máshogy vannak genetikailag kódolva, mondja, megpróbálja takarni a rúzsfoltot az ingnyakán. Csak te számítasz és a gyerekek, hiába, ez a nyugtalan vérem, nem tehetek róla. Szerelmes lettem, úgy, ahogy mi ketten sosem szerettük egymást, de nem hagylak el, tudod, mennyire kötődöm hozzátok. Csak egy kis tolerancia, ezt igazán meg kell értened. Nem érti, lehet, hogy hülye szegény, azon tűnődik, vajon az intelligens mosópor eltünteti-e a foltokat. 

 Érdekes, még a nyolc általánost végzett árufeltöltő is ért a genetikához. Jó ha van mit mondani az asszonynak. Az meg csak áll a konyha közepén, aztán másnap kamaszfiát kéri meg, nézd már meg a gépen, mi a fene az a genetikai kód. A gyerek magyaráz, a google-ban keres, mostanában tanultak a génekről az iskolában, DNS-lánc, öröklődés, itt aludt be az órán. Ezt igazán tudhatnád, anyu, mondja türelmetlenül. 

***

 Az őskori társadalmakban fejlett volt a nemek közötti munkamegosztás. A férfiaknak két dolguk volt, az egyik a vadászat, a zsákmány megszerzése, a másik a fajfenntartás. A zsákmány kellett, hogy legyen mit enni. A fajfenntartás meg azt jelenti, hogy minden fogamzásképes nőstényt azonnal meg kell baszni. A nők dolga annyi, hogy ezt eltűrik, az utódokat felnevelik, a már nem fogamzóképesek meg piszkálhatják a tüzet, meg főzőcskézhetnek. A mai, fejlett társadalomban a férfiak agyában összekeveredett a két feladat. A vadászat célja nem a közösség élelemmel való jóltartása, a zsákmány szépen összemosódott a megbaszandó nővel. 2 in 1. Így a nőknek bővülhetett a feladatköre, ha már nem alkalmasak a szaporodásra, azért még mehetnek zsákmányt szerezni.  

***

  Törzsfejlődés.

 ***

  Az ösztöneire hivatkozik, ő megpróbálta, hogy uralkodjon rajtuk, hiába, mondja, közben százast dob a zenegépbe, nyomja a kedvenc számát negyvenedszer. Vállam a válladhoz érjen ordítja, én meg odavágom, a törzsfejlődés eggyel alacsonyabb fokán állsz. Meg azt is, hogy miért nincs két életem. Pedig kellene neki lenni. Ott van a sajátja egyrészt, másrészt meg elvette az enyémet. Az pont kettő. 

~folytatjuk~

 

 

Forrás:
 
Somogyi Aranka
„Nem ezt ígérték neked”– szól Somogyi Aranka egyik versének első sora. Ha úgy tetszik, ennek a sornak kibontása az ő költészete; nem felháborodott, nem számon kérő, inkább csodálkozó. Néha keserű, olykor önsajnáló, és még az önsajnálatban (patkányfogóban) is önreflexív. Verseinek beszélője sok mindenen túl van már, máskor épp túl akar lenni. Ez a  feladat, ha úgy tetszik, gyászmunka,a töprengés be nem teljesült ígéretek felett egy megkapóan ismerős mikrovilág elemei – konyhakések, borsószemek, térképészetileg beazonosítható kocsmák vagy kórházak, régi cipők és osztálytalálkozók  – között zajlik. Valami rendeződni próbál. Gyanakszom, hogy Somogyi Aranka  (lévén matematikus) pontosan átlátja, hol, hová lépünk majd ki ebből a fura labirintusból.  S közben, útközben  az ember már kínjában nevet. Ami(vel) viszont erőt ad.
 
Az égő zsiráf (töredékek)
 
Az égő zsiráf 2010. február, Kalligram) 
Családi snapszer 1-5,
2011. december, Irodalmi Centrifuga
 
 
 
 

Irodalmi Sátor - Volt fesztivál 
http://elofolyoirat.blog.hu/2011/06/29/ujra_irodalmi_sator_a_volt_fesztivalon

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr643498234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.