A MELEGEK TÖRVÉNYESEK. Ez a magyar polgárjogi mozgalom, a Budapest Pride üzenete a világnak. Az első ENSZ határozat a melegek védelmében a tavalyi Budapest Pride-dal egyidőben született. Hillary Clinton történelmi pillanatnak nevezte a határozat elfogadását, amely "megerősíti, hogy az emberi jogok egyetemesek".
MAGYARORSZÁG MEGSZAVAZTA ezt a határozatot. „A békés gyülekezés jogának tiszteletben tartása és védelme azt is jelenti, hogy a magyar személyesen is garantálja a Menet láthatóságát és nem korlátozza megfelelő indok nélkül és aránytalan mértékben.”(Amnesty International) ÉLJ A JOGODDAL.
2010. július 11-én a Pride mellett Imanap is szerveződött a Hősök terén. Együtt hatékonyak voltak spirituálisan, mert egy év múlva, éppen a 16. Budapest Pride idején szavazta meg hazánk a fenti határozatot, és a Menet végre békés volt, megalázás-mentes, biztonságos. A Pride és Imanap tanulságaival várjuk az idei menetet:
Pride és Imanap
Megyünk ahogy kell, nindzsa mesterem nem követelőzik, de tudom a dolgom. El kell kísérnem a PRIDE-ra, mert lesántult a harcban, széttáncolta a térdét a csajbulin a dízelben..:) A felvonulástól kicsit félek, 3-szor volt a méltóság menete megalázott háttere a 'mocskosbuzi' üvöltőkórusnak, és rendőrverő faszagyerekek szórakozásának. Ehhez semmi közöm, mondom mint méltó meleg, a buzizó zsoldosokat nem mi szervezzük, miattunk ne bújjon elő a gárdista, ne vezényeljék ki a rohamosztagosokat a tűző napra. Csak kijövök és körülnézek, labrisz hívekkel hozzuk ki a feliratos táblákat, még kevesen vagyunk és szürkék.
Nindzsa testvérem gyorsan feldobja a hangulatot, sorba rakjuk a tábláinkat a földön, a sajátját a magasba tartja és körülveszik a szivárványra éhes fotósok. „Rajtam ég ez a jel”, (Adamis Anna, Kovács Kati) mondja a táblája, és én is érzem, amikor elhagyom a testvéreim gyülekezetét és bezárják mögöttem a kordont.
Mentális erőmet használom, ami kiüríti és szétoszlatja a gyűlölet gesztusait. Kinn maradok és nézelődöm a kismetró vaskorlátjánál, mellettem máris felírnak szabálysértésért egy férfit. 67 éves, joga van a véleményéhez, reklamál, a véleménye az, hogy „hímringyók”. Ezt nekem nekem mondta..?
Hősiességben idáig lehet jutni, még néhány embert felírnak a rendőrök efféle vétségéért.
3 beléptető kapun lehet csatlakozni a menethez, mind a háromnál ismerős testvéreim fogadják kedvesen a csatlakozókat. Sokat ismernek, ez az alapeset, néhány embert elküldenek, provokatőröknek látszanak, néhány sunyin nézelődő fiút beengednek fekete pólóban halálfejes sapkában, ők így védik magukat a külső-belső ellentől.
Ötvenes asszonyok torpannak meg a kapunál, és mégsem mennek a buzik közé, biciklis „könnyűlovasság” készül a kis utcákon beelőzni a menetet és lealázni az oktogonnál, ez kb 3 fő, szólózik egy fogyi gárdista rovásírásos pólóban, elkergeti egy másik. Megjön Gyurcsány és Dobrev, civil testőrök és egy osztag kíséri a kordonhoz, takaroggy-kórussal. Érkezik néhány fiatal csapat, rajtuk látszik az öröm, színesbe öltöztek, ünnepelnek és együttérzenek, fesztiválturisták, szemtanúk, egyszerű melegek.
Se ki-se be, a kordon bezárul, rohamosztagos csatárlánc áll elé, egy szervező testvérem még rámtelefonál, biztos hogy kinn maradok? Lesz velem valaki? Nem félek?
Nem. De hiányoznak a testvéreim, vágyódva nézek színes távoli csoportjuk felé a kordonon túl, és féltem őket, amíg itt várakozom rájuk mentális erőmmel biztosítva a méltó megérkezést.
A menet elindul, hogy visszatérjen, egy órám van körülnézni, megtaláljuk egymást ICA szerkesztőtársammal, és elsétálunk a családi imanapra az ötvenhatos emlékmű lehangoló rozsda-labirintusához.
4 óra, 40 fok, 4 kisegyház, itt a felengedés ideje, hangos zene, bizalomról és szeretetről, az úr helyett ÚRNŐt hallok, a színpad előtt szivárványos zászlókat táncoltat egy kis csapat. Nincsenek sokan, a téren még elférne a méltóság menet az ellendrukkerekkel együtt, és a rozsdaemlékművet elhalványítja az óriás légvár, amiben a gyerekek csúszdáznak, ugrálnak és tombolnak a zenés-zászlós jóhangulatban.
Tetszik a családi imanap, még nem is láttam zászló-táncoltatókat, én is szeretnék.. Olyan a selyem, mint a ligeti lomb az örvénylő szellőben. Transz és hit, jóindulat és tetterő, szép és szolidáris gesztus, a család melege: innen indulhatna a menet. A melegek gyakran spirituális életet élnek, közvetítők a hitek és hívők között. Természetes szövetségesek. Innen indulhatnánk.
Megnézzük a kutyás kommandósokat, aztán a műcsarnok teraszáról figyeljük az Andrássy torkolatát. A kordont a csatárlánccal áthelyezték a metrólejáratok elé, a kutyások átvonultak a téren, és ugató társaikkal készenlétbe helyezkedtek, újra feltöltődött az ellendrukkerek csapata, és a közelgő zászlóskamionra ordítoznak.
Várom érkező testvéreimet, tülekszem a vegyes tömegben. A közelükbe se juthatok, békés volt a menet, integetünk egymásnak kordonon innen és túl, leterelik őket a kisföldalattiba, és biztonságosan terítik a városban.
A GYŰLÖLET NEM CSALÁDI ÉRTÉK - mondja és mutatja egy fiú, tolja kifelé a biciklijét a menetből, táblát tart a kintieknek és a kommandósok között kilép a menetből. Mellettem megszólal egy nő, kint várt ő is: - Gyere, kisfiam.."
Gordon Agáta
2010-07.11.
Fotók: Szabó Judit, Györe Gabi
***
Forrás: Irodalmi Centrifuga
