fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Sojourner Truth

2013.05.28. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Sojourner_Truth_S.jpgSojourner Truth rabszolgaság-ellenes és nőjogi aktivista (Isabella Baumfree; Swartekill, 1797 körül – Battle Creek, 1883. november 26.) rabszolgának született New York államban, majd az első fekete nőként nyert pert fehér férfi ellen gyermeke visszaszerzése ügyében. 1826-ban hagyta el gazdáját, csak csecsemő lányát vitte magával, de kisfiát kénytelen volt hátrahagyni. A rabszolgaság eltörlése után kiderült, gazdája a fiát már továbbadta valaki másnak – gyermekéért indított pert a bíróságon, mely sikerrel zárult, így egyesülhetett a család. 1843-ban vette fel a Sojourner Truth nevet. Legismertebb beszéde a nemi egyenlőtlenségekről szóló Ain't I a Woman? („Hát én nem vagyok nő?”) 1851-ben hangzott el Ohióban. Az amerikai polgárháború idején fekete katonákat toborzott az Unió seregébe, a háború után pedig igyekezett elérni, hogy a szövetségi kormány földet biztosítson a volt rabszolgáknak – törekvése nem járt sikerrel, mégis az egyik legismertebb nőjogi hős, sőt, az amerikai episzkopális egyház szentje is lett. Ma róla olvashatsz.

Eredeti nevén Isabella „Belle” Baumfree egyike volt James és Elizabeth Baumfree 10 vagy 12 gyermekének. Apját Aranyparton (a mai Ghánában) fogták el rabszolgavadászok; anyja a guineai partokról származó afrikai rabszolgák gyermeke volt. A család Hardenbergh ezredes tulajdonát képezte, egy New Yorktól 152 km-re fekvő farmon éltek. Az ezredes halála után rabszolgáit fia, Charles Hardenbergh örökölte; az ő halála után, 1806-ban, a körülbelül kilencéves Belle-t elárverezték. Az eddig csak hollandul beszélő lány egy birkanyájjal együtt 100 dollárért került a vele kegyetlenül bánó John Neely tulajdonába, akitől 1808-ban 105 dollárért jutott egy Port Ewen-i kocsmároshoz, Martinus Schryverhez, aki 1810-ban 175 dollárért újra eladta a West park-i John Dumontnak. 

FPTruth copy.jpg

1815 körül Belle szerelmes lett a szomszédos farmon élő Robert nevű rabszolgába, de Robert gazdája nem engedélyezte a kapcsolatot, mert a gyermekek az anya gazdájának a tulajdonába kerültek volna. Halálra verte Robertet. 1817-ben Belle-t gazdája egy Thomas nevű idősebb rabszolgához kényszerítette. Összesen öt gyermeke született: 1815-ben Diana, akinek Robert volt az apja, majd négy gyermek Thomastól, közülük ifjabb Thomas nem sokkal születése után meghalt; 1821-ben Peter, 1825-ben Elizabeth és 1826 körül Sophia.

New York állam 1799-ben kezdett hozzá a rabszolgaság eltörlésének legalizálásához, a folyamat csak 1827-ben fejeződött be. Dumont előbb szabadságot ígért, majd meggondolta magát - Isabellát ez feldühítette, s bá kötelességtudatból megfont még 45 kg gyapjút, de 1826 végén legkisebb lányával, a csecsemő Sophiával megszökött. Többi gyermekét hátra kellett hagynia, mert a törvény csak azokat szabadította fel, akik húszas éveikig szolgáltak. „Nem elszöktem, mert azt gaztettnek tartottam, csak távoztam, mert arról úgy éreztem, rendben van.”- mondta erről később. Isaac és Maria Van Wagener befogadták, s Dumontnak a rabszolgákat felszabadító rendelet életbelépésének idejéig kifizette Isabella munkaerejét, 20 dollárt. Mikor a törvény életbe lépett, s megtudta, hogy ötéves fiát Petert Dumont illegálisan eladta egy alabamai embernek, a Van Wagener házaspár segítségével jogi útra terelte az ügyet, és több hónap pereskedés után visszakapta a fiát, akivel új gazdája kegyetlenül bánt.

Míg a Van Wagener házaspárral élt, egy meghatározó élménynek köszönhetően hívő keresztény lett. 1829-ben fiával, Peterrel New Yorkba költözött, és egy keresztény hittérítő, Elijah Pierson házvezetőnője lett, majd 1832-ben a Matthias prófétaként is ismert vallásos szélhámos, Robert Matthews házvezetőnőjeként dolgozott. Elijah Pierson halálakor, Isabellát és Matthewst megvádolták azzal, hogy loptak tőle és megmérgezték, de felmentették őket és Matthews Nyugatra költözött. 1839-ben fia, Peter a Zone of Nantucket nevű bálnavadász hajón kapott munkát, de 1842-ben a hajó visszatértekor már nem volt a fedélzeten.

155.-Sojourner-Truth.jpg-001.jpg

1843. június 1-jén Isabella felvette a Sojourner Truth nevet (Jövevény Igazság). Áttért a metodista hitre, és utazó prédikátorként szólt a rabszolgaság ellen. 1844-ben Massachusetts-ben belépett az abolicionisták által alapított Northamptoni Oktatási és Ipari Szövetségbe, mely a rabszolgafelszabadítás mellett támogatta a nők egyenjogúságát, a vallásszabadságot és a pacifizmust. A 210 tag egy 2 km²-es farmon élt, állatokat tenyésztettek, malmot, fűrészmalmot üzemeltettek és selymet gyártottak. Truth itt találkozott William Lloyd Garrison, Frederick Douglass és David Ruggles emberi jogi aktivistákkal. 1846-ban a csoport feloszlott. Truth 1847-ben Garrison sógora, George Benson házvezetőnője lett. 1849-ben meglátogatta volt gazdáját, John Dumontot, mielőtt az nyugatra költözött.

Truth egy barátnőjének, Olive Gilbertnek kezdte el lediktálni emlékiratait. Ezt 1850-ben William Lloyd Garrison jelentette meg magánkiadásban, The Narrative of Sojourner Truth: A Northern Slave („Sojourner Truth elbeszélése, egy rabszolgáé az északi államokból”) címmel. Ugyanebben az évben 300 dollárért vett egy házat, majd felszólalt az első Női Jogi Kongresszuson a massachusettsi Worcesterben.

1851-ben elhagyta Northamptont és George Thompson abolicionista szónokhoz csatlakozott. Májusban Akronban az Ohiói Női Jogi Gyűlésen adta elő beszédét, mely „Hát én nem vagyok nő?” címen vált ismertté. A beszédet több változatban jegyezték le: Marius Robinson, aki részt vett a gyűlésen és együtt dolgozott Truth-tal, rögzítette a maga verzióját és 1851. június 21-én, a Rabszolgaságellenes Kürt-ben meg is jelentette:

 truth_beszede.jpg

Robinson változatában nem szerepelt a visszatérő költői kérdés, mely később a beszéd címe lett. Gage 1863 májusában adott ki egy másik változatot. Ez lett a beszéd legelterjedtebb, standard változata. Gage verziója azt is Truth szájába adja, hogy 13 gyermekét vették el tőle, hogy eladják rabszolgának, ami nem felel meg a valóságnak.

Szemtanúk beszámolói szerint Truth beszédét örömmel fogadta a közönség, akik nagyrészt egyetértettek vele, mivel régi abolicionisták, a haladás és az emberi jogok hívei voltak. Az ezt követő évtizedekben Truth több tucat előadást tartott. 1851 és 1853 között Marius Robinsonnal, az ohiói Anti-Slavery Bugle („Rabszolgaságellenes Harsona”) tulajdonosával dolgozott, és járta az államot előadásaival. 1853-ban a New York-i Broadway Tabernacle-ban beszélt a női választójogról; ugyanebben az évben találkozott Harriet Beecher Stowe-val, aki az Atlantic Monthly 1863 áprilisi, 11-ik számában (473-481) írt hosszabb cikket az asszonyról. 1856-ban Michiganben az Emberi Haladás Barátai csoportnak tartott beszédet. 1858-ben valaki félbeszakította egy beszédét, és azt állította, hogy Truth valójában férfi, mire Truth kinyitotta a blúzát és megmutatta a melleit.

Egy 1853. szeptember 7-i tömeggyűlésen pár fiatalember füttykoncerttel és kiáltozással fogadta. Truth válaszként így felelt nekik: „Fütyülhetnek, amennyit csak akarnak, de a nők akkor is meg fogják kapni a jogaikat. Maguk sem állíthatnak meg minket.” (Mabee, Carleton; Susan Mabee Newhouse. Sojourner Truth: Slave, Prophet, Legend, NYU Press, 1995, pp. 67–82.)

Gyakran improvizált beszédeiben attól függően alakítva őket, ahogy a közönség reagált rájuk. A nők jogairól tartott beszédeibe gyakran szőtt vallási utalásokat, különösen Eszter könyvéből, amihez hozzátette, hogy a bibliai nőkhöz hasonlóan a jelenben élő nők is jogaikért küzdenek.

 sojourner-truth-source.jpg

1857-ben eladta northamptoni házát, és a michigani Harmoniában vásárolt újat, Battle Creektől nyugatra. Az 1860-as népszámlálás szerint itteni háztartásához rajta kívül 35 éves lánya, Elizabeth Banks, valamint unokái, a 16 éves James Caldwell és a nyolcéves Sammy Banks tartoztak.

tumblr_mc55xiqHWW1rpkenpo1_400.jpgAz amerikai polgárháború alatt Truth segített fekete katonákat toborozni az uniós hadseregbe, és unokája, James Caldwell is belépett az 5. massachusettsi ezredbe. 1864-ben a Felszabadított Rabszolgákat Segélyező Országos Alap munkatársa lett Washingtonban, hogy javíthasson a feketék életkörülményein. Ebben az évben találkozott Abraham Lincolnnal is. 1865-ben, mikor a washingtoni felszabadított rabszolgák kórházában dolgozott, gyakran utazott villamoson, hogy segítsen kikényszeríteni a deszegregációt. Elterjedt vélekedés szerint Truth írta a The Valiant Soldiers („A bátor katonák”) című katonadalt az első michigani színesbőrű ezred számára.

1867-ben Harmoniából Battle Creekbe költözött. Az Egyenlő Jogok Amerikai Szövetségében 1867. május 9-10-én mondott beszédét nagy várakozás előzte meg, a fő előadók egyike volt. A beszédet három részben adta elő. Az első részben a fekete nők jogai mellett érvelt. Most kell ezekért küzdeni, hogy a fekete férfiak is jogokat kaptak, mert ha ez a küzdelem lecsillapodik, nehezebb lesz újra cselekvésre ösztönözni az embereket. A második részben egy bibliai történettel próbálta erősíteni érveit, önzőnek nevezte a férfiakat, akik nem akarnak a magukéval azonos jogokat adni a nőknek, majd rátért a nők szavazati jogára. Rámutatott, hogy nők is bírnak házat, fizetnek adót, szavazni mégsem kaptak szavazati jogot. A rabszolgaként tartott fekete nőkre útépítési munkát is kiosztottak - Truth úgy érvelt, ha dolgozni jók a nők, akkor szavazni is tudni fognak, mivel az még mindig könnyebb.

gallery10_4.jpg

1868-ban végigutazott a keleti partvidéken. 1870-ben megpróbálta elérni a szövetségi kormánynál, hogy az egykori rabszolgák földet kapjanak. Hét évig küzdött ezért a céljáért sikertelenül. A feketék felszabadulásának nyolcadik évfordulóján, 1871. január elsején a bostoni újságok szerint hatalmas tömeg volt kíváncsi Truth beszédére. Előbb saját életéről beszélt, s elmesélte, hogy gazdái nem voltak mindig rendesek hozzá, megkorbácsolták, amiért nem értett angolul, ő pedig azt kérdezte Istentől, miért nem teszi gazdáit kedvesebbé. Beismerte, volt, hogy gyűlölte a fehéreket, de mikor találkozott igazi urával, Jézussal, szíve megtelt szeretettel mindenki felé, mikor pedig a rabszolgákat felszabadították, tudta, hogy imái meghallgatásra találtak. Ezután tért rá beszéde fő mondandójára, hogy a segélyen élő felszabadított rabszolgák sem a volt rabszolgáknak, sem az államnak nem jó szerepbe szorultak -  azt javasolta, mivel a déli államokban a fehér népesség egy része ellenezte a rabszolga-felszabadítást, hogy a feketék a nyugati országrészben kapjanak saját földbirtokot. Washingtonban a Fehér Házban fogadta Ulysses S. Grant elnök is.

1872-ben visszatért Battle Creekbe, hogy szavazzon az elnökválasztáson, de nem engedték neki. Truth beszédeinek fő témája az abolicionizmus, a nők jogai, a börtönök reformja volt, s Michiganben fellépett a halálbüntetés ellen is. Sok befolyásos támogatója is akadt, köztük Amy Post, Parker Pillsbury, Frances Gage, Wendell Phillips, William Lloyd Garrison, Laura Smith Haviland, Lucretia Mott és Susan B. Anthony. 1883. november 26-án hunyt el Battle Creek-i otthonában, és családja tagjai mellé temették el a helyi Oak Hill temetőben.

h55_5329.jpg

1892-ben Frank Courter készített festményt Truth és Lincoln elnök találkozásáról. 1981-ben Truth bekerült a National Women's Hall of Fame-be a New York állambeli Seneca Fallsban. 1981-ben Bell Hooks feminista szerző első művének Truth beszéde után adta a „Hát én nem vagyok nő?” címet.


sojourner_bronzszobor.jpg1983-ban az elsők közt volt, aki bekerült a lansingi Michigan Women's Hall of Fame-be. 1986-ban az amerikai postahivatal emlékbélyeget adott ki tiszteletére. 1997-ben a NASA Mars Pathfinder küldetésének robotautóját róla nevezték el Sojournernek. 1999-ben bemutatják a The Civil War („A polgárháború”) musicalt a Broadway-n: ebben elhangzik Sojourner Truth beszéde, melyet az 1999-es felvételen Maya Angelou ad elő. Róla kapta nevét a baloldali Sojourner Truth Organization. Az amerikai evangélikus egyház március 10-én emlékezik meg róla és Harriet Tubmanról, mint a társadalom megújítóiról. 2002-ben Molefi Kete Asante beválasztotta a 100 legfontosabb afroamerikai közé. 2004-ben az Empire State Buildingben található The King's College szavazás alapján róla nevezte el az Oxfordi Egyetem házrendszerének mintájára létrehozott házainak egyikét, s megemlékeznek róla a Michigani jogi mérföldkövek emlékművön is, melyet az állami jogi kamara építtetett.

Elizabeth Cady Stantonnal, Amelia Bloomerrel és Harriet Ross Tubmannal együtt bekerült az amerikai episzkopális egyház szentjei közé, ünnepét július 20-án tartják. Róla nevezték el a New York-i Állami Egyetem könyvtárát. 2009-ben ő lett az első fekete nő, akinek mellszobrot állítottak a Capitoliumban (a szobor Artis Lane alkotása).

(A cikk a wikipédia vonatkozó szócikkeiből készült)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr285300324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.