fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Vandana Shiva, a biodiverzitás szószólója

2013.04.25. 07:00 | icentrifuga | 5 komment

Címkék: afrika mexikó környezetvédelem környezettudat centrifuga nőtudat világ tanítónői vandana shiva

Vandana Shiva Az öngyilkosság vetőmagjai című könyvével került a Monsanto szerint a világ című dokumentumfilm Indiába kalauzoló részébe, ahol a génmanipulált gyapot termelésébe belebukó farmerek jelentős számban választották az öngyilkosságot menekülési útként (erről szól a Népszabadság hasábjain 2009-ben megjelent cikke, amit itt olvashatsz). A feminista fizikus, ökológus, alternatív Nobel-díj birtokos a biodiverzitás szószólója, a nonprofit Navdanya (kilenc mag) tudományos, technológiai és ökológiai kutatóalapítvány alapítója és igazgatója, amely Indiai farmerokat oktat az erőszakmentes és változatos mezőgazdaság alapelveire.

vandana-shiva-2.jpg

Újabban a Seed Freedom Movement nemzetközi kezdeményezés utazó nagyköveteként járja a világot, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A vimeo-n látható a Seed Freedom (vetőmag-szabadság) projekthez kapcsolódó videója, mely egy indiai gazdálkodóval, Bija Devi-vel a fajtamentésért tett küzdelmüket mutatja be (itt láthatod).

diverswomen.jpg

A Guardian 2013 február 25-i számában jelent meg Mark Tran tollából az 'a magoknak a farmerek kezében kell maradnia' című cikke az Angliába látogató Vandana Shiva nézeteiről. E cikkben Vananda Shiva a Navdanya alapítójaként az afrikai fajtamentés fontosságáról beszélt. Afrika két teljesen különböző megközelítés harcmezeje: az egyik oldalon a kis gazdaságok állnak, ahol a farmerek hagyományos vetőmaggal dolgoznak, különféle terményeket termelnek, megőrzik a sokféleséget és ragaszkodnak hagyományaikhoz, a másik oldalon pedig az olyan vállalatok, mint a Monsanto, a Dupont, a Syngenta, a BASF és Dow monokultúrára alapuló, rovarölő-, növényvédő-szereket és génmódosított termékeket (GMO-kat) alkalmazó megközelítésmódja áll.

Vananda Shiva szerint az ilyen nagyvállalatok célja a világ vetőmagtermelésének monopolizálásán keresztül az élelmiszertermelés egészének kontroll alatt tartása a géntechnológia alkalmazásával és a szerzői jogi megegyezések alkalmazásával, melyek szerint aki az ő terméküket, vetőmagjukat használja, elismeri jogaikat és nem hasznosíthatja azt a következő évben, hanem ismét új vetőmagot kell vásárolnia.

Shiva a Bill és Melinda Gates Alapítványnak sem nagy barátja – az Alapítvány nézete szerint szintén a génmódosított növények és a növényvédő-szerek használatával jellemezhető mezőgazdaságot tartja ideálisnak. (AZ Alapítvány, mint a Guardian Globális fejlődés rovatában megjelent cikk szerzője írja, a Guardian Globális Fejlődés rovatának támogatója és az egyik jelentős tényező a mezőgazdaság területén.)

agra.jpg

Az Egyesült Államok közel egymilliárd dollárt szándékozik elkölteni 2013-ban az általános éhínség megfékezésére, de ez az összeg a nagyüzemi mezőgazdaságra szakosodott farmok támogatását is magába foglalja. 2009-ben a nemzetközi fejlődésért felelős angol állami szervezet (DfID) közel 20 millió fontot költött hasonló célokra. Az elmúlt pár évben a Gates Alapítvány több mint 2 milliárd dollárt invesztált Afrikában és Ázsiában abba, hogy a mezőgazdasági kisvállalkozásokat fejlesztéssel kivezethesse a szegénységből. Afrikában az alapítvány több kutatóbázist is alapított, hogy a génmódosított növényeket vizsgálják, és létrehozta az AGRA-t, egy Nairobi-központú szervezetet (Alliance for a Green Revoliution in Africa), amelynek célja, hogy 20 millió kistermelőt bevétele megkétszerezéséhez segítsen és 2020-ig 20 országban növelje az élelmiszer-biztonságot.

Bár a génmanipulált kukoricát eddig csak három országban engedik termelni Afrikában, ez a közeljövőben vélhetően változni fog. Sam Dryden, az alapítváy mezőgazdaságért felelős vezetője a Guardiannak 2012-ben azt nyilatkozta, hogy lobbiznak a géntechnológia elfogadtatásáért az egyes országokban, ugyanakkor büszke volt arra, hogy ők invesztálnak olyan hagyományos termények termesztésébe is, mint a cirok, a köles és a manióka, melyeket a nagy vetőmagtermelő vállalatok figyelmen kívül hagytak.

AGRA-job-vacancy.jpg

Shiva szerint az Agra mégis támadást intéz Afrika vetőmag-sokfélesége és önellátása ellen. Az Agra tevékenységének önmagában nem volna jelentősége, de tekintve, hogy Bill Gates képes a tőkeáttétel finanszírozására, az Agra így nagy befolyással bírhat. Kofi Annan, az Agra nagykövete próbálja elérni, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmiszer- és Mezőgazdasági szervezete anyagilag is támogassa a programot.

Az Agra a saját weboldalán amellett érvel, hogy ugyan nagy nemzetközi szervezetek, mint a Gates Alapítvány, támogatják őket, de az Agra nem csupán a Gates Alapítvány leányvállalata, hanem saját szervezeti egységekkel és döntéshozatali mechanizmusokkal rendelkező független szervezet, melynek vezetősége kizárólagosan afrikai.

Shiva alapvető érve a GMO-k ellen, hogy egyfajta laboratóriumi elképzelése ez a mezőgazdaságnak, mely eltekint a való világ komplexitásától. „Az elképzelés, hogy egyetlen génnel mindent megkaphatsz, túl nyers megközelítése a komplex élővilágnak.” Nézete szerint elképzelhetetlen, hogy egyetlen gén cseréjével vagy módosításával elérhető lenne a só- vagy szárazságtűrő növény – tekintve, hogy közel 1500 ellenálló gén van, s egy génbankban legalább százat találhatunk, amiket a legesélyesebbnek gondolunk rá, hogy felelősek legyenek a szárazságtűrésért. Még mindig nem igazán tudjuk, mi járul hozzá a szárazságtűréshez. Egyetlen gén módosítása, kicserélése nem a legmegbízhatóbb módja annak, hogy megtaláljuk a szárazságtűrő variánsokat. Nincs titkos fegyver, a diverzitás a legjobb megközelítés. A sokféleség megőrzése a növények alkalmazkodóképességének záloga.

maiz.jpg

Mindemellett a gazdálkodók Indiában már kifejlesztettek szárazságtűrő fajtákat, mint a Nalibakuri, a Kalakaya és az Inkiri, és sótűrő fajtákat, mint a Bhundi és a Kalambank. A vetőmag-sokféleség megőrzése érdekében indított kampányában Shiva arra szeretné rászorítani a nagyvállalatokat és a világ mezőgazdálkodással foglalkozó csoportjait, hogy őrizzék meg vetőmagjaikat – 2013 februári angliai látogatása is ezen utazásának egy állomása volt. A mozgalmát Open Source Seed-nek, azaz Nyílt Felhasználású Vetőmagnak nevezi, utalva az Open Source software-ekre.

maices-mexicanos.jpg

Shiva szerint a GMO-k 20 év elvesztegetett ígéreteit testesítik meg, melyek a szupergyomok és szuperkártevők kifejlődését segítették elő. Indiában a Bt (Bacillus thuringiensis) gyapotot, melyet "Bollguard" néven hoztak forgalomba, úgy reklámozták, mint ami képes a bagolylepke, a gyapot egy kártevőjének távoltartására, ám a múlt évi vizsgálatok szerint a bagolylepke rezisztenssé vált a Bt gyapotra, sőt, újfajta kártevők jelentek meg és a földművesek kénytelenek még több növényvédő szert használni.

A klímaváltozás, érvel Shiva, a biodiverzitást még fontosabbá teszi. A monokultúrás vetőmagok nem alkalmasak az ilyen nagyfokú változások melletti kizárólagos hasznosításra, egy biológiai sokféleségen alapuló rendszer több élelmiszer előállításához segíthet hozzá, a biodiverzitás pedig annyit tesz, hogy a vetőmagokat a gazdák kezében kell hagyni.

seedposter.jpg

Könyvei: Shiva, Vandana (1994): Staying alive: Women, ecology and development; Shiva, Vandana (2007), Manifestos on the Future of Food and Seed; Shiva, Vandana (2008), Soil Not Oil, South End Press; Shiva, Vandana (2010), Staying Alive, South End Press (angolul)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr115245547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.04.25. 12:35:17

"az egyik oldalon a kis gazdaságok állnak, ahol a farmerek hagyományos vetőmaggal dolgoznak, különféle terményeket termelnek, megőrzik a sokféleséget és ragaszkodnak hagyományaikhoz"

A sokféleség megőrzése csak az általuk vetett növényekre vonatkozik, mert az esőerdőt közben irtják, hogy annak a talajába vessenek a nagy hagyományőrzők...

kifordított nagyanyó 2013.04.25. 14:13:51

@Távmunka blog: Biztos hogy csak a farmerek vágják ki az őserdőket?

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.04.25. 14:31:10

@kifordított nagyanyó: Nem mondtam, hogy csak ők, de ez a hagyományos földművelés része.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2013.04.25. 14:57:32

Pont tegnap írtottam ki én is a vecsési házunk mellett álldogáló őserdőből egy darabot.
Apám is csinálta, nagyapám, dédapám is. A többire már nem emlékszem.
Miért csak most szóltok, hogy nem helyes!
Na megyek a Csele-patakhoz királyi vért szitálni.

kifordított nagyanyó 2013.04.25. 19:32:37

@Távmunka blog: Ebből évezredekig valahogy nem volt probléma.
De ugye mostanában nem csak a farmerek vágják ki az esőerdőket.
Multicégek termőföldnek,legelőnek faanyagért satöbbi.