fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Tetten érni az erőszakot – interjú Simon Zsuzsannával

2013.05.29. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: fotó interjú folyóirat képzőművészet kortárs centrifuga intermédia györe gabriella fff gender simon zsuzsanna

simonzsuzsi.jpgA Remegés című sorozatában nemi erőszak helyszínei mellett a rendőrségi aktákból vett idézetekkel mondja el a történetet. A Szégyenlős lányok-ban a reklámok diktálta szépségideállal fordul szembe és a portréfotó hagyományait újítja meg az aktfotók világában. A Future (im)perfect antiutópista jövőképe az uniformizálódás ellen emel kamerát. Simon Zsuzsannát egy tanára, Eperjesi Ágnes ajánlotta figyelmünkbe, mint olyan tanítványát, aki következetesen a gender-tematikával foglalkozó munkákkal jelentkezik. Az 1988-ban született fotós több sorozatát is láthattad már itthon csoportos és egyéni kiállításokon - eddigi munkáiról, a fiatal kortárs képzőművészek gender-érzékenységéről és az aktivizmusról, mint az üzenet átadásának lehetséges módjáról is beszélgettünk.

Györe Gabi (GyG): 2009 óta a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán tanulsz, közben egyéni és csoportos kiállításokon mutatod be elkészült műveidet. A fotózástól indultál - mi az, amit az intermédia szaktól kaptál ehhez többletként?

Simon Zsuzsa (SZs): A Novus művészeti iskolában tanultam fotó szakon érettségi után, majd jelentkeztem a MOME-ra, és az intermédia szakra a Képzőművészeti Egyetemre is. Akkoriban a fotó felhasználási területei érdekeltek: hogyan lehet összerakni egy fotót. Csináltam például egy fotószobrot: lefotóztam magam kívülről, amit felragasztgattam egy szoborra, ami egy gnóm, kicsit amorf alakot eredményezett. Az intermédia szakra harmadszorra vettek fel, de már a Novusban töltött idő végén érdekelni kezdett a gender-tematika. Azért jelentkeztem a szakra, mert úgy éreztem, több médiummal szeretnék foglalkozni, nem csak a fotóval. Bár a fotó az igazán enyém, amivel a legjobban ki tudom fejezni magam, de mindig is éreztem egyfajta képzőművészeti érzékenységet a fotóimban - úgy éreztem, valamiért erre a szakra illek.

magazine_projekt.jpg

Simpon Zsuzsa: Magazine Project, 2009 - 1 kép a sorozatból

GyG: 2012-ben egy ERASMUS-ösztöndíjjal kint tölthettél egy kis időt Krakkóban. Itt Hotel Forum címmel rendeztetek csoportos kiállítást, ahol te egy performansszal is jelen voltál. Milyen technikákat használsz még?

SZs: Krakkóban fontos volt az adott helyszín, az egy helyspecifikus performansz volt...

GyG: Úgy láttam a honlapodra került videón, hogy egy kihallgató-szobára emlékeztető helyiségben, egy nagy üvegfelülettel rendelkező, zárt térben rendezted meg. Ott ültél egy széken, meztelenül, a fejed letakarva, damillal voltál körbekötve, nem láttam, hogy már így indult-e...

SZs: ...nem, ott bent kötöztek körbe...

GyG: ...aztán ott töltöttél bizonyos időt, majd levágták rólad a damilt, s kimentél.

SZs: Körülbelül 20-30 percig tartott a performansz. Mikor megláttam ezt a szobát, úgy éreztem, kell vele kezdenem valamit, annyira elidegenedett hely volt s olyan rossz érzés volt benne lenni. A nézők nem jöhettek közel hozzám, csak az üvegen keresztül nézhették, vagy kellett nézniük, nem tudtak belenyúlni, nem tudtak segíteni.

GyG: A kiszolgáltatottságra akartál ezzel reflektálni?

SZs: Igen, de arra is, hogyan érezzük magunkat mi nők az életünkben, mennyire hat ránk mindaz, amit a plakátokon látunk, ami eltérő testképet sugall, de épp így játékba hozza ez a munka nők elleni erőszakkal kapcsolatos képzeteket is.

cim_nelkul.jpg

Simon Zsuzsa: Cím nélkül (Untitled), 2010

GyG: Ennek a performansznak volt egy kép-előzménye is, ahol használtad a damilt. Ott ez még inkább esztétikai értelemben foglalkoztatott, ezt jól sejtem?

SZs: Igen, de ott is foglalkoztatott már a média hatása a nőkre. Akkor kezdtem ezzel foglalkozni, s mostanában mozdultam el egy szociálisabb irányba, mert fontosabbnak érzem a nemi erőszak témájával foglalkozni, mint azzal, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.
A performanszon kívül videót is használok: a Veronika kendője című munkámban fotó és videó kombinációjával értem el azt a hatást, amit szerettem volna. A videón látható, ahogy a lányok letörlik a sminkjüket, a fotókon a smink-törlőkendők láthatók - három videó és három kép készült, triptichonban állítottam fel őket. Ez szerepelt az FKSE új tagjainak kiállításán a Stúdió Galériában, Debrecenben a MODEMben egy tárlaton, Pécsett a Zsolnay-gyárban, az Art Moments keretében, és az Akváriumban is egy alkalommal a Mona Lisa mosolya tárlaton. A smink néha már annyira maszk-szerű, hogy nem tudnak megszabadulni tőle, s nem is merik felvállalni nem kreált, természetes énjüket. A videókon érezhetően küszködnek azzal, hogy lejöjjön a smink, s néha olyan, mintha sírnának közben. Veronika Jézusnak adta a kendőjét, s ezen maradt meg az arcának lenyomata - erre reflektál a 21. században az, ahogyan a lányok a sminkjüket törlik le.

veronika_kendoje_ossz.jpg

A Veronika kendője a MODEM-ben

GyG: Honnan keresed a modelljeidet?

SZs: Fontos, hogy átlagos lányokat kérjek fel modelljeimnek, általában a baráti körömből kerülnek ki. Törekszem rá, hogy ne a média által sugárzott iszonyú vékony photoshopos lányokat, hanem természetes nőket mutassak meg. Jól működik, ha a facebook-on kiírom a kérésem - a baráti köröm jórészt a segítségemre siet, általában van egy-kettő állandó 'modellem' közülük, akire számíthatok.

GyG: Hogyan fordult érdeklődésed a gender-tematika felé és mi vitt a hogyan-érezzük-magunkat-a-bőrünkben-től a trauma-felmutatásokig?

SZs: A gimnáziumig nyúlhatok vissza - volt egy barátom, nagyon szerelmes voltam, s amikor szakítottunk, öntudatlanul is elkezdtem a feminizmussal foglalkozni: nem éreztem túl jól magam a bőrömben, magam hibáztattam, bár nem én voltam a hibás, úgy éreztem, kihasználtak, s elnyomásban éltem, amit nem vettem észre... a feminizmus felé innen érkeztem.
Bár ezekkel a témákkal foglalkozom, nem hibáztatom a férfiakat azért, amilyenek vagyunk - a média hatása esetében nem a férfiak szólnak bele abba, hogy mi, az átlagos nők hogyan érezzük magunkat az ideális nőről a reklámokban közvetített kép miatt, hanem saját magunk fogjuk fel úgy, hogy ilyennek kellene lennünk. Mi magunk szeretnénk úgy kinézni - a férfiaknak ehhez nincs sok közük.
A média hatásával azért kezdtem el foglalkozni, mert mikor megpróbáltam modellként felkérni a barátnőimet, nem akartak modellt állni. "Majd akkor, ha lefogyok" - mondta egyikük; a másik hosszú szoknyával és garbóval takarja el a neki nem tetsző testét - arra szerettem volna törekedni, hogy ezeket a gátlásokat feloldjam a lányokban.
Aztán egy kiállítási lehetőség, az Urban Space Berlin Projekt kapcsán kezdtem el a köztéri erőszakkal foglalkozni, így készült el a Reszketés című sorozatom.

remeges_01.jpgremeges_01a.jpg

GyG: Ez 2011-es, s volt egyéni kiállítása is (Fogasház, Budapest, 2012). A Reszketésben olyan helyszíneken készítettél fotókat, ahol korábban nőket erőszakoltak meg. A projekthez használtad az adott helyszíneken történt esetekről készült gépiratokat, jelentéseket is. De abból, hogy 'lesz egy kiállítás', még nem adja magát, hogy 'akkor én erre most a nemi erőszak városi helyszíneiről készítek képeket'.

SZs: Már korábban megfogalmaztam magamban ezt a sorozatot. A környezetemben is hallottam ilyen történeteket. Velem nem történt ilyesmi, de kiskoromból emlékszem, hogy az egyik lányt a liftben megerőszakolták, s az ő története erősen rögzült a tudatomban. A lakótelepünkön is volt egy molesztáló, aki az éjszakai buszról leszálló lányokat támadta meg.
A képek mellett megjelenő szövegek egy részét a rendőrségi könyvtárból szereztem meg, rendőrségi szemlék leírásai ezekről az esetekről, a másik részük az esetek média-visszhangjából válogatott idézet. Felkértem a rendőrséget is, hogy segítsenek nekem, de ők nem voltak túl nyitottak.

remeges_02.jpgremeges_02a.jpg

GyG: Egy Bihari Ágnesnek adott interjúdban azt mondtad, meg szeretnéd majd keresni azokat a lányokat, akiket ezeken a helyszíneken erőszakoltak meg, mert így éreznéd teljesnek a projektet...

SZs: Nem ezeket a lányokat szeretném megkeresni. Egy nagyon fontos statisztikai adat, hogy az összes ilyen eset negyede történik csak a köztéren. A statisztikákba kerülő nemi erőszakok 75%-át ismerős helyen, ismerős személy követi el az áldozatokon. Elkészült a köztéri nemi erőszakkal foglalkozó projektem, de mivel ez csak a nemi erőszakok negyedét teszi ki, szerettem volna olyan lánnyal dolgozni, akivel ismerős követett el ilyesmit.

GyG: Egyelőre ez még nem történt meg...

SZs: Nem sajnos. Készült egy ilyen projektem, de még nem fejeztem be. Egyelőre sem a kivitelezést, sem az installációt nem tartom megfelelőnek, ezzel még foglalkoznom kell.

shy_girls_full.jpgSzégyenlős lányok - a sorozat képei

GyG: 2011-ben készült a Szégyenlős lányok sorozatod is. A sorozat mindegyik alanya eltakarja a fejét valamivel az aktképeken. Itt mi volt a koncepciód?

SZs: Ennek is volt egy előzménye. Még a Novusban készült egy sorozatom, ahol nem tárgyakat használtam a lányok fején, hanem cenzúráztam őket, elpixelesítettem vagy homályosítottam a fejeket - ezzel olyan hatást értem el, mintha legalábbis a boncolásra lennének előkészítve. Sokkal közvetlenebb, a lányok személyiségét jobban kifejező sorozatot akartam, ami nem idegeníti el őket ennyire.

GyG: Erre szolgálnak a tárgyak, amiket ők választottak?

SZs: Igen, arra kértem őket, hogy olyan tárgyat válasszanak és hozzanak magukkal, ami rájuk utal, a testükről árulkodik, vagy valamiért fontos nekik. Ebből lett az emberi koponya, a Cosmopolitan magazin, vagy sorolhatnám...

simon_zsuzsanna_szegyenlos_lanyok_5.JPG

Simon Zsuzsa: Szégyellős lányok - 1 kép a sorozatból

GyG: Egy korábbi, 2010-es sorozatodban, a Future (im)perfect-ben az uniformizálódás veszélyeit tematizáltad - milyen gondolati utat jártál be a sorozat elkészüléséig? Itt kevésbé gender-tematikát dolgoztál fel.

SZs: Egyfajta antiutópiát fotóztam, mikor az emberek egyformán néznek ki, a szerepek felcserélődnek, a családtagok elidegenednek, a nemek közötti látható különbségek is eltűnnek - már nem is emlékszem, mire készült a sorozat, csak úgy jött... de photoshop-technikával dolgoztam rajta. Bizonyos mértékig azoknak az ideáloknak a megjelenítésére is törekedtem, akiket utánozni szeretnénk: az egyiken David Beckham, a másikon Britney Spears szerepel, bár talán nem teljesen felismerhetően.

future_imperfect_02.jpg

Simon Zsuzsa: Future (im)perfect, 2010 - 1 kép a sorozatból

GyG: Mennyire érzed relevánsnak ma a gender-tematikát az egyetemen és a kortárs képzőművészetben, mennyien foglalkoznak ezzel?

SZs: Egy lánnyal beszélgettem az egyetemen a Reszketés című sorozatomról, mert ezt választotta prezentációjának, ő mesélte, hogy nem talált mást, aki a most tanulók között ezzel a tematikával foglalkozna. Én viszont úgy érzem, hogy szerencsére kisebb-nagyobb mértékben azért sokan foglalkoznak ezzel. Az egyetem ketten-hárman foglalkozunk ilyen témával, folyamatosan engem foglalkoztat.

GyG: Volt-e olyan, Jeff Wall-on kívül, aki olyasmit mutatott, ami elindított benned egy gondolkodási folyamatot?

SZs: Magyarokat első pillantásra nem nagyon tudnék mondani, de akit én szerettem, az Keserű Ilona festőművész.

GyG: Ő viszont nem explicit gender-tematikával foglalkozik...

SZs: Én őt a nőművészet kategóriába sorolom. Szerintem meg lehet érezni a nő által készített munkákat, mert van bennük egy olyan érzékenység, ami látszik.

GyG: Így értem...

SZs: Viszont aki erősen hatott rám, ha külföldi művészeket is mondhatok, az Julia Fullerton-Batten - csak az ő képeit kellett nézegetnem, ő inspirált, s azt gondolom, ez érezhető is a munkáimon. A másik alkotó, akinek a munkáit szívesen nézegetem Vanessa Beecroft.

future_imperfect_01.jpg

Simon Zsuzsa: Future (im)perfect, 2010 - 1 kép a sorozatból

GyG: A kékharisnya blogon rólad megjelent írásban szerepel, hogy a következő projektedben az Amszterdamban dolgozó magyar prostituáltakra szeretnéd felhívni a figyelmet. Milyen fázisban van ez a projetked?

SZs: Prezentáltam az ötletemet az év végi 'kipakolásunkon', de a tanáraimnak nem tetszett - azt kérdezték, miért a külföldi témával foglalkozom, mikor itthon sokkal nagyobb problémák vannak, például azok a lányok, akik az egyetemi tandíjuk kifizetése miatt kénytelenek a testüket árulni. Nem értették, miért akarok külföldre menni. Én viszont azt gondolom, a probléma itt gyökerezik - a lányok innen mennek ki, a kérdés az, miért? A legtöbbjük Nyíregyházáról megy, így az első állomásom Nyíregyháza lenne, csak utána indulnék Amszterdamba velük beszélni.

GyG: Ezek szerint nem mész el Nyíregyházáig sem?

SZs: De. Tervezem, hogy a nyáron lemegyek, mert találtam egy lányt, aki tudna segíteni. Majd kiderül, mit lehet ezzel kezdeni.

bohm_aranka_kuldeni.jpg

Simon Zsuzsa: Bőhm Aranka

GyG: S mostanában milyen kérdések foglalkoztatnak? 

SZs: Korábban a Szatyor Bár galériájára tervezhettem egy Karinthyné Bőhm Aranka-parafrázist, ez két hónapig szerepelt a bárban. Mos épp Courbet A világ eredete című festményének átértelmezéseként fotóztam egy hasonló képet, ahol a női élvezetre reflektálok: még nem találtam meg a megfelelő címet.

courbet.JPG

Simon Zsuzsa: Courbet-parafrázis

Két hónapja indítottunk egy szakkollégiumot is, amihez bármely egyetemről lehet csatlakozni, a címe Nőnem csoport - csütörtökönként hatkor találkozunk. Most egyelőre a képzőről járnak ide, és az ELTE egy művészettörténész hallgatója, de a célunk egy közös mű létrehozása. Egyre inkább az aktivizmus foglalkoztat. Részt veszek a Ludwig Múzeumban a múzeumfoglalásban, mert fontosnak érzem a művészeti területen, és általában a politikában is, a döntéshozatal átláthatóságát. Ugyanakkor a képeimmel kapcsolatban az az érzésem, hogy nincsenek a legjobb helyen a múzeumok falai között, ahol olyanok látják őket, akik tudják, hogy amiről beszélek, létező jelenség - szeretném minél többek figyelmét felhívni az erőszakhelyzetekkel kapcsolatos kérdésekre.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr105302077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.