fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Robert Yugovich: Olja

2012.01.30. 07:00 | icentrifuga | 3 komment

Címkék: centrifuga robert yugovich olja

 

Robert Yugovich, a „fegyencíró” szenzációs harmadik könyvében a nemzetközi leánykereskedelem és a szexipar legjobban őrzött titkait tárja fel. Nem kétséges, hogy Yugovich a regény minden szereplőjét személyesen ismeri. Az sem, hogy a hollandiai szerb maffia vezéralakjaként minden pokoli szituációt átélt, közülük nem egyet maga idézett elő. A Moldovából eladott gyereklány története arról szól, hogy a luxusprostituált, az amszterdami kirakatban magát kellető örömlány és a sarki kurva között nincs különbség, mert „beosztásuk” és életük felett is az alvilág rendelkezik.

A fordulatos regény hőse Olja, az Ukrajna és Románia közötti kis utódállam, Moldávia egyik apró, szegény falucskájából indul útjára a papjuk pártfogásával, 15 évesen. Tanulni vágyik és orvos szeretne lenni, de az úr másképp akarta...  Robert Yugovich könyvéből a Centrifuga olvasóinak küldött egy részletet. 

14. fejezet: Olja Álma

Olja most mozdulatlannak tűnt, szép lassan, egyenletesen szedte a levegőt, amiből Natasa arra következtetett, hogy nagyon mélyen alszik. Pedig Olja álmodott. Álmában Dejan is ott volt a lakásban, meg az apja is. Az ebédlőasztalon sakkoztak, közben sört ittak. Olja közben az anyjával a kanapéról egy talkshow-t nézett a plazmatévén. Katja skót kockás szoknyában és türkiz színű felsőben jött ki a szobájából, mert neki hat órára balettra kellett mennie. Még húsz perce volt, hogy odaérjen, ami szinte lehetetlen, mert mindig gyalog tette meg az utat a balettiskoláig, hogy közben tudja nézegetni a müncheni kirakatokat. Ha nem bámészkodna – ami kizárt – oda is érhetne időben, mivel a balettiskola csak három saroknyira van. Hazafelé még jobban szeretett a kirakatokban nézelődni. Imádta a fényeket, ahogy megvilágították a divatos, csillogó ruhadarabokat. A balettóra nyolcig tart, de volt, hogy Katja csak fél tízre ért haza, annyit bámészkodott. Katja fotómodellnek, színésznőnek vagy tévébemondónak készült. Mármint Olja álmában.

„Sziasztok, majd jövök.” – dobott puszit Katja mindenkinek az ajtóból, majd a mamára kacsintott ravaszul és csibészesen, ahogy azt kamaszlányok szokták. „Vigyázz magadra, kislányom! Puszillak!” – integetett a mama, míg Katja be nem csukta az ajtót.

Katja tudta ugyan, hogy késésben van, de azért meg-megállt egy kirakat előtt és megnézte, mit fog hazafelé még jobban szemügyre venni. A balett-tanár mosolygott, mikor jó nagy késéssel megérkezett. Már megszokta, hogy Katja mindig késik, viszont olyan mérhetetlenül tehetséges volt, hogy a tanár elnézte a késéseit. Óra után Katja gyorsan átöltözött és sietett az első kirakathoz. Egy ideig nézte, majd továbbment egy másikhoz, aztán egy harmadikhoz, majd visszament az elsőhöz. 

A kirakattal szemben, az út szélén egy rendőrautó állt meg. Előbb két rendőr szállt ki belőle, majd további három. Katjához léptek és megkérdezték, mit csinál itt. Katja mondta, hogy nézi a kirakatokat. Az egyik rendőr a személyi igazolványát kérte, mire Katja közölte, hogy még nincs 18 éves, nincs igazolványa. A rendőrök más igazoló okmányt követeltek, ami Katjánál szintén nem volt, de mondta, hogy itt lakik pár saroknyira. A rendőrök felajánlották, hogy elviszik haza, ahol majd bemutathatja a személyazonosságát igazoló okmányt, vagy a szülei igazolják. Katja beszállt a rendőrautóba. A hátsó ülésen három rendőr ült, és a kocsi nem hazafelé vitte, hanem más irányba. 

Katját két rendőr megerőszakolta, három pedig végignézte és biztatta őket. Aztán kilökték a kocsiból. Szörnyű állapotban ért haza, de mindent elmesélt otthon. A szülei feljelentették a rendőröket, a bíró – bizonyíték hiányában – felmentette őket. 

Az utolsó álomképben a bíróság előtt nagy tömeg tüntetett „rendőrállam” feliratú transzparensekkel. Az öt felmentett rendőr öntelt mosollyal a képén vonult ki a bíróság épületéből az utcára. Ekkor vált ki a tömegből Dejan, mindkét kezében egy-egy pisztollyal, és vadul lövöldözni kezdett az öt rendőr felé. Azok pillanatok alatt több sebből vérezve rogytak össze, mint a gengszterfilmekben.

Olja először forgolódni kezdett, majd lerúgta magáról a takarót, melyet pár órával azelőtt Natasa terített rá, hogy meg ne fázzon. Aztán azt kiabálta, hogy „Ne, ne, ne!”, végül felült a kanapén és ijedten kapkodott levegő után. Natasa ijedtében magára borította a körömlakkot, de nem ezzel foglalkozott, hanem Oljával. Nem tudta, hogy Olja álombeli látomása az utolsó percekben rémálomba fordult, ahogy annyiszor az élete is. A lány reszketett a félelemtől. Nem volt honnan nyugalmat és erőt merítenie. 

– Jól van, nyugi, biztos csak rosszat álmodtál. Ugye minden rendben van? – Natasa, Olja mellé ült, aki szabályosan beleizzadt az álomba. Haja, mint a szénakazal, úgy állt minden irányba. Lábait felhúzta az állához és teljesen összekuporodva ült egy darabig, mert a szorongás még mindig nem engedte lazítani. Görcsbe rándult gyomorral várta, hogy elmúljon ez a nyomasztó állapot. 

– Itt van egy kis víz, igyál, mindjárt jobb lesz – bíztatta Natasa. És mivel Olja nem nyúlt a pohárért, Natasa emelte a szájához. A hideg víz tényleg segített egy kicsit. A harmadik vagy negyedik korty után Natasa nyakába borult és olyan sírásban tört ki, hogy a könnyeivel pillanatok alatt eláztatta Natasa felsőjét. Mégis percekig ültek így a kanapén, egymást ölelve, mert nemcsak Oljának esett jól az ölelés, hanem Natasának is. Mióta a testvére elment, ennek a lánynak sem volt senkije, akivel összebújhatott volna, aki nem csak a testét akarta megsimogatni, hanem a lelkét is. 

– Szörnyű álmom volt. Szörnyű – mondta ki végre Olja maga elé meredve. – 

Lehet, hogy ez egy jel, hogy baj van a húgommal, vagy a családommal? Rettenetes dolgot álmodtam róluk.

– Miért, mit álmodtál?

Olja elmesélte az álmát, majd a haját igazgatva akkorát fújt, mint egy bika az arénában. Natasa fejcsóválva hallgatta.

– Hát ez nem semmi, már értem, hogy kiakadtál.

– A húgom már biztosan türelmetlen, csak nehogy valami történjen vele, mielőtt elhozhatom onnan.

– Nemsokára itt lehet veled, már nem kell sok idő.

– Nem sok? Tudod, hogy az idő hossza mindig attól függ, hogy a WC-ajtó melyik oldalán állsz...

Natasa elmosolyodott, bár megértette, hogy Olja nem viccnek szánta, amit mondott. 

– És ki az a Dejan? Róla még nem meséltél.

Hosszú napok óta Natasa most először látta Olja szemeit újra kitisztulni és szikrázni.

– Dejan volt az egyetlen férfi az életemben, akivel úgy feküdtem le, hogy azt én is akartam. Akinek a karjai közt nőnek éreztem magam, aki... – a mondat befejezetlenül hullott a semmibe. Másra terelődött a beszélgetés, amolyan csajos témákra: az ideális férfi, a pénz, a divat és majdan egy boldog család.

Olja esti melóját Tünde vállalta át, így kicsit pihenhetett, meg ez a beszélgetés sokkal szorosabbá tette a kapcsolatát Natasával. Este lementek vacsorázni a közeli étterembe, ahol Oljának eszébe jutott, hogy Marija volt az első nő, akivel együtt vacsorázott. Marija szebb volt, Natasa viszont kedvesebb és talpraesettebb is. A vacsora után, amikor hazaértek, Olja belevetette magát a kádba, majd Natasa is csatlakozott hozzá. Másnap reggel együtt ébredtek Olja ágyában. 

– Kéne ide egy szobapincér – vetette fel Natasa. – Most csak csengetnénk, és hozná az ágyba a kávét. 

– Hozok neked – jutott eszébe Oljának. 

– El ne menj innen. Régen a tesómmal mindig így összebújva aludtunk. Most nagyon jó érzés újra így összebújni. 

Este mindketten melózni mentek, de előtte Tünde meglátogatta őket és elmesélte: az éjjel rendesen odatette magát, hogy a vendégnek eszébe se jusson panaszkodni, amiért nem Olja ment. 

– Olyat dugtam az öreggel, hogy utána két órán át az oxigénpalackon lógott – közölte. 

A három lány jókat nevetgélt ezen és Tünde egyéb élményein, és így vidáman indultak az esti bevetésre.

Olja a következő otthon töltött estéje után is Natasával ébredt. Talán ennek tudható be, hogy az elkövetkező napok kimerítő munkái ellenére jókedve volt. Nem annyira az ügynökségnek. Ott nem tetszett, hogy az utóbbi időben 8-9 pontokat gyűjtött, de volt már, hogy csak 7 pontot kapott. 

Natasa kitalálta, hogy vállaljanak szexet hármasban, mert ez mostanság nagy divat. Több a pénz is, és az ügynökség is megnyugszik. Ezek után alig volt nap, hogy ne együtt választották volna őket. Olja lassan-lassan rászokott, hogy a többiekhez hasonlóan a fehér porral próbálja enyhíteni a feszültségét. 

– Gyerünk, szűz lányt avatunk – konferálta fel az eseményt Tünde, amikor Olja először csatlakozott vásárlói köréhez.

– Basszus, ez jobb, mint a szex! – kiáltott fel Olja, miután az első csíkot felszippantotta. 

– Akkor most képzeld el a kettőt együtt! – bíztatta Natasa.

– Én már csak úgy csinálom – csatlakozott Jasmin is, aki mostanság inkább csak pornózott.

Az első kokós napok után Olja csak tizes pontokat kapott. Az amúgy is heves, temperamentumos természete szex közben a tetőfokra hágott, amiben nagy szerepe volt a kokónak is. Átbillent benne valami. Megértette, hogy a lányok miért így csinálják. Tünde tehát minden meló előtt hozta a kis fehér borítékokat, és most már Olja is rendszeres vásárlója volt.  

Olja egyetlenegy dolgot kötött ki: ő nem fog dugni senkivel pénz nélkül. Itt a focistákra gondolt, akik egyik hétvégére bejelentkeztek. Az alku végül azzal zárult, hogy a sportolók fizették a kokaint és a piát.

Mióta drogozott, jobb formában volt, mint valaha. Felszabadult lett, és szinte mindig vidám. Natasával, ha volt egy kis szabadidejük, a városban lógtak. Vásárolni jártak meg pasizni. Ahogy múlt az idő, Olja egyre közönyösebbé vált mások baja iránt. Már a családjára is sokkal ritkábban gondolt. Az első fizetése rekordösszegű volt az ügynökség történetében. Csakhogy a lóvé nagyobbik felét azonmód oda kellett adnia Tündének a már előre elhozott és elfogyasztott kokszért.

A kokain egy olyan szer, amelyet ha nem te kezelsz, hanem ő téged, akkor nagyon gyorsan a padlóra küld. Olját pedig ebben az időben a koksz irányította. Gyenge volt ahhoz, hogy ő kontrollálja a dolgokat, csak sodródott az árral. Voltak, akik jobban csinálták.

Tünde például összejött egy fiatal és vastag bukszájú német fiúval, és azt tervezte, hogy kilép az ügynökségtől, befejezi ezt a melót, és összeköltözik a sráccal. Megtehették, hisz a fiú apja menő vállalkozó volt, mellette befolyásos politikus is. Miután Tünde felhagyott a hostesskedéssel, továbbra is hordta a kokaint, annál is inkább, mivel a barátja is drogot árult. Egy napon, mindannyiuk számára váratlanul, Jasmin is kivált az ügynökségből. Állítólag Amerikába szerződött el, legalábbis Otto szerint ez történt.

Olját a drog zuhanópályára juttatta, és magával rántotta Natasát is, aki szintén egyre többet drogozott. Mindketten fokozatosan felelőtlenebbek lettek, s már-már elérkeztek arra a pontra, ahol a drogon kívül más nem is érdekelte őket. A hatalmas és könyörtelen tempó mellett, amit az ügynökség diktált, nemcsak Oljáék menekültek a droghoz, hanem valamennyi lány, aki az ügynökségnek dolgozott. Az ok: az igény sokkal nagyobb volt, mint a kínálat. Emellett az ügyfelek úgy vélték, hogy ha már fizetnek, akkor a lányokat teljes egészében birtokolhatják is. Többségükben gazdag és befolyásos emberek voltak ezek, illetve azok hozzátartozói, barátai vagy ismerősei. 

Végül már a cég számára is terhessé vált, hogy a lányok többsége a megszokottnál sokkal mélyebben merül a drog világába. Otto tisztában volt vele, hogy a drog és a prostitúció majd mindig egy úton jár. Ennek legtöbbször az az oka, hogy ezt a melót a prosti csak drog hatása alatt képes végezni. A feszültségek enyhítése végett bevezette az ötnapos munkahetet. A lányok csak saját kérésükre dolgozhattak minden napon. A terv valamelyest bevált. A lányok hálásak voltak, lassítottak a drogozást illetően, a hisztik és a depressziós állapotok is csökkentek. 

Olja nem állt meg. Már előfordult vele, hogy három napig egy percet sem aludt, aztán két napot meg egyfolytában. Az sem érdekelte, hogy kimaradt a melóból. Natasa heroint vagy marihuánát használt a kokaintól való túlpörgés ellen, hogy lejöjjön a kokszról és tudjon aludni. A módszert Tünde ajánlotta nekik, neki pedig a barátja, aki főleg heroint árult és fogyasztott. Valamennyiüknek bejött, Olját kivéve, aki, miután Tünde és Natasa unszolására elszívta az első hernyós cigit, összeokádta magát. Tünde és a barátja ezek után hiába próbálták győzködni, hogy ez általában csak az első egy-két alkalommal van így, Olja makacskodott. Elismerte, hogy ez nem a szokványos hányás volt, hanem furcsa módon még valami kellemes érzés is támadt utána, de bekeményített: ő többet nem fog heroinhoz nyúlni.

A szabadnapjaikat a lányok általában együtt töltötték. Tünde barátja sok helyre bejáratos volt, köszönhetően tehetős szüleinek, valamint roppant kedves és udvarias modorának. Tünde sokáig nagyon féltékeny volt rá emiatt, egy nap azonban, teljesen váratlanul, egy színházi előadás szünetében, a fiú megkérte a kezét. Az est további részében tréfálkoztak azon, hogy Natasa vagy Olja lesz az, aki majd magasabbra ugrik és elkapja a menyasszonyi csokrot. A fiú szülei nem tudták, hogy Tünde régebben mivel foglalkozott, ahogy a saját szülei sem tudták Magyarországon.

Az eljegyzési ceremónián nyüzsögtek az emberek, mintha már esküvő lenne.

Tünde ragyogott. Olja és Natasa számára pedig ez volt a nagy példa. Tünde a barátjától eljegyzési ajándékként kapott egy Mercedes Cabriót, amely már magában is dögös volt, de három szexbombával bélelve maga volt a tündérmese. Hármójuk barátsága is ezekben a hetekben mélyült el a legjobban, olyannyira, hogy megbeszélték: Tünde esküvője után együtt elutaznak Moldovába és elhozzák Olja húgát. Olja komolyan vette ezt, pár napig megint boldog volt, hogy nemsokára együtt lehet a húgával. Az esküvőt nyár végére tervezték, de majd minden nap találkoztak, vagy legalábbis beszélgettek telefonon. Előfordult, hogy Tünde éjjel hívta fel Olját, aki éppen melózott.

– Szia. Nem zavarlak?

– Szia, nem. Igaz, pont kefélek, de azt mondja az úr, hogy nem zavarja, ha közben telefonálok, úgyhogy mondhatod.

És Tünde mondta... 

Aztán egy napon nem tudták elérni a lányt. Ami még jobban idegesítette őket, a vőlegényét sem. Már annyi üzenetet hagytak nekik, hogy nem fért több a postafiókjukba. Olja és Natasa együtt melóztak, majd rögtön utána Tündéék lakására mentek, hogy megtudják, miért nem jelentkeznek. Ahogy a taxival odaértek, látták a lakás előtt Tünde kocsiját és a barátjáét is. Vagy húsz percet csöngettek, de senki sem nyitott ajtót. 

Este, meló előtt újból elmentek Tünde lakására, de a helyzet változatlan volt. A Cabrio és a Ferrari is ugyanazon a helyen állt, mind délelőtt. 

Tünde másnap sem jelentkezett. A két lány sík ideg volt, főleg Olja, akinek olyan erős elvonási tünetei voltak, hogy zavart dühében a fél lakást összezúzta. Folyamatosan izzadt, de mégis rázta a hideg. A szíve össze-vissza kalimpált, minden egyes dobbanás fájt, és egész nap halálfélelme volt, mígnem utolsó megoldásként elszívott egy heroinos cigit, ami kissé megnyugtatta. Majd reggelig még párat. Amikor a heroin is elfogyott, újra elmentek Tündéék lakására. A két kocsi ott állt, ahol az előző két napban is. Az ablakokon a redőny is le volt engedve. Ami új volt: egy sárga szalag az ajtón, keresztbe feszítve. Amikor közelebb mentek, látták, hogy rendőrségi szalaggal van az ajtó leragasztva.  

Némán álltak előtte. 

– Szerinted lebuktak? – törte meg a hosszú csendet Olja.

– Biztosan, mi másért lenne leragasztva az ajtó zsarus szalaggal...

Előbb a rendőrségre akartak menni, hogy megtudják, mi történt, de erről lebeszélték egymást. Az elkövetkező órákat azzal töltötték, hogy kábítószer után kutattak. Olja az utolsó pillanatban talált egy dílert, aki tudott nekik adni heroint. A török srác olyan „kedves” volt, hogy a közeli lakásába is felengedte a két lányt, akik már tántorogtak az elvonási tünetektől. A török persze kihasználta a helyzetet és többször is megerőszakolta őket. Mire Olja valamelyest észhez tért, a lakásban már tucatnyian voltak. Ő és Natasa egy ágyon feküdtek, ruhátlanul.

Az történt, hogy a török srác szólt a haverjainak is, hogy két jó junkie csajt szedett össze. Őrült orgiát rendeztek a két magatehetetlen, droggal teletömött lány terhére. Oljáék három nap múlva kerültek haza. Néhány órával később Otto is megérkezett. Az őrjöngésig dühös volt. Ledobta a kanapéra a bőrkabátját, melynek a zsebéből két mobiltelefon is a padlóra esett. Önkívületi állapotban üvöltözött. A szemei kidülledtek, fröcsögött a nyála, és kidudorodtak az erek a nyakán. Belerúgott a földön heverő telefonokba, aztán elővett a nadrágzsebéből egy doboz cigarettát, de a keze úgy remegett, hogy képtelen volt kibontani a dobozt.  

– Mi a kurva francot képzeltek ti magatokról? Hol a fenében voltatok három napig? 

Rohadt, büdös, drogos kurváknak és még sok mindennek elmondta őket, fenyegetőzött, kérlelt, de közben maga is látta, hogy a lányok nincsenek olyan állapotban, hogy szót lehetne érteni velük. Mi több, amíg ő ordítozott, a két lány a kanapén egymásnak dőlve elaludt... 

Otto nem hergelte tovább magát. És miután egy kicsit megnyugodott, felvette az elhajított cigarettásdobozt, kibontotta, és rágyújtott. Egy darabig nézte a két egymásnak dőlt emberroncsot, akik most mindenre hasonlítottak, csak szexbombákra nem. A lakás is eléggé el volt hanyagolva, ami szintén bosszantotta Ottót, de rettenetes haragjának igazi okát a két lány csak órák múlva tudta meg, amikor végre lezuhanyoztak, átöltöztek és emberi formába hozták magukat. Ekkor közölte velük a hírt:

– Tünde meghalt. 

A két lány összenézett, aztán megint Ottóra. Sok mindenre számítottak, erre nem. 

– Istenem, mi történt? – kérdezte elcsukló hangon Natasa.

– Beadta magának az aranylövést... 

Ottó tudta, hogy nem kell magyarázkodnia. Ebben a körben mindenki értette, miről beszél: Tünde túladagolta magát. 

A hír, hogy Tünde meghalt, mégis abszurd volt a két másik lány számára. Mert hogy ők sem Tündét, sem magukat nem tartották igazi drogosoknak. Mint minden kábítószeres, ők is azt hitték, bármikor abbahagyhatják a szert.

– És a barátja? – kérdezte Olja.

– Ő is meghalt.

Otto, immár higgadtabban, elmesélte a két lánynak, hogy mi is történhetett. A rendőrségi verzió szerint nagy valószínűséggel az, hogy Tünde véletlenül vagy kíváncsiságból a megszokottnál jóval tisztább anyagot szúrt be magának. Az intravénás heroinfogyasztók körében ez nem ritkaság. Soha nem lehet biztos abban az ember, hogy melyik lesz az utolsó lövése. Egyedül volt otthon, így senki nem tudott rajta segíteni. Mire a barátja hazaért, halott volt. Legalábbis a vőlegény hátrahagyott búcsúleveléből erre lehetett következtetni. A fiú megírta a levelet, aztán magának is beadta az aranylövést. 

Otto egy A4-es formátumú lapot vett elő, a búcsúlevél egy másolatát. A német sajtó már napok óta címoldalon tárgyalta a tragédiát és mindenhol idézték a verses búcsúlevelet. Most azok is meghatottan olvasták a tudósításokat, akik korábban erkölcsi botrányt emlegettek volna, ha tudják, hogy a város egyik leggazdagabb családjának sarja egy prostival költözött össze. 

A vers olyan egyszerű szavakkal íródott, hogy még Olja és Natasa kevés német tudása is elegendő volt a megértéséhez. Még Otto szeme is megnedvesedett, amikor felolvasta a búcsúverset, melyben két ember utolsó órájának története foglaltatott. 

Gyönyörű lány ült az ágyon,

szíj szorult karjára, fájón,

gyöngyözött a tű hegye,

s hitte, az élet kegye.

Arcom most könnyektől nedves,

elvesztettelek szép kedves,

átkozom már a napot,

amikor drogot kapott.

Tőlem kapta, engem ölelt,

halálára általam lelt.

Vigyél el hozzá, bűntudat,

mutasd az utolsó utat.

A temetést megelőző napokban az áldozatok szülei egymást vádolták, amiért a gyermekük kábítószer-túladagolásban vesztette életét. Mindkét fél úgy gondolta: az ő gyermeke nem vált volna kábítószeressé a másik nélkül, hiszen mindene megvolt. Végül egy jótékonysági szervezet munkatársainak sikerült a megtört szülőket egy asztalhoz leültetni, és megértetni velük, hogy mindketten egyformán hibásak voltak. Hogyan történhetett meg, hogy éveken át nem vették észre, hogy az egyikük csemetéje luxusprosti lett, a másiké pedig drogdíler. A holttesteket elhamvasztották, a hamvakat összekeverték, hogy a két szerelmes fiatalnak halálukban se kelljen elválni egymástól. Az egyik urnát a szülők Magyarországra vitték, a másik Németországban maradt.

***

Forrás:

http://robertyugovich.com/index.html 

robyugovich@gmail.com
facebook: hhttps://www.facebook.com/robyugovich/>

Szerzőről:
Neve: Robert Yugovich (álnév)
Valódi neve: nem ismert
Nemzetisége: vajdasági magyar
Született: kb 1965-1970
Foglalkozása:
- háborús veterán a délszláv válságban
- a rotterdami szerb maffia egyik alvezére
Családi állapota: nős, három gyerek édesapja
Tartózkodási helye: egy magyar börtön
Szenvedélye: küzdősport
Hobbija: sporttehetségek támogatása

A regény a LILJA 4-EVER című filmhez hasonlóan dolgozza fel a lánykereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés férfias bűneit és női kiszolgáltatottságát.  http://halfpecssquad.blog.hu/2010/04/25/lilja_4_ever_2002


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr913972115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

betlenanna 2012.01.30. 21:10:50

Szerintem nagy hazugság, ami a közlemény végén van, hogy "A regény a LILJA 4-EVER című filmhez hasonlóan dolgozza fel a lánykereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés férfias bűneit és női kiszolgáltatottságát. " És ezt a hazugságot csak fokozza, hogy az ICA recenzense a közhelyesen szentimentális és veszélyesen hamis regény ismertetését az igazán művészi Lilja 4 -Ever képeivel illusztrálja.
A könyv borítója találóan és őszintén tükrözi a regény színvonalát.

Persze a tök tájékozatlan olvasónak talán jó, hogy ebből a regényből megtudja, a prostitúció nem fenékig tejfel, hogy kényszer és erőszak hatja át. De azért a minden belevaló férfiolvasót garantáltan felizgató leszbiszerelem, meg a vérbő szerb maffiózó valójában becsületes lelke és érző szíve na meg a kőgazdag skót királyi herceg vagyona, amelyet főhősnőnkre hagy, hogy majd, ha már a húgocskáját is kimentette, legyen minek szárnyán a kanadai földi mennyekbe szállni... hát, nemtom, hol hasonlítható a Lilja 4-Everhez!

Ja elfelejtettem mondani, hogy a világszép Olja, aki 15 évesen durva erőszak révén kerül a futószalag-szerű szexiparba, akit utána 10 éven át a legválogatottabb kínzások, terhességek, abortuszok, láb-, borda- és nemtommitöréssel járó hegyről ledobás és effélék után 25 évesen (a jelzett 10 évet egyébként a felsoroltakon kívül azzal töltötte, hogy több nyelven megtanult anyanyelvi szinten, bevágta a világtörténelmet, továbbá a műveltséget, mint olyant, valamint a spanyol etikettet) pont olyan gyönyörű és kívánatos, mint volt, a sok leírhatatlan durvaság és életveszély és effélék között azért jól megtanulta élvezni a szexet, szeretni az életet stb. Szóval tuti heppiend van, olvassátok csak nyugodtan, nem fogja az álmaitokat zavarni.

Üdv,
b.a.

icentrifuga · http://centrifuga.blog.hu 2012.01.30. 21:42:10

@betlenanna: Köszönjük értékes hozzászólásodat.

évuska 2012.01.31. 16:27:11

Anna, de jó, hogy megírtad ezt! A részletben a nemi erőszak meg az aranylövés is olyannak tűnik, mint valami kissé rizikós, de alapvetően jó poén.