fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

A Dajka - 3.

2012.12.22. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: regény baba centrifuga kocsis noémi a dajka

Kocsis Noémi.JPGMindig öröm egy első regényt, egy szűz hangot olvasni. Ilyen hang most Kocsis Noémié, ilyen A Dajka. A regény születés után, a könyv megjelenés előtt.Ebben a drámai pillanatban olvasható csak neked csak a centrifugán néhány részlet A Dajkából. A hazai nőirodalom újabb jelentős teljesítménye. Új hang, új író, a nőiség régi-új próbái. A Dajka egy bába unokája, a bába egy erdei kunyhóban éldegél kisunokájával, növényeket gyűjt és gyógyít. Hirtelen eszünkbe jut néhány ilyen bába az irodalomból, otthon vagyunk. A Dajka mellett bábának lenni - ez Centrifugának és bábaszerkesztőnek is őszinte öröm. Hála, Noémi..; 

Az ünnepek hetében részleteket közlünk Kocsis Noémi regényéből. "XVIII. században játszódó francia történetet, hiteles történelmi háttérrel, olyan magyarsággal, amellyel kevesen írnak. Ebben a regényben tájak vannak, mély érzelmek, jelzők, ez az a könyv, amitől megszűnik a világ, és felháborodunk, ha megfilmesítik, mert másként képzeltük el…"

 

A DAJKA

3. részlet

dajka03_01.jpg- Asszonyság! Hé, asszonyság!
A Szent Cecília hátsó, udvarra nyíló ajtajában idegen ember áll, csizmája csupa sár, hátán szíjakkal rögzített faláda, melynek terhe alatt kénytelen megkapaszkodni az ajtófélfában. Onnan kiabál befele. Josette, a cseléd futva igyekszik hozzám az emeletre:
- Asszonyom, megint jött egy tróger!
Félbehagyom a kamillacsokrocskák kötését és igyekszem utána a lépcsőn, egyenest az udvarra. Az ember már földre eresztette a faládát, s most verejtékes homlokát törölgeti a kora tavasz szokatlan melegében.
- Honnan jött maga?
- Nancy mellől, asszonyom. Hármat hoztam máma.
- Én nem ismerem magát.
- Pedig az előző asszonyságok idejében is jártam errefelé, nem egyszer. Tessen tőlem átvenni a dolgot, mert menek is vissza, ahonnajt gyüttem, újabbér. Mindet ide küldték, hogy majd itten eligazgatják őket, vagy mifene.
- Azonnal nyissa ki azt a ládát!
A durva, alig pár deszkából szögelt faládika tetején kis nyílás van, ismerős, erős szag áramlik ki a lyukon.  
- Phijjj. Alig bírtam ki okádás nélkül, míg ide elértem velük. – S az ember nagyot köp a földre. A láda három rekeszébe három kis csomagot állítottak be, mielőtt a tetejét lezárták volna. A három csomag – három csecsemő. Szoros pólyába kötözve mindhárom. Az egyiknek már hamuszürke az arca. A másik kettő vonaglik és nyüszít, mint a vert kiskutyák. Intek Josette-nek, segítsen kiemelni őket.
- A harmadik gyermek már halott. Mióta jön maga Nancyből?
- Aszongya tegnapelőtt sötétedés előtt indultam… Már majdnem második napja! De azér megállni is köllött nekem is, nem vagyok én fábú!
- S azóta nem ettek ezek a gyermekek?
- Hát minek néz engem az asszonyság? – Az ember homlokán összefutnak a ráncok. – Adtam én nekik, amit köll. Egy kis pálinkába áztatott kenyérhajat, mit mást. Azt szokok adni mindig. Tegnap meg is kapták, nem volt abban hiba.
- Hol van a papírjuk?
- Hinnye a mennydörgősét, azt biza elfeledtem. – Az ember kelletlen vakargatja a homlokát. Szemében ijedtség villan: a Szent Cecíliában csakis a kicsinyek nevével, születési idejével ellátott papírral fogadhatunk be gyermeket. S ha most ő nem tudja bemutatni az iratokat, talán vissza is fordítjuk a kapuból. Látom rajta, a világért sem tenné meg még egyszer az utat néhány papírdarabért, inkább sose lásson minket többé. Engedékenyebb hangra váltok hát.
- Most az egyszer. De többé elő ne forduljon!
- Nem fog, asszonyság, nem fog! Megálgya még ezér az Úr!

dajka03_02.jpgA trógerek a konyhán rendesen inni-, s ennivalót kapnak a hosszú utat leöblíteni. Josette tehát bevezeti az embert az egyszerű helyiségbe, s kenyeret, kukoricát, meg egy kupa bort rak elé – utóbbi után kap mohón, szinte feldönti a kupát. Egy húzásra kiissza. Hívom a szolgát, aki a lelencház hatalmas kertjébe viszi a harmadik gyermek kicsiny holttestét. Ott már várja a tegnap kiásott kis sírgödrök egyike. Fejfát nem rakunk - úgysem tudnánk mit ráírni. Született valamikor áprilisban, meghalt… ma reggel. Élt három, vagy négy napot. Neve ismeretlen. A két életben maradottat a nagyterembe visszük, s két szoptatós dajka gondjaira bízzuk. Azonmód mellre teszik a csecsemőket, erre egyből csönd lesz.
- Na, isten álgya magukat. – A tróger veszi a rekeszes ládát, és száját törölve indul is kifelé. Utána szólok.
- Jóember, ha legközelebb jön, hagyjon szegénykéknek valamivel nagyobb rést levegőzni! Hiszen így rövid úton megfulladnak!
- Hászen akkor meg kis híján megsüketülök az orbákolásuktól! Rínak ezek egész napon át, mint a csibék, tuggya? – Az ember dohogva csóválja a fejét. Engedtessen mán, hogy a dógomat tegyem, ezt morogja elmenőben. Majd éppen egy vászoncseléd mongya meg, micsinájjak.

dajka03_03.JPGDélben egész szekér jön, a szolgálók kinyitják a szárnyas hátsó kaput, hogy befordulhassanak vele az udvarunkra. A két hatalmas ló erőlködik, hogy a hatalmas kocsit a ház elé húzhassák, a kocsis máris ugrik a bakról. Hatalmasat káromkodik, mert a rakomány egy darabja legurult valahogy, s a lovak patája alá került. Oda rohanunk, hogy kihúzzuk, de későn. Arccal lefelé beletaposták a lovak a poros földbe. Nem merem megnézni azt az arcocskát, csak némán átadom a kis csomagot a konyhából érkező Josette-nek, vigye tovább a hátsó kertbe. Ő sem szól semmit.
A kocsis trágár szavakkal a konyhába dobbant, s kertelés nélkül ellátmányt követel. Ma még nem evett, nem ivott, egy kocsmánál sem volt érkezése megállni, hát ugyancsak rászolgált az étekre, s a borra, döngeti nagy hangon a mellét. Josette már rakja is elé az óntálat, s kupát. A kocsis újra telitölteti, s miután ezt is lehúzta, megered a nyelve rögtön.
- Ilyen pocsék fuvarom se volt még! Úgy telipakolták a kocsimat, hogy egész úton azon féltem, kiszakad az oldala és oda lesz az egész rakomány. Öt árvaházból szedtem össze ezeket a szerencsétleneket, mert már azokban is alig bírják, annyi a kitett kölyök. Fel nem foghatom az eszemmel, miért éppen ide kellett hoznom őket, mikor Párizsban sincs már hely – a Szent Lazarusból egyenesen ide küldtek, az asszonyságékhoz. Remélem, maguknál még akad egy kis zug, mert esküszöm, hogy innen már tapodtat sem viszem őket sehova! Tessék rögvest lerakodni, mert ma még egyszer fordulnom kell.
Josette-tel kimegyünk a kocsihoz, hogy megnézzük, hány gyermeket hozott az ember. A kocsi hátulja kinyílik, s elkezdjük számolni a szorosan felrakott testeket. Némelyiken egy másik fekszik. Aki alul van, annak szájába került a raktérbe szórt penészes szalma. Huszonkettőig számoljuk őket. Tizenhat már nem él, suttogom Josette-nek. Sápadtan, szó nélkül indul, hogy a szolgákat hívja a hátsó kertből. Hátha végeztek már az előző hantolással.

- Maguk túlságosan sok gyermeket raktak fel erre a kocsira! – Dühödt és elszánt a hangom, ahogy a konyhába rontok és megütöm az asztalt a kocsis előtt. A kupa nagyot ugrik.
- Velem hiába ordibál az asszonyság, mert nem én vagyok a vétkes. Mondja ezt annak, aki a másik árvaházban berakodott. Én ugyanis a lovakat itattam addig.  
- Vigyázhatott volna rájuk jobban is!
- Vigyáztam én, pihentek, abrakoltak is…
- Megháborodott maga? A kicsinyekről beszélek! Alig hat élte túl az utat!
- Hát én akkor mit csináljak? Nem inkább annak lenne ez a dolga, aki a világra pottyantotta őket?
- Micsoda szívtelen ember maga!
- Tudja mit, asszonyság? Talán szívtelen vagyok, igen. De amíg maguk, asszonyok képesek eltaszítani maguktól a gyermekeiket, nem nekem kell meggyónnom a bűneimet. Felfogadtak, elvégeztem – a többi nem rám tartozik. Ne is erőltesse, már megbocsásson.
Keserű szívvel mentem a hátsó kertbe. Igen, némileg igaza van ennek a kocsisnak. A közöny újabb tizenhat halottját éppen akkor tették egy hatalmas, közös sírgödörbe. A temetőszolgák a tenyerükbe köptek és megragadták az ásókat.

 ***

Forrás:

Kocsis Noémi (Székesfehérvár, 1970-) Nő, anya, társ, író, a sorrend tetszés és alkalom szerint cserélődik. Félénk újrakezdő az íróságban, noha gyerekkorától papírpusztító. Hétköznapilapos újságíró, mellette alkalmi novellista. Csak abban biztos, hogy az örök bizonytalankodó végre nagyon szeretne kitörni belőle.

http://centrifuga.blog.hu/2012/02/04/muterem_kocsis_noemi

http://www.elomagazin.com/2012/12/irodalom-szuletik-kocsis-noemi-a-dajka-cimu-konyve/

https://www.facebook.com/kezdoregenyirosikertkeres?fref=ts


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr744971306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiszámoló · http://kiszamolo.hu/ 2012.12.23. 15:27:04

Gratulálok, tényleg ritkán olvasni ilyen jól megírt irodalmat.