fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Cigányként az élet - beszélgetés a civilek vonatkozó jelentéséről

2013.07.04. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: politika beszámoló folyóirat beszélgetés szegénység cigányság centrifuga civil(szf)éra

"Vannak kérdések, amiket nem megvizsgálni szeretnék - jobbról is, meg balról is -, hanem tenni akarok, és eredményeket szeretnék. Mélységesen megrázott a romák elleni támadássorozat, és megviselt, hogy a fura és összetett titkosszolgálati háttér felkutatásánál hogyan pattantam le az interjúalanyokról" - nyilatkozta a thinkerbell-nek idén januárban, az XKK Kommunikációs Központ egyéves korában Varró Szilvia, aki az újságírást és sikeres oknyomozó karriert maga mögött tudva döntött úgy, hogy kilépve az újságírói etikai normák szorításából a média fő sodra és a számára is fontos ügyek közötti összekötőként üzemelő szervezetet hoz létre. 

jelentes_cim.jpg

A kormány Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiája (NTFS) épp egy ilyen ügy. Készült egy 'árnyékriport': egy, a hivatalos rendszertől független, civilek által kidolgozott, Civil társadalmi jelentés a NTFS 2012-es megvalósításáról. A civil szervezetekből álló konzorcium* által kidolgozott jelentés** kapcsán rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Horánszky utca 5-ben július 3-án az érintett szaktárca államtitkára és más érintett szereplők invitálásával. Ha röviden kell összefoglalni a Kovács Zoltán államtitkár és a színpadra kiülő civilek (Kóczé Angéla - Női Érdek; Teller Nóra -Városkutatás Kft; Wagner János, Partners Hungary Alapítvány), valamint a közönség soraiban ülők beszélgetését, a civilek segítő szándékának meglétében értettek egyet leginkább - hogy ezt miképpen tudja és fogja-e hasznosítani a NTFS további alakítása és végrehajtása során a mindenkori döntéshozó és végrehajtó, az kérdés marad. Az XKK Kommunikációs Központ, és a Parters Hungary Alapítvány által létrehívott beszélgetésben azért lehetőség nyílt az érvek ütköztetésére.

A civilek által készített árnyékjelentés kitér a strukturális feltételekre, az antidiszkrimináció kérdéseire, az oktatás és a gyermekjólét területére, a foglalkoztatáspolitikára, az egészségügyre és a lakhatásra is: a roma integráció kérdését nem lehet az egyes szakpolitikáktól elkülönülten szemlélni, mondta Teller Nóra, a kutatás vezetője. Ezzel Kovács Zoltán államtitkár is egyetértett, hangsúlyozta azonban, hogy a NTFS nem kizárólag a roma felzárkózás, hanem minden mélyszegénységben élő réteg felzárkózásának stratégiája kíván lenni. A kormány eredményeként tüntette fel a stratégia kidolgozásának tényét, míg a civilek fontosnak tartották jelezni, hogy a NTFS nem a semmiből bújt elő hirtelen, hanem számos korábbi program elemit is magába olvasztotta - így, amiben mindenképpen elismerésre méltó a stratégia, az éppen az, hogy a korábbi gyermekszegénység elleni programot egészében magába olvasztotta.

Az első véleményütközés a közmunkaprogram szerepének megítélésében volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára és a civilek között: míg a civilek a közmunkaprogramot egyértelmű zsákutcának tartják, mely nem viszi végbe a benne résztvevők integrációját a munka világába, hiszen a települések főként olyan nem értékteremtő területfejlesztési és üzemeltetési feladatokat láttatnak el a közmunkásokkal, melyek nem eredményeznek a munkaerőpiacon jól hasznosítható skilleket, addig Kovács Zoltán igyekezett felhívni a figyelmet arra a néhány településre, ahol a rendszer valóban jól működik és közösségteremtő erővel is bír, mint például Rozsály (egy 2012-es HVG hangos képriport itt). A civilek szerint az ilyen példák valóban jók, de néhány, nagyítóval keresett és talált jó példával nem lehet ellentételezni a program egészének elhibázottságát. Kovács Zoltán viszont úgy gondolja, számos hátrányos helyzetű településen a mélyszegénységben élők számára ez a program lehet és lesz az egyetlen lehetőség, hiszen a kormány nézete szerint egymillió munkahely hiányzik az országban. A civilek kitartottak amellett, hogy van ugyan olyan rétege a hosszú ideje munkanélküliek csoportjának, melynél a reintegráció valóban lehetetlennek tűnik, ám a közmunkaprogram ennél a rétegnél jóval nagyobbat 'harap': s épp ez a problémájuk vele.

jelentes_terkep.jpg

A civilek másik kiemelt témája a monitoring jelentésben, hogy olyan intézmények kapnak jelentős szerepet a program végrehajtásában, amelyek erre még nem voltak felkészülve, ilyen jellegű feladatot korábban nem láttak el, vagy épp saját fejlesztésük is folyamatban van azért, hogy elláthassák e munkát: így a Türr István Képző és Kutató Központ hirtelen háromszorosára dagadt létszámú stábjának rövid idő alatt kell beleszoknia a roma felzárkózási stratégiában foglalt képzési, továbbképzési feladatok megfelelő ellátáshoz, s az Országos Roma Önkormányzat is akkora feladatot kapott, melynek végrehajtásához a civilek nem látnak elég erőt és felhalmozott tudást a szervezetnél***. (Később Daróczi Gábor hozta szóba, hogy a kormány és az ORÖ között kötött 2011-es keretmegállapodás szerinti ambiciózus terv, a 100 ezer roma visszavezetése a munkaerőpiacra többnek tűnik a megvalósíthatónál, tekintve, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat romaként meghatározók csaknem felét érintené.) Kovács Zoltán szerint az ORÖ alkalmas a rá bízott feladat ellátására, vállalása nem tarthatatlan, s a TKKI esetében már az is öröm, hogy egyáltalán van.

A feszített tempójú beszélgetésben hamarosan a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kérdések kerültek terítékre: Tóth Balázs jogászként ült a színpadon, s adta elő a civilek álláspontját. Öröm, hogy az Alaptörvény és az új BTK mentén felállt egy konzultációs munkacsoport, melyben a civilek elmondták a gyűlöletbeszéd törvényi szabályozására vonatkozó meglátásaikat - ezek közül néhányat meg is fogadott a döntéshozó, másokat nem. Így bizonyos nevesített csoportokkal bővült a gyűlöletbeszéd elkövetésének tényállása, amit pozitívumként értékelt a civil jogvédő, ám szerették volna, ha a vagyonellenes bűncselekmények és a zaklatás esetében is megállapíthatóvá tette volna adott esetben a gyűlölet-bűncselekmény tényállását a BTK - ez azonban nem ment át. Van olyan része is a témának, ami nem kormányzati felelősség, hangsúlyozta a jogász, hanem a végrehajtó szerveké, így a rendőrség, az ügyészség vagy a bírság hatáskörébe tartozik mondjuk a sajóbábonyi eset, de, mint Tóth Balázs elmondta, a Jobbik devecseri tüntetése kapcsán kapott válasszal nehezen tudott megbarátkozni: ha valakik köveket dobálnak, s azt később minden hivatalos forrás békés tüntetésnek minősíti, azzal nehéz azonosulni. Az államtitkár ezzel kapcsolatban csak annyit kívánt elmondani, hogy valóban ezek egy részére államtitkárként sem feladata, sem lehetősége válaszolni, másrészt viszont az Alaptörvénnyel megvannak a jogi keretei a szegregáció elleni fellépésnek, s megemlítette az emberi jogi kerekasztal létrehozását - melyről a civil jogász, lévén tagja a kerekasztalnak, saját tapasztalatait elmesélve úgy gondolta, nem különösebben hatékony, sőt, szinte üres. Az államtitkár ekkor a médiatörvény négy szavas, a civilek által megbuktatott módosítását emlegette fel, mikor éppen a gyűlöletbeszéd ellen akartak eszközt adni a törvény által felhatalmazottak kezébe, de a szólásszabadság alapjoga ennek ellentmondott. Nézete szerint "el kell dönteni, szólásszabadságot akarunk vagy a gyűlöletbeszéd ellen lépünk-e fel". A kormány ebbéli munkáját kielégítőnek és a végletekig elmenőnek látta: a felelősség nézete szerint a civileket terheli, akik nem tettek eddig rendet a maguk hozzáállásában.

Az oktatás kérdéskörére térve szóba került az iskolakötelezettség korhatárának leengedése, melyben egyedüliek vagyunk Európában, s a tény, hogy attól, hogy az állam vette át az önkormányzatoktól az iskolák fenntartását, a szegregációval kapcsolatos problémák még nem oldódnak meg. Kovács Zoltán hevesen tiltakozott az iskolák államosítása kifejezés ellen - épp arról van szó, magyarázta, hogy az állam végre vállalta a felelősséget, amit eddig az önkormányzatokra hárított.

free-poster-enxjxb4bmk-SEGREGATION-NO-MORE.jpg

A hallgatóság felé is kinyitva a beszélgetést Daróczi Gábor szólalt fel, s említette meg, hogy a három éves kortól kötelezővé váló óvodai ellátás megteremtésének egyelőre a legszegényebb régiókban nem látszik semmiféle jele - az államtitkár "több optimizmust" kért, s a családi óvodákat emlegette, mint a rendszer egy elemét. Erre már Kóczé Angéla jegyezte meg, hogy a családi napközik nem kifejezetten a mélyszegénységben élő szülők zsebéhez méretezett összegekért látják el a gyerekeket.

A szegregáció kérdése kapcsán felvetődött a létrehozott kerekasztal, ahol egyelőre még a fogalmakon rágódnak, s Kovács Zoltán elmondása szerint elégedett lenne azzal, ha augusztusig eljutnának odáig, hogy legalább abban dűlőre jutnak, mit neveznek szegregációnak, mert a kormány is az integrált oktatás híve. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy a NTFS nem egy-két év alatt végbevihető program, hanem hosszú távon lehet csak megoldást adni az évtizedek alatt felhalmozódott problémákra. Úgy tűnik, a civilek és a mindenkori hatalom közötti hatékony és eredmény-orientált kommunikáció sem egyetlen beszélgetés alatt alakul ki. A civilek jelentése elkészült, hozzáférhető, s talán a kormánnyal együttműködve segítő szándékú megállapításai jobbíthatják, sőt, akár hatékonyabbá is tehetik a stratégiát.

JEGYZETEK:

* a konzorcium tagjai: Partners Hungary Alapítvány (főpályázó); Autonómia Alapítvány; Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány; Habitat for Humanity Magyarország ; Magyar Helsinki Bizottság; Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – „Női Érdek” ; Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége; Romaversitas Alapítvány; Városkutatás Kft.

jelentes_logok.jpg

** szerzői: Balogh Lídia, Berki Judit, Daróczi Gábor, Ivány Borbála, Kóczé Angéla, Moldova Zsófia, Novoszádek Nóra, Farkas Zsombor, Koltai Luca, Kóródi Miklós, Kőszeghy Lea, Somogyi Eszter, Szendrey Orsolya, Teller Nóra, Wagner János; a jelentés egésze letölthető ide kattintva
*** A civilek másik problémája az ORÖ-vel kötött keretszerződés kapcsán a jelentés 10. oldalán kapott helyet: "A kormány kizárólagos roma partnere az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), amely nagymértékben támaszkodik a Lungo Dromos bázisára, a FIDESZ egyik szövetségesére. Ez a felállás több szempontból is problematikus, hiszen a cigány szervezetek egy jelentős része (pl. a Lungo Dromot nem támogatók köre) „kimarad” az egyeztetésekből, így kritikáik, visszacsatolásaik sem találnak értő fülekre. Továbbá az ORÖ olyan feladatokat kapott pl. a Stratégia megvalósításával kapcsolatban, amelyek teljesítéséhez nincs meg a saját kapacitása, illetve hiányzik az érintett rendszerekben való működéshez a beágyazottsága (pl. iskolák működtetése, új foglalkoztatási programok kidolgozása, egyes programok szakmai monitorozása, stb.). Az Alaptörvény negyedik módosításával a civil szervezetek szabályozása is módosult – több civil és szakmai észrevétel ellenére –, amivel az ORÖ is „civil” szervezetté sorolódott át (Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása alapján), ezzel lehetőséget kapva a még erőteljesebb szereplővé válásra, sőt gyakorlatilag kizárólagos szerep betöltésére olyan esetekben, amikor a kormányzati-civil partnerségi folyamatokban a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos civil vélemények becsatornázása volna a feladat."
Ami a foglalkoztatás témáját illeti a megoldandó helyzetet jól jellemzi a szintén a jelentésből vett idézet: "Magyarországon 2011-ben a 15-64 éves romáknak mindössze negyede volt foglalkoztatott. A magyar roma nők foglalkoztatási rátája – kutatási eredmények alapján – 13 és 16 százalék között rekedt meg. Az alkalmi munkavégzés és az informális, rejtett foglalkoztatás aránya rendkívül magas az aktív korú romák között.
A romák foglalkoztatási helyzetét – mivel munkavállalóként az informális és alkalmi foglalkoztatásban részesülőket semmi nem védi – a többségi munkavállalókhoz képest sokkal nagyobb kiszolgáltatottság és bizonytalanság jellemzi, alacsonyabb jövedelemszint mellett.
A roma népesség munkaerő-piaci esélyeit erősödő mértékben korlátozza a diszkrimináció Magyarországon, ami egy olyan kihívás, amelynek kezelése az NTFS-ből teljesen kimaradt." (6. o.)

Györe Gabriella


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr785390142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.