fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Olajmécses porcelántörténelem

2013.05.07. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: folyóirat képzőművészet porcelán centrifuga deák csillag kölüs lajos

„Mintha egy ismeretlen mesebeli erdőbe tévedtem volna, ahol a fák is, a madarak, az állatok is porcelánból valók és mozognak, élnek.” Számára a világ globalizált világ, benne a rettenet, hogy minden egyéni stílus, gondolat elvész, ellentétébe fordul, felszámolja önmagát, anakronisztikussá válik.

fekete_laszlo_lead.jpg

Fekete László Agyagszobrok című életmű-kiállítását az év elején láthatta a közönség a Budapest Kiállítóteremben (1056 Budapest, Szabad sajtó út 5.). A külföldön sikeressé vált keramikusművész kiállításáról Deák Csillag és Kölüs Lajos írását olvashatod.

Deák Csillag
Porcelánpuzzle

Kőolajkútak.jpgFekete László életmű kiállítását a Budapest Galéria mutatta be. Egy korábbi kiállítása (2010. április) kapcsán mondja a művész: „[…] sok minden van rajtuk és bennük, abszolút "nagyon kései barokknak" mondhatóak, még több fajta címmel is rendelkeznek, mert egy nem fedné az összes fontos közlendőt, amit egy jó elnevezésnek takarnia kell. Meg amúgy is szeretek különféle, egymástól teljesen különböző címeket kiagyalni.

tornyos_oltar_180.jpgVan az öt közül egy oltár és egy nyersolajkút mutáns - ez a fő darab - és ezt két oldalról két-két "világ-, nyersolaj- és gyertyatartó" veszi közre, reklámfelülettel, csöpögő ép és törött "olajcsövekkel", tartó, erőlködő kezekkel, lábakkal, irdatlan terheket hordozó női alakokkal… (azért velük, mert állítólag ez az évszázad az övék lesz). Mindezen túláradó, "rendkívül kései barokk" bőség, összetettség és kicsapongás dacára is remélem, hogy mégis sikerült valamilyen egységet - legalább is magamhoz képest - létrehozni. Ha úgy találtatik, hogy nem, akkor majd újra belefogok.” (Laczkó Ibolya: Oltár és olajkút mutánsa gyertya- és kőolajtartókkal – Fekete László legújabb művei)

A kiállítóterem tágas terében az életmű töredéke fér el, zsúfolttá válik a sok mű miatt, talán kevesebb több lett volna. A látvány izgalmas és lebilincselő, szemnek szokatlan formák és témák variációi vonzzák a tekintetet, és a látogató újra és újra körbejárja a tárgyakat, mert a körplasztikák más-más arcukat mutatják, attól függően, honnan nézzük őket.

trofea_stb.jpg

Trófeák

Művei eklektikusak, egymásnak ellentmondó formák és motívumok egymás melletti megjelenésével teremtődik meg expresszivitásuk. Fekete, fehér és színes agyagszobor, porcelán: egyszerre légiesek és súlyosak, egy múltbeli világot idézve fel, amelyben ugyan nem éltem, de képzeletemben ott van, rögzült a történelem által. Látom a friss történeteket, az olaj, a háborúk hatását, miként szentségteleníti meg az olaj, a fegyver a finom nippeket, törékeny formákat, és kapnak ormótlan szívófejeket, csöveket. Mintha egy ismeretlen mesebeli erdőbe tévedtem volna, ahol a fák is, a madarak, az állatok is porcelánból valók és mozognak, élnek. Porcelán a szemük, a hangjuk, még a neszük is, a madarak szárnycsapása.

fekete_laszlo_herend.jpg

Herend

Meglep a komor, groteszk, szatirikus formák sokasága, olyan világról adnak hírt, amelyben uralkodik a modorosság, a sablonosság, a barokkos pompa, az eklektikusság, miközben a művek megformáltságában szobrászati gondolat uralkodik, és ez szembemegy a szentimentalizmussal, a búslakodással, magyarkodással. Illúzióinkkal számol le, a lovas nemzet illúziójával, a porcelán úri világhoz, mint kiváltságos világhoz tartozásával.

Étkészlet a világ felzabálására, 2004.jpg

Étkészlet a világ felzabálására, 2005

tornyos_oltar_180.jpgFekete László keramikus, műveit múzeumok őrzik, rangos kiállítótermekben láthatók. A válogatott művekben az eklektikusságon kívül van némi modorosság is. A variációk nem mindig lesznek változattá, olyanná, ami újat is mond a párjához, elődjéhez képest. Ez ellentmondás, mivel a művész tudatosan törekszik arra, hogy más-más címmel, de hasonló témát dolgozzon fel, mutasson be. A könnyed és elegáns nippek, mosdók, fürdőszoba elemek közel állnak a designhoz: mutatják, hogy Fekete milyen irányba fordult, milyen motívumok vonzották, milyen adekvát választ talált az őt érdeklődő kérdésekre. A díszek, ünnepi és mindennapi tárgyak (vitrin, étkező) egy évszázaddal visszaviszik a nézőt, egy polgári, nagypolgári vagy uralkodói családba, ahol rendszeres használatban voltak, egy életnívót jelenítettek meg. Fekete bátran nyúl a legkényesebb témákhoz is, mint a vallás, az erkölcs, a hősiesség, a partizán-romantika, a szabadság, a szexualitás, a pénz és a hatalom. Művei már-már allegorikusak, jelképpé válnak, lényegükké lesznek a gondolatok – a gondolat elválaszthatatlan hordozói. Merészen halmoz, fűz, fűzöget, ragaszt, tapaszt, akár a repkény, fut, ahol szabad. Filozofikussága nem felszínes, képes tárgyának belső világát kifejezni, megjeleníteni, még akkor is, ha első látásra sablonosnak érzem egy-egy alkotását. Ismétlődésnek, és nem érvényes variációnak. Apró közöttük a különbség, de muszáj egymástól elválasztani őket. Rutinosan tudja kifejezni azt a problémakört, ami az adott mű létrehozatalakor foglalkoztatta.

noi_konstrukciok.jpg

Női konstrukció, 2006; Napfényes női konstrukció, 2009

Áttetsző, hamuvá vált emberi testei olyanok, mintha egy lovagi korban hordana valaki sodronymellényt, páncélzatot, mintha maga is sodronnyá válna, üres formává. A háború, a fegyverek, a pénz (olaj), a nemzeti vonások és mítoszok, a test változó formái nem csak foglalkoztatják: bennük találja meg a világot, azt a világot, amit megfejteni, leírni lehetetlen. Csak formázza a formákat, növeszti, fejleszti, mintha sohasem érne a végére, újra és újra neki kell futnia, szét kell szednie, majd ismét összeraknia, puzzle játék, ki kell rakni, majd összekeverni, mert világunk is változik, de hogy.

Anyagember felröppeni készül_1984.JPG

Agyagember felröppenni készül, 1984

A természettől elszakadt ember keresi a megnyugvást, a megértést a természetben, annak változó formáiban. Keresi az egymástól, a világtól, a természettől elidegenedett ember érzéseit, miként is lehetne ábrázolni a rabságot, a kíváncsiságot, a termékenységet, a modern városi embert, aki egyre kevesebbet tud a természetben, a négy falon kívül tölteni. A tengeren túl lett sikeres művész, érezni alkotásaiban az angolszász hatást, a szabadság levegőjét, a formaváltásokat, a merészséget, az egyéniség tiszteletét. A puzzle játéknak nincs vége.


Kölüs Lajos
Terra, egy kicsit otthon

Száraz, de alig ismert tény, hogy Fekete László az 1992-ben létrejött Terra-csoport tagja volt olyan keramikusokkal, akik a kerámiát a képzőművészet más műfajaival (festészet, szobrászat stb.) egyenrangú, autonóm kifejezési eszköznek tekintették. A csoport tagja volt Benkő Ilona, Fekete László, Fusz György, Füzesi Zsuzsa, Geszler Mária, Horváth László, Kungl György, Lammel Ilona, Molnár Sándor, Nagy Márta, Schrammel Imre, Szekeres Károly, Tamás Ákos és Vásárhelyi Emese. A felsorolt művészek nem kötődtek stílusirányzatokhoz, egyéni utakon jártak, rendszeres kiállítói és díjnyertesei a hazai és külföldi biennáléknak, szimpóziumoknak.

lovas_trofea-2005_.jpg

Lovas trófea, 2005

Fekete László mondja magáról: „Pályafutásom legfontosabb állomásának mondható, hogy 1993-ban meghívást kaptam Garth Clarktól, a New York-i galériástól, aki akkor már húsz éve ezen műfaj világviszonylatban is vezető intézményének névadó tulajdonosa volt. Rajta keresztül számos amerikai és más országbeli magán- és közgyűjteménybe kerültek be munkáim, legnagyobb örömömre főként képzőművészeti kollekciókba.”

nem_csak_genetikusan_valtoztatott_trofea_2004.JPG

Nem csak genetikusan változtatott trófea, 2004

Fekete László sokoldalúságára is igaz, amit Pelcz Zoltán mond egy vele és feleségével, Debreczeni Zsókával készült interjúban: „[…] a képlékeny anyagból a tűz által ’maradandót’ lehet létrehozni. Felnőttként felismertük már a kerámia kimeríthetetlen lehetőségeit, amit teljességgel tulajdonképpen soha nem birtokolhatunk. Anyagok, technikák, faktúrák, színezés, az égetés technikája, hőfokok stb. A kerámia rokona a szobornak a mintázásban, formálásban; rokona a festészetnek a színezésben; rokona a grafikának, ha rajzos díszítéseket alkalmazunk.” (Ponyi Lázsló: Stiláris sokféleség és kreatív élni akarás Beszélgetés a Debreczeni Zsóka- Pelcz Zoltán művészházaspárral)

Óra két alakkal, 1998.jpg

Óra két alakkal, 1998

Egyszerre fordul a mitológiához és emel mitológiai szintre mai profán jelenséget, mondjuk az olajkitermelést, a Kalasnyikovot, a nemzeti érzés túlhajtását. Nem riad vissza a disszonanciától, a rútságtól, legyen az vallásos téma vagy más, életünket jellemző motívum, szabadság, New York-i Szabadság-szobor, partizánemlékmű.

Fürdőjelenet a kőolajkutnál_2005.JPG

Fürdőjelenet a kőolajkútnál, 2005

Globalizált madonna, 2005.jpgBátran használja a barokkos, eklektikus formákat, fürtösít, összerak, bonyolult alakzatokat hoz létre, akár egy húsevő virágot, amely mindent magába akar fogadni, rejteni. Címkéz, feliratoz, pop-artosít, iparművészeti elemekkel dúsítja tárgyait, és tárgyi világát. Szentségtelenít, ellene megy az ájtatosságnak, mindvégig a földi világhoz áll közelebb, vékony pallókon egyensúlyoz, nem minden művében tudja elkerülni az eklektikából adódó modorosságot, túlhajtottságot, és a sablonok világába merül az alkotás. A torzszülöttséget használja fel, hogy a világról elmondja véleményét, azt, hogy nem áll a világon kívül. Számára a világ globalizált világ, benne a rettenet, hogy minden egyéni stílus, gondolat elvész, ellentétébe fordul, felszámolja önmagát, anakronisztikussá válik. Fekete formalizmusa akkor hatékony, amikor sikerül a témát alárendelni a tárgy, a gondolat adottságainak, és elkerüli a sablonosság csapdáit, a trivialitást, a lefokozó egyértelműséget, az értelmezés számára utakat teremt, nem szorítja egy irányba a gondolat kimenetét. Teret hagy az igazság értelmezése számára, és nem válik megfellebbezhetetlen igazsággá.

new_yorki_stb.jpg

Jobbra: New York-i partizánlány múmiája, 2012

Manualitása könnyed, gesztusai széttartóak, burjánzóak, olykor letisztultak, csontvázszerűek és szikárak. A monumentális formái nem mindig érik el azt a hatást, mint a kisebbek, amelyek megkerülhetetlen dinamikát hordoznak. A nagyság csak kivételes esetben teremt olyan minőséget, amely több részei együttesénél. Olykor az ismétlődés nehézségeit éreztem, a sablonokat, és nem a variációk sokaságában gyönyörködtem. A felismerés, az újrafelismerés kettőssége halványult el, és vitt egy könnyedebb felfogás felé, talán a művész akaratával ellenkezőleg, és azt éreztem, nem egy keramikus művész kiállításán vagyok, hanem egy kerámiaüzemben.

orgepkonstr_81_orgfejlkostr_79.jpg

Organikusan épített konstrukció, 1981 - Organikusan fejlesztett konstrukció, 1977

Fekete művészeti szemlélete nem eklektikus, még akkor sem, ha formailag felhasználja az eklektikusság elemeit. Stílusa kiforrott, bárhol felismerhető, és munkáira mindvégig a szakmai igényesség a jellemző. A technikai fejlődés hatására mind jobban felgyorsuló jelent akarja közvetíteni. Fekete világa közel áll Kovács Margit világához. Mindketten gazdag és változatos témakörrel rendelkeznek. Műveik közt fellelhetők a reális hangvételű portrék, biblikus kompozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, zsúfolt díszű tálak. Míg Kovács Margit világa összességében egységes hatású, sajátosan egyéni hangú, hazai talajban gyökerezik, ugyanakkor modern és európai, Fekete László inkább modern és amerikai, európai – bár hazai talajban gyökerezik, de kiteljesedni egy másik földrészen adatott meg számára.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr765285209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.