fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

India magyar Fridája

2013.03.16. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: utazás képzőművészet festészet centrifuga györe gabriella fff gender világ tanítónői amrita sher-gil

Tehetséges, független, radikális, több kultúrában otthonos, sikeres és korán hal meg - néhány tény, amely biztosan hozzájárul Amrita Sher-Gil VilágTanítóNővé válásához. Az indiai modern festészet egyik legfontosabb alakjaként emlegetett festőnő születésének az idén századik évfordulóját ünnepeljük. Amrita Sher-Gil 1913. január 30-án született Budapesten, s 1941 december 5-én halt meg Lahorban. 28 évébe sok mindent sűrített: gyermekkorától érdekelte a festészet, s nagybátyja, az egykor szintén festőnek készülő Baktay Ervin útmutatásai alapján gyakorolta is magát benne.

amrita sher-gil face.jpg

Anyja Baktay Ervin testvére, Gottesmann Marie-Antoinette, aki fiatalon Londonban jelentkezett az épp ott járó Bamba hercegnő mellé társalkodónőnek, így került Indiába, ahol egy ottani jó nevű földbitokos nemessel, Umrao Sher-Gillel kötött házasságot. Umrao Sher-Gil öt nyelven beszélő szanszkrit és perzsa nyelvtudós, filozófiát és teológiát végzett ember, aki úttörő szerepet vitt az indiai fényképészet megalapításában.

fotomontazs.jpg

Vivan Sundaram fotómontázsán Amrita édesanyja, Amrita, Amrita testvére, s a montázs készítője gyermekkorában

1912 tavaszán Budapestre költöztek, itt született Amrita, akkor még Dalma, s 1914 márciusában húga, Indira is. 1921-ig Magyarországon éltek, ekkor a család a Himalája tövénél telepszik le Szimlában. 1923-ban édesanyja egy olasz szobrászba szeret bele, akit előbb házitanítóként fogad otthonukba, 1924-ben pedig gyermekeivel együtt követi őt Olaszországba. Amrita Firenzében kezd tanulni a Santa Annunciata iskolában, de innen hamar távoznia kell - visszatérnek Indiába.

shringaar.jpgAmrita Sher-Gil: Shringaar

1927-ben Baktay Ervin meglátogatja őket, s bátorítja a lányt a továbbtanulásra. 1929-ben a család Párizsba megy, hogy Amrita ott tanulhasson. Először a Académie de la Grande Chaumiére-ben tanult Lucien Simon iskolájában - 1933-ban a Párizsi Szalon aranyérmével jutalmazták Három lány című képét. Portréi sikereket aratnak, sorra nyeri a díjakat. Többször jár Magyarországon is, azonban visszavágyik Indiába, ahová 1934-ben vissza is térnek. Itt legalább annyira fejbe csapja a szegénység, mint a fiatal Buddhát első palotán túli sétái során - csontsovány alakokat fest, képei szomorúságot árasztanak. Felháborítja a kasztrendszer, s a nők kiközösítettsége a társadalmi életből.

Tribal_Women,_a_1938_painting_by_Amrita_Sher-Gil.jpgAmrita Sher-Gil: Törzsi asszonyok

Ekkoriban forradalmasítja az indiai festői hagyományokat: új ízeket hoz párizsi festői műveltsége; a posztimpresszionizmushoz való kötődése teszi egyedivé a bengáli és a bombay-i művészeti iskola dualitásában ragadt indiai festészetben. Női aktjaival és festészetének stílusával egyaránt egyedül áll az akkori indiai művészeti életben.

alvo_no_cimtelen.jpgArita Sher-Gil: Címtelen (Alvó nő)

1936-ban bejárja Dél-Indiát, megismeri az adzsantai és elúriai barlangtemplomokat. 1938-ban Magyarországra jön, hogy találkozzon gyerekkori szerelmével - házasságot is kötnek, kis ideig Kiskunhalason élnek - itt készül a Vidéki piac c. képe, mely később 2006-os rekord vásárlási árával a legdrágább indiai festmények sorába lép -, majd 1939-ben Indiába költöznek, Gorakhpurba, Uttar Pradesben. Egan Viktor, a férj orvos volt, itt is orvosként dolgozott. Amrita tájrajzokat, környezettanulmányokat készít.

fruit_vendors_amrita.jpgAmrita Sher-Gil: Gyümölcsárusok

1941-ben Lahoréba költöznek, műtermet rendez be - első nagy kiállítására készülve megbetegszik, majd kómába esik és meghal. Nem tudni, mi volt a halála valódi oka, hiszen másnap hindu szokás szerint elhamvasztják és testét a Ravi folyóba szórják. Édesanyja öngyilkos lesz, édesapja depresszióba esik. Halála után festményeit India nemzeti kincsévé nyilvánítják. Művészetével hozzásegítette az indiai nőket az alkotáshoz való jogukhoz, s az iskolák látogatásának jogához is.

amrita_girl_1936.jpgAmrita Sher-Gil: Lány (1936)

youngman.jpg2001-ben itthon az Ernst Múzeumban rendeztek kiállítást a képeiből, Sára Sándor pedig háromszor 50 perces dokumentumfilmet készített az életéről.

2013. január 30-án, születésének 100. évfordulóján márvány emléktáblát kapott a Szilágyi Dezső tér 4. szám alatti egykori otthonuknál (a táblát az NKÖM állíttatta). Idén nyáron nyáron a Nemzeti Múzeum kerítésén Amrita Sher-Gil - egy magyar-indiai festő nyomában címmel rendeznek szabadtéri kiállítást Umrao Szingh és Baktay Ervin fotóinak felhasználásával. A Delhiben szerezett centenáriumi kiállítás valószínűleg UNESCO támogatással látható majd nálunk is. Baktay Ervin orientalista halálának ötvenedik évfordulója kapcsán már több megemlékezést is tartottak, októberben a dunaharaszti Laffert Kúriában nyílik emlékkiállítás.

amrita_and_fruit_vendors.jpgAmritasaját festménye előtt (Gyümölcsárusok)

amrita_konyvb.jpgAmrita Sher-Gil hagyatékát unokaöccse, Vivan Sundaram és művészettörténész felesége, Geeta Kapur gondozzák. Vivan Sundaram maga is művész, a családi fényképhagyaték átértelmezésével, továbbgondolásával készülő fotómontázsait 2007-ben a Tate Modern-ben is kiállították Amrita Sher-Gil festményei mellett (2007. február 28-április 22). 2010-ben jelent meg egy kétkötetes, általa szerkesztett könyv a festőnő életéről és műveiről Amrita Sher-Gil - önarckép írásokban és levelekben címmel.

A Balassi Intézet szervezésében az Új-Delhiben lévő Magyar Intézetben 2013. február 1-től március 1-ig rendeztek kiállítást Umrao Singh Ser-Gil képeiből, melyek Amrita 1913 és 1939 közötti magyarországi életét mutatják be a közönségnek.

Vivan Sundaram egy órás illusztrált előadása az Amrita Sher-Gil hagyatékával végzett munkájáról az indiai Csandígar (Chandigarh) Állami Művészeti Akadémiáján a youtube-on megnézhető (Csandígarh Haryana és Punjab tartományok fővárosa).

Amrita Sher-Gil képeiből szép összeállítás látható a Dunaharaszti Városi Könyvtár oldalán a róla szóló cikkben, s egy rövidebb válogatást a youtube.on is megnézhetsz: 

(cikk fő forrása: wikipédia)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr615121140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.