fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

MŰTEREM: Tiszta és mély - M. Lamos Kriszta

2012.02.23. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló irodalom folyóirat trauma próza centrifuga m lamos kriszta

"A kisbaba fiú, nem volt még nyolc hónapos, a halál oka légzésleállás, - ez szerepelt a papírokon, az orvosszakértői boncolás feladata volt kideríteni, hogy miért. A baba gyönyörű formás, szőke és pihés. Szabályos kerek arc, rózsaszirom ajkak, félig nyitott szemei mögött a szivárványhártya kék. Az agy érintetlen, tiszta, jól barázdált..."

"La vitá e bella. Benigni filmje az egyik legfontosabb emlékem és élményem. Az élet szép. Még ha néha csakazértis, de igen. Igyekszem ezt nem elfelejteni, és eszerint élni, azzal az erővel, amit tőle is láttam." 

Ma a Műterem rovatunkban M. Lamos Kriszta Forráspont című írását olvashatjátok.

 

 (Forráspont)

A tó mellett zöld a part, fák nélkül való, egybefüggő zöld tér, egyenes és sík, tiszta. Leteríti a törölközőt és elhever rajta. Testét még borzongatja a hűvös, jó sokáig úszott odabent, egészen a második horgászstégig beúszott, ami a parttól két kilométerrel beljebb van. Ott már tiszta és mély a víz. Nem úgy, mint a nádas környékén, ami a partot szegélyezi, vagy a lépcsőnél, ahol a napolaj hordalékba hordja a port és vékony hártyát képez a víz felszínén. A nap nem süt elég erősen ahhoz, hogy a hasát tartsa felé, és egyébként is unatkozik, megfordul, félkönyökre támaszkodik, arcát tenyerébe temetve hátrasimítja a haját, felemeli a fejét. Egy fiú éppen most jön ki a vízből. Magas, szőkésbarna, hosszúcombú, a felsőteste izmos, karjai erősek, barna bőre világos, mint az érett barack, arca tele apró szeplőkkel. Pont, mint ő. Mozgása emlék. Lendülete is megmaradt a képeiben. Arra gondol, meddig még? 

Harmadévesek voltak az egyetemen. Már túl minden anatómia szigorlaton, a két első, nagyon kemény éven, már lehetett tudni, hogy bent maradnak, megvolt a szakirány is, tudták mindketten mit akarnak, azt hitték. Gimnázium óta ismerték egymást. Szerelmesek csak akkor lettek, mégis, harmadéven. És az volt az első jó év. Összeköltöztek, már több hónapja együtt laktak, együtt jártak be a suliba, még a gyakorlati órákra is. Emlékszik, aznap szerda volt. Gábor mellette állt, de a boncterem hűvös, és minden szagelszívás ellenére nyomasztó.  Kezük közt feküdt a csecsemő. A fiú fűrészelte a koponyát, ő nem lett volna képes rá. Diktálta az adatokat, ő inkább hátat fordított, úgy írta be a számítógépbe a billentyűzeten. Így volt könnyebb, talán csak így volt elviselhető. Vagy már akkor is tudta. Érezte valahonnan. A kisbaba fiú, nem volt még nyolc hónapos, a halál oka légzésleállás, - ez szerepelt a papírokon, az orvosszakértői boncolás feladata volt kideríteni, hogy miért. A baba gyönyörű formás, szőke és pihés. Szabályos kerek arc, rózsaszirom ajkak, félig nyitott szemei mögött a szivárványhártya kék. Az agy érintetlen, tiszta, jól barázdált, korának megfelelő méretű, eltérés nélküli. A mellkas következett, már nem sikított a fűrész, visszafordult az asztalhoz, hogy lássa, amit kell, elvégre tanulni volt itt. A babák bőre puha, nem reccsen, nem reped vágás közben, a bordák is gyengék még, egy nagyolló elég. Az emberi test hártyákkal van teli. Kékes fényű, ezüst és vékony, sima és rugalmas fátylak fedik a szerveket védelemként. Általában minden szerv szép és színes odabent, különösen a nyirokerek zöldje, az artériák vöröse és a mellhártya nagyon szép. De a kisfiúnak nem ilyen volt. Bevérzésekkel teli, foszlott, és fekete szemölcsökkel pettyezett csipkefüggöny, mint valami befelé fordított pestis. Megtalálták. A szegycsont mögött lapult. Igazi gyilkos. Zölddiónyi tumor, ami a mellhártyára szórta sejtjeit. Metszeteket vett belőle, darabokra szelte, dühödten, majdnem elvágta a kezét. 

Aznap este, amikor hazamentek a húsz négyzetméteres albérletbe, evésre gondolni sem tudott egyikük sem, pedig ez következett volna, mindig így történt, mert ezt szerették legjobban, hazaérni, teríteni, leülni együtt, és enni, beszélgetni. De most nem. Már a metrón sem szóltak egymáshoz egyetlen szót sem. Amikor végre hazaértek, úgy szeretkeztek, kétségbeesve, mint még soha, egyetlen hang nélkül, őrült lendülettel, mintha feloldhatná a jövő jelenbe hordott sejtelmét az ölelés. Le sem vetkőztek teljesen, ahogy beléptek az ajtón, csak egymásra néztek, és Gábor megcsókolta őt, emlékszik, lábával lökte be az ajtót, csukott szemmel nyúlt hátra a kilincshez, hogy a kulcsot ráfordítsa, és attól kezdve csak tépték le egymásról, és szaggatták ruháikat, a bőrt, marva, harapva, mintha ez lenne az egyetlen, feltartóztatni a jövőt. Tajtékosra gyötörték testüket a gyönyörben aznap éjjel négyszer, vagy talán ötször is, felejteni a krómozott asztalon heverő márványfehér próféciát. 

Gábor a következő évben betegedett meg, adenocarcinoma a hasnyálmirigyén, műthetetlen volt, nem segített a kemoterápia, fél év múlva eltemették.  

A fiú most lehajol, törölközőjét igazgatja, és hasra fekszik. Gerince egyenes, mellette hosszanti irányban megfeszülnek az izmok, kidolgozott, szép háta van, a deltaizom hangsúlyosan kiemelkedik a lapockái között, tanítani lehetne. Derekán a vízcseppek, mint a kristály, ahol ő fekszik onnan is jól látszanak, pedig elég messze van a sráctól. Nézi még egy kicsit a hátát. Az apró buborékok hamar elérik forrpontjukat a napsütésben, elpárolognak, szeretné egyszer nyomon követni, elkapni a pillanatot, hogy lássa, hogyan történik. Víz válik levegővé. Azóta nem volt senkivel. Mióta Gábor meghalt. Az orvosit is otthagyta, először csak azt gondolta, hogy halasztani fog, de nem ment vissza. Megtehette volna, de nem gondolkodott rajta. Egy szállodában dolgozik szobalányként. A lepedőkkel nincs túl sok probléma, csak rajta múlik, ki tudja-e feszíteni őket elég simára, boríték formájú sarkokkal. Már több, mint másfél éve. Arra gondol, meddig még? 

A fiú most megfordul, félkönyékre támaszkodik, felé pillant és rámosolyog, látja, mélykék szeme van. Az arca furcsán cinkos és pajkos egyszerre, meglepődik rajta. Egy könyvet húz maga elé, azt tartja a kezében, olvasni készült, érdekes, észre sem vette, mikor került elő, mellé. Nagy a könyv, címlapján ismert, hatalmas, fölé magasodó betűk: Belgyógyászat és alkalmazott gyógyszertan. A fiú éppen harmadéves lehet. Ő nem mosolyog vissza, inkább lehajtja a fejét összefont karjaira és lehunyja a szemét. 

*

Nem sokkal később arra eszmél, hogy egy árnyék kúszik fölé. Amikor megfordul, a felé kinyújtott kezet látja meg elsőként. – András vagyok, szia! – mondja a srác egyszerűen. - Ne haragudj, ha zavarlak, de megtennéd, hogy bekened a hátamat? Nem érem el, és félek, ezen a napon elég hamar leégnék.

M. Lamos Kriszta önmagáról

Érettségi után férjhez mentem, gyerekeket szültem, özvegy lettem. Tanultam tovább, férjhez mentem, gyerekeket szültem, elváltam. Tanultam még. Egy lányom és három fiam lassan felnőtt, és járja a számára kijelölt utakat. Művelődéstörténet szakon diplomáztam 2008-ban, jelenleg PhD hallgató vagyok vallástudományi doktori iskolában. Beszélek négy nyelven, és értek másik hármat. Nővérként dolgozom egy budapesti kórház belgyógyászati osztályán. Szeretem a túrós palacsintát mazsolával, a kora nyári estéket, a kisbabák illatát, a hajnali fényeket, a kávét, a tengert. A „csak úgy” leüléseket egy pohár sör, vagy vörösbor mellett, és ahogy átdumáljuk az éjszakát. La vitá e bella. Benigni filmje az egyik legfontosabb emlékem és élményem. Az élet szép. Még ha néha csakazértis, de igen. Igyekszem ezt nem elfelejteni, és eszerint élni, azzal az erővel, amit tőle is láttam. Tíz éves koromban kezdtem el írni. Naplót, verseket, és mindenféle esszét. Két és fél évtized múltán folytatom. De már nem önmagamat szeretném fogalmazni. Nem csak. És nem úgy. Hanem mindazt, amit láttam, és látok. A csodákat. Az embert. Mert Szophoklész nem tévedett.


· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr904175807

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: KacsaLeaks: MALÉV 5000! Számolhat velünk! 2012.02.23. 18:13:12

Titkos dokumentumok szerint a Malév felszámolását végző cég nem is felszámol! Mint megtudtuk új, költséghatékony légitársaság megalakításán munkálkodnak. A koncepció szerint a papírrepülő könnyű és olcsó technikai megoldást jelentene, így megkezdték az...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.