fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Virginia Wolf dolgozója

2013.01.25. 01:25 | luckylany | 1 komment

Címkék: virginia woolf centrifuga

Saját szoba -- kilátással.

VirginW.jpg

A Guardian írók dolgozószobáit bemutató sorozatában egy sussexi ház kertjében kialakított dolgozószobára is sor került - Virginia és Leonard Woolf telkén állt a Saját szoba szerzőjének megtestesült álma, melyet Hermione Lee mutatott be az olvasóknak. Milyen volt Virginia Woolf saját szobája?
 
A nők és irodalom témakörben előadásokra felkért Woolf Saját szoba című esszéjében az elkülönült, nyugodt helyet és a megfelelő mennyiségű pénzt jelöli meg a női alkotások létrejöttéhez szükséges kellékként. Ő a férjével a sussex-i Rodmell-ben 1919-ben vásárolta meg otthonát 700 fontért. E ház kertjében állt aztán dolgozószobája: nagy ablakok, szép kilátás a közeli hegyekre... Woolf nagyon kedvelte a helyet, nyaranta itt dolgozott, bár a koncentráláshoz nem volt ideális: ha Leonard nyaranta almát válogatott odafent, zavarta odalent a szoba nyugalmát. De meg-megzavarta az írónőt a közeli templom harangjának gyakori zúgása és a következő ajtó mögötti iskola diákjainak zsivaja is. Záloga-e hát a teljes nyugalom a női alkotásnak? 


Telente annyira hideg volt a szoba, hogy Woolf nem tudott odakint dolgozni. 2 évvel később aztán átköltöztették a kert végébe, egy gesztenyefa lombkoronája alá. Az írókunyhóként ("writing lodge") emlegetett helyiség nem volt nagy: Woolf egy deszkával az ölében írt, ahogy egykor apja, Leslie Stephen is. 

Itt egy kis tégla patiot is építettek átellenben, ahonnan nyári estéken a látogatók a gyepen folyó (Hermione Lee szerint nagyon komolyan vett) tekemérkőzéseket figyelhették. Ha azt hisszük, az alkotónak állandó szüksége van a magányra, tévedünk. A patio jó hatással lehetett az írónő emberközi kapcsolataira. Az alkotás folyamatának részét képezik az interakciók, a kapcsolatok, melyek tapasztalatai nélkül éppannyira nincs alkotás, mint saját szoba nélkül. Így a Saját szoba, mint könyv nem a 'saját szobáról' szól.E 'kunyhóban' írta Woolf a regényeit, esszéit, recenzióját és levelét - itt készült a Mrs Dalloway és a Hullámok - ide érkezett Leonard, a férj, hogy 1931 júliusában mesterműnek nevezze a regényt, s itt fejezte be Woolf az Éveket is.

Itt írta meg 1941 március 28-án, "egy hideg tavaszi reggelen", búcsúlevelét Leonardnak, mielőtt elsétált az Ouse folyóig, maga mögött hagyva éppen írott esszéjének javított gépiratát és kidobott jegyzetanyagát. "Ma [a szoba] sokkal rendezettebb" - írja Hermione Lee.

Woolf szerint kell a saját szoba, alkotni. Ha azért kéne, mert az írás magányos ténykedés, Woolf nem egy emberekhez zavaróan közeli helyiségben dolgozik, amely aprócska, hideg és zajos is. Tehát nem a magány biztosítása miatt van szükség a saját szobára. Hanem írni. (Valójában csak a látszatára van szükségünk. Ennyit kérünk. Amit adnak, az pedig semmi sem.)

Woolf azt mutatta meg, hogy a természet nagyobb erő, mint bármi más: hogy az erdő, a völgy, a folyó, a természetközelség birtokában tudunk alkotni; a család, az emberek közelsége annyira nélkülözhetetlen, hogy érte a magányt szivesen feladjuk. De a látszatra szükségünk van - mint saját szobára.

Nem. Nem a látszatra van szükségünk saját szobaként, hanem a saját szobára - vitázik velem Woolf. De nem azért, mert az írás magányos. A jó kérdés: ha mégis szükségünk van rá - miért? S Woolf e kérdés feltevésével már bőven többet mutatott egy útból, mint addig bárki más. A megoldás viszont egyelőre rejtve. Hogy hogyan indulunk el érte. Ez a kérdés.

Fenntartani a kapcsolatot a természettel, az emberekkel, a fűvel, a fával, a heggyel, a napfénnyel, a külvilággal. Ennyit mond Woolf élete, valós alkotószobája. S egyelőre mi sem tudunk jobb megoldást. Aztán egyszer majd hátha túllendülünk ezen az állapoton és közelebb jutunk az elzártság élményének bennünk élő pontosabb megfogalmazásáig, ami miatt kell nekünk az a szoba - de addig is, amíg ez eljön, a külvilág elveszítése végzetes volna. Mert a megoldás abban, bennük van.

A saját szobáját tehát ki-ki akár pénz nélkül is berendezheti: a kertben, a diófa alatt egy lekerekített sátor épp megteszi. Nem a természettől, az emberektől való függésről vagy függetlenségről szól a problémánk, hanem arról, hogyan jussunk közelebb önmagunkhoz.

A tudást a világról, melynek leírása nélkül az alkotás nem alkotás, magunkba zárva sosem szereznénk meg. És mégis kell a szoba, hogy ha a tudás már megvan, az alkotást létrehozzuk.

Az alkotásnak, a női alkotásnak főképp, nem a saját szoba és pénz a legfontosabb eleme, hanem az a saját tapasztalat, melyet csak másokkal interakcióban szerezhetünk meg, s amely nélkül saját szobánk nyugodt csendjében saját pénzünkkel zsebünkben csak a néma és üres csendet tapasztaljuk meg, s nem azokat a csendes rezdüléseket, melyeket Woolf eddig mások által feltérképezetlen mondatmélységekig követ regényeiben.

Nőtársak! Tegyétek, amit Woolf javasol: alkossatok a kertben! s gondoljátok meg, amit javaslok: lépjetek egymással kapcsolatba, beszélgessetek, írjatok, osszatok meg és adjatok, szerezzetek élményeket, és alkossatok ezzel is olyan világszövetet, amelyet érdemes tanulmányozni, ha saját elhatározásotokból szobáitokba vagy kisebb tereitekbe vonultok az alkotáshoz.

A közös élményekben szőtt televényről: mimikáról, apró rezdülésről, gondolatfodrozódásról, hangszínről és erdei árnyékokról, a saját gondolatainkban másokkal interakcióban, kettőnk vagy többünk összbenyomásaiból kibontakozóan megteremtett sajátos különvalóságokról szól az írás. De ha éppen írsz: légy magányos! - bármilyen nemben. Az együttműködés az egyetlen út - de előbb az önismeret és önszeretet szükségeltetik. Hogy mindig tudd kimondani: most alkotok! Most hagyj egyedül!

Ezt üzeni Woolf. S hogy a kérdés máshol rejtőzik. Különben miért volna ellentét az élete és a művében írottak között?

A kérdés nem a tér és nem a pénz. A kérdés a minimális autonómia. Az én megélésére biztosított hely léte vagy nem léte. Ha van hely, nem biztos, hogy használnánk, hogy oda mennénk. Ám ha nincs ilyen hely, akkor nem tudunk a világ közelébe férkőzni sehogyan. Ha van, aki megmarad majd, talán valamit megért a benne is tükröződő, Jung által világlélekként tisztelt létezésből. Létrejön az időtelefon. Ha nincs, nem jön létre semmi; s sosem ismerjük meg önmagunkat.

Woolf a végtelen belső terekért mondott sánta imát. Azokért, ahová még eljuthatunk. De lassú a folyamat, s nem hagyhatjuk, hogy minden nemzedék újrakezdje. Ezért kell az idő, a tér - adott pillanatban. Elég ritka pillanatok ezek. Csak akkorra kell a vacok. Addig amiatt akarjuk, mint látszatot, hogy akkor meglegyen. Ennyi látszatot sem kaphatunk?
 
***
 
 
Forrás:
A 2008-as posztot  Virginia Wolf  születésnapja alkalmából frissítettük.

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr131191079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2013.01.27. 08:05:16

Bármilyen szellemi munkához saját tér kell. Nem a csend, hanem a félbeszakítás hiánya. W.W. életmód- és alkotáselméleti tanácsait pedig sokkal szívesebben venném, ha nem követte volna az az itt is emlegetett egyirányú folyóparti séta.
Az elzártság élménye klassz. Stabil idegrendszerrel. Olyannal, amivel az írók nemigen szoktak rendelkezni.