fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Takács Mária: Magyar világjárónők – 4. rész: Bulyovszky Lilla

2012.12.30. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: sorozat utazás tanulmány nőtudat takács mária

bulyovszky.jpgÚj sorozatunkkal Takács Mária jóvoltából a XIX. és XX. század eleji magyar világjáró nőkkel lépjük át a 2012 és 2013 között húzódó látszólagos határt. A tizenegy részen át bemutatott nők könyveikben rögzített utazási élményeikkel egyszerre adnak érzékletes társadalomrajzot, s mutatnak fel a kor megszokásától elkülönböző szerepmintákat, így adva példákat a határok átjárhatóságára. A 4. részben Bulyovszky Lilla színésznő norvégiai kalandjairól olvashatsz. Érdekes adalék, hogy Bulyovszki Lilla villája az Andrássy úton ma a Magyar Nők Szövetségének a székháza.

Magyar világjárónők: Bulyovszky Lilla

Bulyovszky Lilla azon művészi pályák egyikét választotta, melynek művelése kitörési lehetőséget jelentett a XIX. századi hagyományos nőkép, női szerep kötöttségeiből. Korának egyik nagyszerű színművésznője, tragikája nem csak a társadalom láncai alól „mentette ki magát”, saját sorsát – azon túl, hogy férjez ment – maga irányította. A tehetséges színésznő külföldi vendégszereplései után hosszabb ideig a nyugati (német) művészvilág csillaga lett. Utazásairól két könyvet írt: 1858-ban Bulyovszky Lilla útinaplója, 1866-ban Norvégiából: Úti emlékek címmel. Olvasóközönségre ezeken kívül négy novelláskötetével tett szert.

1833-ban Kolozsváron színész apa (Szilágyi Pál, a Nemzeti Színház színésze) lányaként Szilágyi Lilla néven látta meg a napvilágot. Kisgyermekkorában ismerkedett meg a balettel és a színészettel. 13 évesen már a Nemzeti Színház színpadán játszott. Egy évvel később a kolozsvári színház szubrettje lett, s közben, 15 évesen, férjhez ment Bulyovszky Gyula ügyvéd-újságíróhoz. 1851-ben szerződtette a Nemzeti Színház, itt a tragédiák fiatal hősnőit játszotta; azonban úgy érezte, hogy a kor nagy dívája, Laborfalvi Róza mellett nem jut neki elég elismertség, így hét év után Németországba ment. Egy év alatt megtanult annyira németül, hogy szerepeket kaphasson. Tizenhat éves külföldi pályafutása során előbb a drezdai és a müncheni, végül a gothai udvari színház színésznője volt. 1875-ben tért haza, majd rövid itthoni színjátszás után – a Nemzetiben Schiller Stuart Máriáját alakította, majd Kassán lépett fel – visszavonult. 1904-ben Grazban halt meg.

bulyovszky-lilla-02.jpgkép forrása

Nemcsak színésznőként és útirajzíróként ismerték; több lapba is írt esszéket, tárcákat; illetve lefordította Dumas Gauthier Margitját és Bayard-Duvernois Kesztyű és legyező című művét – ezeket aztán a Nemzeti Színház is műsorra tűzte.

Bulyovszky Lilla: Norvégiából: uti emlékek

Bulyovszky Lilla a németek ünnepelt színésznője volt már öt éve, amikor úgy döntött, hogy pihenésképpen elutazik egy tengeri fürdőbe nyaralni. Egyfajta menekülés volt ez számára a művészélet forgatagából: azért utazott, hogy végre önmagával, s önmaga lehessen. Uticélja azonban más irányt vett, mikor a Rigából Stettinbe tartó hajóúton megismerkedett egy lengyel családdal, akik rábeszélték: tartson velük Norvégiába. Ebből az 1864. évi nyári kalandból született meg útirajza; félig a művésznő világán átszűrve a látottakat, szubjektívan dokumentálva; félig útitársának történetét az utazásba fonva, regényszerűen.

ujaWt_380.jpgkép forrása

Utikönyvvel utazott, biztosan tudta, hol van, s azt is, hogy mit akar megnézni. Céljainak eléréséhez minden eszközt igénybe vett: hajót, lovat, kocsit (legtöbbször lóvontatta postakocsin utazott), és a hegyekben még a gyaloglástól sem riadt vissza. Semmi nem kerülte el a figyelmét, mindenről éleslátóan írt: a norvég társadalmi viszonyokról, az emberekről, szokásaikról; városokról, intézményekről; utitársairól, az utazási lehetőségekről; az ország gazdasági viszonyairól meglehetősen objektíven számolt be – ezek a részek egy korabeli földrajzkönyvbe is bekerülhettek volna. Könyvét nemcsak élvezetes olvasmánynak, hanem utikönyvnek is szánta: leírta, hogy az év mely szakaszában utazzanak az olvasók Norvégiába, milyen ott (a parton és a hegyekben) az időjárás.

norway-beauty-maximilien-czech8_380.jpgkép forrása

A könyv elején, az ajánlásban fejti ki utazásának szándékát, ami pedig nem volt más, mint hogy országismertetést adhasson a magyar közönségnek, s hogy hasznára legyen a magyar irodalomnak: „e föld phantastikus sajátszerűsége, sajátos szokásai, mesés szépségei nagyon megérdemlik, hogy bárha futólag ecsetelve is, képzelmünk képtárában helyetfoglaljon, s lelkünket a teremtés gazdag jeleneteivel gazdagítsa.” (Bulyovszky Lilla: Norvégiából: Ajánlat)

A másik szál lengyel utitársnőjének, Olgának a története. Olga sorsát szinte úgy tárja elénk, mintha az egy színmű volna – egy fejezet akár egy felvonás, ők pedig mint narrátor és szereplő jelennek meg az olvasó előtt. „Szólj” – mondám, önkéntelen átvéve patheticus hangját; felidézve gyászod, tán elérzékenyülsz, és megerednek könnyeid, a fojtó fájdalom felolvasztó cseppjei.” „Hazám ellensége az” – kezdé érczet öntve hangjába – „ki zsenge gyermekkorom óta bírja szívemet.” (60. o.)

Tollenmarken tartománybeli utazásukról ekképpen ír: „Hat napig voltunk oda, mert igen kényelmesen utaztunk; de amit e hat nap alatt láttunk, elég lett volna egy hónapra, és leirva könnyen betöltene egy csinos kötetet. – Ily kegyetlen szándék azonban távol áll tőlem; s a remény, hogy szives olvasóim még sok országba fognak jövőben követni, ovatossá tesz, s nem engedi, hogy tökéletlen leírásaimmal kockáztassam azok kegyeit és türelmét, kiknek tetszését és részvétét bírni legfőbb óhajtásom.” (II. / 102. o.)

norwayreindeer_380.jpgkép forrása

Arról, hogy Bulyovszky Lilla hogyan élte meg egyszerre nőként és utazóként az eseményeket, csak kevés helyen esik szó. „Norvégiában az utas ritka madár, nőutas pedig épen fehér holló; egész nap még csak egy taligával sem találkoztunk az országúton.” (43. o.) Hát még milyen ritka látvány lehetett egy férfi három nővel, ráadásul turistaként Norvégia ritkán lakott tájain. A nőknek azonban, mindenféle férfikísérettől függetlenül, egyéni bátorságukra volt szükségük, hogy kalandjaikat esetenként ne csak meg-, hanem túl is éljék. Ilyen pillanatok közepette támadt fel az írónőben az anyai felelősség érzése, hiába volt távol otthonától, a kötődés csak látszólagos szabadságot engedélyezett: „A Sogne-fjorde, mely, mint minden fjorde, tulajdonképpen egy tenger-ág, hatalmas hullámokat kezde vetni, miknek tetején csolnakunk recsegve járta az ördögtánczot. Miért tagadjam? Féltem, és eszembe jutva gyermekem, megbántam a kalandos vizi utat.” (114. o.)

sognafjordinnorway.jpgkép forrása

Mint utazó, az írónő néhol szinte egy útikönyvre jellemző szakszerűséggel ad értékes információkat azoknak, akik esetleg Norvégiába szándékoznak utazni. Ezek a leírások jól tükrözik Bulyovszky Lilla autonóm személyiségét, akinek, azon túl, hogy tudta, mit akar, meg is kellett útját szerveznie – ez pedig a praktikusságot nem nélkülözheti: „A szállásért, étel, ital és ellátásért nem minden állomáson divatozik ugyanazon mérték; e tekintetben Norvégia a többi polgárosodott európai állammal egy színvonalon áll, és hol jobban, hol kevésbé meghúzzák az embert. Általában véve olcsónak nem lehet az utazást mondani. […] A jóravaló állomás nagyon ritka; 5-6 között jó, ha egy türhető akad, ezért Norvégiában sem az evést, sem az alvást nem lehet bizonyos időhöz kötni, ott eszik az ember, a hol valamit kap, és ott hajtja le a fejét, hol a fekhellyel megbarátkozhatik.” (42. o.)

Norway_fjord.jpgkép forrása

Az északi emberek társadalmi viszonyainak leírása mozaikos, ám darabszerűsége ellenére teljesnek mondható. A nép és szokásai, az egyének leírása természetesen az utazáshoz kötődik, az utazás egy-egy elemének apropójából ír ezekről bővebben. A művésznő ezeket is az élő beszéd stílusában, jó megfigyelőként adja elő. Bergenről, az ország egykori fővárosáról átfogó, életszerű képet kaphatunk: „A kereskedés kicsiben, nagyban igen élénk, minden ház egy raktár, minden földszint egy bolt, melybe azonban az udvarról van a bemenet; a kirakatok ritkák és jelentéktelenek. Legérdekesebb a halpiacz, mely hemzseg az emberek százaitól és a mindenféle halász százezreitől; mindjárt a kikötőnél fekszik, melyben ritkán horgonyoz kevesebb nyolczvan hajónál, a világ minden részeit és minden tengerképes nemzetiségeit képviselve…” (II. / 36. o.)

Bulyovszky Lilla másik, ezt megelőző, 1858-as utazását Ausztrián át Párizsba tette meg. Hosszú párizsi időzése alatt számára fontos emberekkel való találkozásait írja le, s az egész könyv a hasonló jellegű rövid történeteket adja közre. Második útirajza azért jelentősebb, mert a magyarok által kevésbé járt, kevésbé ismert földről írt – a magyar utazók közt elsőként. 

***

Forrás:

Bulyovszky Lilla fotójának forrása itt.

Villája: http://www.nokszovetsege.hu/ 

A Magyar Nők Szövetsége a facebook-on itt


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr544971772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.