fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Legnagyobb gazdagságunk - Jean Paul Jaud új filmjéről

2013.04.22. 06:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: interjú film környezetvédelem környezettudat dokumentumfilm centrifuga györe gabriella jan paul jaud

„A földet nem nagyapáinktól örököltük,
hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

Jean Paul Jaud francia filmesként egy súlyos daganatos megbetegedése után fordult a táplálkozásunkkal kapcsolatos kérdések felé. 2008-ban készült filmjét, a Vigyázat! Ehető-t is az Anjou Lafayette forgalmazásában láthattuk itthon a Föld Napja alkalmából 2010-ben (akkori interjúnk itt) - most a KÍSÉRLETI EGEREK VAGYUNK? (Tous cobayes?) című 115 perces dokumentumfilmmel érkezett. A több szálon futó film egyik részében egy olyan tudományos kísérletet mutat be, melyből a génmódosított élelmiszerek hosszú távú fogyasztásának hatásaira derül fény. Seralini professzor és munkatársai két évig vizsgálták a RoundUp nevű totális gyomirtó szer, és az arra rezisztens génmódosított kukorica hatását patkányokon. Ez volt az első, hosszútávú referált táplálkozási kísérlet, amely a gyomirtó szer-tűrő génmódosított kukorica illetve a világon a legnagyobb mennyiségben eladott gyomirtó hatásait vizsgálta. A kísérletek során arra jutottak, hogy az NK 603-as kukorica, valamint a Roundup jelenleg biztonságosnak minősített mennyiségben is daganatos megbetegedéseket és korai elhalálozást okozott a kísérleti patkányoknál. A kísérlet egyértelműen bizonyította, hogy a génmódosított élelmiszerek hosszú távú fogyasztása veszélyes, s rávilágított az engedélyezési eljárás hiányosságaira és hibáira.

A csernobili és fukushimai balesetek következményei mindenki számra nyilvánvalóvá tették a nukleáris erőművek veszélyeit. A GMO-kat és a nukleáris energiát úgy kezdtük használni, hogy nem végeztünk előtte mélyre ható egészségügyi, környezeti tanulmányokat. Hogy mennyire fontos az ilyen kísérletek elvégzése, az is mutatja, hogy az EFSA (European Food Saety Authority - Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) több munkatársa esetén is felmerült az összeférhetetlenség, hiszen olyan cégeknek dolgoztak vagy dolgoznak, melyek érdekeltek a gyomirtó szerek használatában és a rezisztens génmanipulált élelmiszerek forgalomban tartásában.*

A filmről a rendezővel Györe Gabi beszélgetett.

Györe Gabi: Új filmjében az atomenergia, a transzgenikus élelmiszerek, valamint a növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. A film elején elhangzik, hogy az atomenergia használatában és a génmanipulált élelmiszerek fogyasztásában a közös, hogy mindkettő visszafordíthatatlan változásokat idéznek elő a környezetünkben és bennünk magunkban. E visszafordíthatatlanságon kívül mi az, ami összeköti e két problémakört, ami miatt úgy határozott, hogy egy filmben foglalkozik velük?

Jean-Paul Jaud: Hirosima után hozták létre a GMO-kat ugyanazokkal a számítógépekkel ugyanazok a kutatók. Ezt mondja el a film elején Gilles-Eric Seralini professzor. Mindkettő olyan technológia, amelyre egyetlen biztosítótársaság sem hajlandó biztosítást kötni - s ez nem véletlen. Mindkettő olyan, amit nem tudunk kontrollálni, s az is közös bennük, hogy nincs rájuk valójában szükségünk, mert vannak helyettük más megoldások is, amelyek sokkal olcsóbbak, tiszteletben tartják a környezetünket és az elkövetkezendő generációk életét.

Györe Gabi: Ez a film inkább az elrettentés eszközeivel él. Korábbi filmje, a Gyermekeink vádolnak minket egy megoldási kísérletet is bemutatott. Tervezi-e, hogy újabb olyan filmet forgat, amelyik a megoldásokat dolgozza fel nagyobb hangsúllyal?

Jean Paul Jaud: Nem csak félelmet okoz, de megoldásokat is kínál e film is. Olivier De Schutter jelentése, amit a Genfi ENSZ Palotában tett 2008 márciusában, kimondja, hogy az agroökológia képes a föld minden lakóját életben tartani. Ez a jelentés is látható a filmben. Ezt a jelentést az Egyesült Államok, Kína és Izrael is elfogadta - nagy jelentősége van a világ élelmezését illetően.

800px-Flickr_-_boellstiftung_-_Olivier_de_Schutter_auf_der_EcoFair_Konferenz.jpg

Olivier de Schutter

Györe Gabi: A CERES segítette a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos kétéves vizsgálatot, melyet Gilles-Eric Seralini professzor, a Caen-i Egyetem tudósa vezetett. A kísérlet két éven át vizsgálta a Rounduppal kezelt kukorica, és a Roundup növényvédő szerre rezisztens génmanipulált kukorica fogyasztásának hatásait patkányoknál, s közel hárommillió euróba került. A CERES csak francia üzletemberekből álló csoport?

Jean Paul Jaud: Igen, ez a szervezet az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozó üzletemberek tömörülése, és csak francia vállalkozókból áll, akik nem akartak sem a génkezelt élelmiszerek ellen, sem mellettük állást foglalni - de kíváncsiak voltak a hatásaikra, mert nem állt rendelkezésre megfelelő mérési eredmény.

seralini_borito.jpgGyöre Gabi: Seralini professzor és tudóscsoportja az eredményeiket a Food and Chemical Toxicology 50. számában tették közzé (4221-4231), A RoundUp növényvédő szer és a RoundUp-rezisztens genetikailag módosított kukorica hosszú távú toxikus hatásai címmel, s 2013-ban ugyanitt válaszoltak a publikált kutatási eredményeket írt kritikákra**. A filmben végigkövetik a kísérlet alakulását: a patkányok szervezetében az ötödik hónaptól jelentős elváltozásokat észlelnek, igen nagy százalékukban jelennek meg daganatos megbetegedések, a hím patkányok esetében nagyon gyakori a veseelégtelenség, nőstényeknél az emlődaganatok. A vizsgálatokat azért kezdeményezték, mert a kormányok és az élelmezéssel foglalkozó szervezetek úgy mondtak áment a génmódosított kukorica termesztésére és a RoundUp növényvédő-szer használatára, hogy azok hosszú távú hatásait nem ismerték, hiszen összesen három hónapig folytatott kísérletek eredményei álltak rendelkezésre. Milyen hatást váltott ki a Seralini professzor vezette team eredményeinek közlése?

Jean Paul Jaud: Két ország moratóriumot hirdetett meg a RoundUp-ra és a GM 603-as génmanipulált kukoricára: India, ahol egymilliárd kétszázmillió ember él, és Oroszország, ahol 143 milliónyian élnek. Európában egyetlen országban sincs moratórium és ez egy botrány! Továbbra is folytatni fogják tehát a génmanipulált élelmiszerek gyártását és forgalmazását és a RoundUp növényvédő szer használatát, ami beláthatatlan következményekkel lehet a gyerekeinkre!

All of us guinea pigs now_5.jpg

a kísérleti patkányok egyike - egy kép a filmből

Györe Gabi: Szerepel a filmben, hogy minden évben hatalmas mennyiségű génmódosított szóját hoznak be Európába Dél-Amerikából. Ezt az európai élelmiszeripar állati takarmányként használja fel, tehát az általunk fogyasztott húsokba épül. A helyi rakodómunkások nagyon nagy számban betegszenek meg, mert a szállított génmódosított és növényvédő szerekkel is kezelt szója a szállítás során a zárt tartályokban mérgező gázokat termel, mely csak hosszabb távon távozik belőle. Sok a halálos megbetegedés, a rákos elváltozások. Ha ennyire egyértelmű az összefüggés, vajon létrehoztak-e érdekvédelmi szervezeteket a rakodómunkások, s vannak-e perek, melyeket a növényvédő szerekkel kezelt élelmiszerek egészségkárosító hatásai miatt indítottak?

Jean Paul Jaud: Vannak ilyen szervezetek, a gyomirtók áldozatait egyesítő alapítványok, amiket a gazdálkodók maguk hoztak létre - ez az előző filmem (a Gyermekeink vádolnak minket) hatására történt. Mostani filmem hatására a dokkmunkásoknak is alakult ilyen egyesülete, amelyik csatlakozott a mezőgazdászok szervezetéhez. De azt gondolom, hogy ezt a harcot mindenkinek egyedül, önmagának kell elkezdenie, s nemet mondani az atomenergiára és a növényvédő szerekre illetve a génmódosított terményekre.

Györe Gabi: Korábbi, hazánkban is forgalmazott filmje (A gyermekeink vádolnak minket, magyar forgalomba Vigyázat! Ehető! címen került) egy Bargac nevű kis falu nagyszabású vállalkozását mutatja be - a helyi polgármester támogatásával az iskolában csak bio-élelmiszerekből készített táplálékot adtak a gyerekeknek - a környéken később 100 család állt össze, hogy bio-élelmiszereket hozzanak be és csak ezeket forgalmazzák és fogyasszák. Továbbgyűrűzött-e ez a kezdeményezés?

Jean Paul Jaud: Voltak olyan édesanyák, akik a családjuk étkezési szokásainak megváltoztatása mellett döntöttek. Csatlakoztak más iskolák is, különösen olyan nagy városokban, mint Párizs, Marseilles, és Saint-Étienne. Vannak olyan gazdálkodók is, akik a biogazdálkodásra váltottak.

taiko_ph.jpg

taiko dobosok (forrás)

Györe Gabi: A Kísérleti egerek vagyunk? című filmjében két dobcsoport is szerepel: egy dél-afrikai és egy japán csoportot látunk-hallunk több alkalommal is a film során. Miért?

Jean Paul Jaud: A taiko vagy japándob a középkorban a falvak közötti kommunikáció eszköze volt, riasztás céljára szolgált. Afrikában szintén az emberek közötti kommunikáció nagyon fontos formája. Nyilvánvaló volt számomra, hogy ezt a kommunikációs és művészi kifejezésmódot fel fogom használni a filmben, épp azért, hogy megszólaltassam a riadót, Afrikában azért, mert a rabszolgaság még mindig létezik a világon - hiszen kiszolgáltatottjaivá váltunk a minket élelmező vállalatoknak, s a mezőgazdasági termelők is egyfajta rabszolgaságba keverednek, ha az e vállalatok által forgalmazott növényvédő szereket vagy génmódosított élelmiszereket használják -, Japánban pedig az atomenergia elleni fellépésként.

Györe Gabi: S e két dobcsoport kifejezetten a film számára játszott?

Jean Paul Jaud: Igen. 2009-ben a Severn című filmemben már szerepelt három taiko-dobos. Mikor eldöntöttem, hogy elmegyek Fukushimába forgatni, akkor kértem őket, hogy erre az alkalomra legyenek többen, s hogy a Fukushimai erőmű katasztrófájának témáját dolgozzák fel.

Györe Gabi: A film afrikai jeleneteiben ellátogatnak egy olyan mezőgazdasági iskolába, ahol a kókuszültetvények és a kókuszpálmák között permakultúrában nevelhető növények gondozásáról, termesztéséről tanulhatnak az ide érkezők. Fontos, hogy sem gyomirtó szereket, sem génmódosított magokat, növényeket nem használnak. Hogyan került ez a helyszín a filmbe?

Jean Paul Jaud: Olivier De Schutter már említett jelentésében szerepel, hogy kilencmilliárd embert kell tudnunk etetni, s ezt csak az élelmiszeripar és a mezőgazdaság tudja megtenni. Ő e jelentésében szenegáli agrárterületeket emleget - ezért utaztunk el Szenegálba is forgatni.

All of us guinea pigs now_6.jpg

a nukleáris energia ellen tüntetők - egy kép a filmből

Györe Gabi: Mennyi ideig készült a film?

Jean Paul Jaud: 2009 októberében kezdtünk forgatni, s 2011 novemberében fejeztük be. A film vágásával 2012 januárjában végeztem.

Györe Gabi: Most éppen min dolgozik?

Jean Paul Jaud: Egy Harmónia című filmet szeretnék leforgatni, mely a szépségről, a természeti szépről szól. Dosztojevszkij írta, hogy csak a szépség menti meg a világot. Nem tudom, hogy egyedül képes-e erre, de hogy hozzá tud járulni, az bizonyos. Mostani filmem végén szerepel, hogy az ökoszisztéma minden évben 50.000 milliárd dollár értéket termel nekünk: a víz, a fotoszintézis, s az ökoszisztéma egésze. De a legnagyobb gazdagság számomra a természeti szépség, s ez nem kifejezhető számokkal. Ha van valamennyi filmemnek egy közös vezérfonala, az épp a természeti szépség keresése. Ez a mi legnagyobb gazdagságunk.

tous cobayes magyar.jpg

****

JEGYZETEK:

*Az ILSI-t (The International Life Science Institute - Nemzetközi Élettudományi Intézet) 1978-ban alapították az USA-ban, Ázsiában és Dél-Amerikában is rendelkezik irodákkal. 1986-ban nyitotta meg Európában irodáját, azóta szerepet játszik a brüsszeli döntéshozásban. A legutóbbi időkig a szervezet magát mint az európai ipar alapvetően fontos partnerét határozta meg. Az egyetemek, a kormányzatok és az ipar területéről érkező tudósoknak különböző fórumokon, rendezvényeken, workshopokon és konferenciákon közös fórumot teretve célja az egészségügyi információk tényeken alapuló és objektív tudományos eredményeinek megismertetése és a tájékoztatás.
A Corporate Europe Observatory és az Earth Open Source által végzett vizsgálatok alapján azonban kimutatható, hogy az ILSI tevékenysége sok esetben az élelmiszer- és vegyipar számára kedvező tudományos koncepciók és módszertan népszerűsítésére, terjesztésére és bemutatására szorítkozik az új élelmiszer- és egészségügyi hivataloknak.

Az ILSI Europe alapítói között olyan szervezetek szerepelnek, mint a Coca-Cola, a Monsanto, a Danone, a Kraft, a McDonald's, a Nestlé, a Syngenta, az Unilever és az Ajinomoto, mely a világ vezető aszpartam-előállítója. A 2002-ben alapított EFSA (European Food Saety Authority - Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), az unió élelmiszerbiztonsági hatósága a kezdetektől több szálon kötődött az ILSI-hez. Számos EFSA panel szakembere, a tudományos tanács tagjai és a management tagjai aktívan részt vesznek vagy vettek az ILSI munkájában.
Az ILSI lobbycsoport fő lobby-célpontja volt az EFSA, ugyanakkor az ILSI maga elutasította a lobbyszervezetként minősítést és nem regisztrálta magát az Európai Parlament és Tanács lobbytevékenységet folytató szervezeteket számba vevő regiszterében.
2012-ben az Európai Parlament és más vizsgálóbizottságok is foglalkoztak az EFSA ILSI-től való függésével, az egyes tagok érintettségével. 2012 május 8-án Bánáti Diána mondott le az EFSA menedzsment vezetői tisztségéről, mert 2010 szeptemberétől erőteljesen kritizálták amiatt, hogy az EFSA-ban betöltött szerepe mellett megőrizte korábbi funkcióját az ILSI-ben (az ILSI Europe igazgatóságának tagja volt). Mikor lemondott igazgatósági tagságáról, ismét megválasztották az EFSA menedzsmentjének vezetőjévé, innen 2012 május 8-án távozott, úgy, hogy visszatért az ILSI Europe-hoz, annak vezetőjeként. Lemondása két nappal előzte meg az Európai Parlamentben a Költségvetési Ellenőrző Bizottság beszámolóját az EFSA 2010-es költségvetéséről. A beszámolóban a Költségvetési Bizottság is éles kritikát fogalmazott meg az EFSA és ILSI tisztségek összeférhetetlenségével kapcsolatban. (Lásd erről a Testbiotech közleményét)
Bánáti Diána lemondása után az Európai Bizottság Mella Ferwent ajánlotta a betöltetlenül maradt szerepkörre, aki a Monsanto korábbi alkalmazottja volt és az EU élelmiszeriparának egyik fő lobbistája. A javaslatot mind a civil szervezetek, mint az Európai Parlament kritikával illette.

A Corporate Europe Observatory 2012 májusi közleménye az ILSI mibenlétéről és szerepéről, összeköttetéseiről az élelmiszeripar és a vegyianyaggyártók (növényvédőszerek, agrokémia) felé itt olvasható el.

**Séralini G. E., et al. (2012). Long term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup-tolerant genetically modified maize. a Food and Chemical Toxicology 50 (11): 4221-4231.
Séralini G. E., et al. (2013). Answers to critics: Why there is a long term toxicity due to NK603 Roundup-tolerant genetically modified maize and to a Roundup herbicide. Food and Chemical Toxicology


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr775235118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

icentrifuga · http://centrifuga.blog.hu 2013.04.23. 15:50:29

@Pistának jó lesz: A Seralini-kutatás az első hosszú távú kísérlet volt - az adataiból levont következtetések az általad ajánlott cikk szerint nem megfelelőek. Ugyanakkor 1) Jean-Paul Jaud filmjében is, máshol is elhangzik, hogy a vállalatok nem adták ki a maguk kísérleti eredményeit 2) a Monsanto nem első esetben állítana valótlant a termékei egészségre gyakorolt hatásáról 3) az általad ajánlott blogbejegyzés alatt is szerepel egy mezőgazdaságból élő ember bejegyzése, aki szerint a Roundup-pal kezelt földben minden kipusztul, nincs regenerálódás, csak nagyon hosszú idő után, s véleménye szerint nincs akkora hozamkülönbség, ami indokolná a GMO-k használatát a világélelmezésben (bár az övé is csak egy vélemény). 4) ha nem fogadjuk is el Seraliniék eredményeit, a GMO-k használatát úgy engedélyezik, hogy nem történt hosszabb távú ellenőrzött független kísérlet a hatásaikra vonatkozóan. 5) olyan szervek engedélyezik, amelyek alkalmazottairól a cikk jegyzetanyagában szerepel, ami szerepel - s azt gondolom, ez csak a jéghegy csúcsa.
Néhány további film az általad ajánlott blogbejegyzés kommentjeiből:
Monsanto szerint a világ - www.youtube.com/watch?v=IMiuh-UnqbE
Yes on Prop 37 - California Right To Know - www.youtube.com/watch?v=Szq2GFYktG8&feature=youtu.be

Ha a Seralini-kutatás nem mutat semmit, az annyit jelent, hogy semmilyen megbízható kutatási eredmény nincs, s így fogyasztjuk, amit fogyasztunk.