fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Akinek a No-Bell jutott

2013.07.17. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: tudomány folyóirat rádiócsillagászat fizika centrifuga világ tanítónői

A rádióasztronómia vagy rádiócsillagászat az asztronómia egy részterülete, amelyik az égitestek rádióhullámok segítségével történő megfigyelésével foglalkozik. Az első rádióhullám-sugárzás észlelése égitestekről az 1930-as években történt, amikor Karl Jansky felfedezte, hogy a Tejút rádióhullámokat bocsát ki. A további megfigyelések számos más hasonló sugárzás-kibocsájtást észleltek csillagokról, galaxisokról, de az égitestek egészen új, addig ismeretlen fajtáiról is, mint a rádiógalaxisok, a kvazárok, a pulzárok és a az un. maser-ek. A kozmosz mikrohullámú háttérsugárzásának felfedezése, amely meggyőző bizonyítékot szolgáltatott az ősrobbanásra, a rádiócsillagászat alkalmazásának eredménye.

mdscc_org.jpg

rádióhullámokat fürkészve (forrás)

"Kizárólag szabad szemmel, vagy optikai eszközökkel fürkészni az égboltot olyan dolog, mintha csupán kulcslyukon keresztül szemlélhetnénk a kertünket. A rádiócsillagászat segítségével azonban hirtelen kinyílik az előttünk álló ajtó és nagyon sok minden amit eddig egy kirakó darabkájaként azonosítottunk most egyetlen logikus, színes képpé áll össze. Szépsége itt elsősorban nem a látványban rejlik, hanem az információkban amit a rádióhullámok továbbítani képesek. A rádióhullámok számára nem létezik nappal és éjszaka, nem zavarja őket köd, füst, felhő, sőt akár tárgyakon, falakon, házakon keresztül is akadálytalanul tudják eljuttatni a hordozott információkat. [...]

Az Univerzum méreteiről - kattints!

A rádiócsillagászat az információközvetítés ezen előnyeit használja fel azzal a különbséggel, hogy míg bolygónk zsúfolásig van adó-, és vevőállomásokkal, addig a rádióteleszkópok csak nagyon ritkán, vagy akar egyáltalán nem bocsájtanak ki rádióhullámokat.
Némán "hallgatják" a távoli Univerzum zörejeit olyan rádiófrekvenciákon ahol nem zavarják rádió, vagy televízió adók a vétel tisztaságát. Egy ilyen teleszkóp lényegében egy olyan antenna mint a kertes házak tetején levő parabola tányérok többsége, méreteiben azonban jelentősen eltér mivel az űrből érkező gyenge és iszonyú távoli jelek vételéhez óriási gyújtófelület szükségeltetik." - írja a témáról a Magyar Amatőr Rádiócsillagász Egyesület egyik tagja, Arroway a nethirlap.hu rádiócsillagászat topikjában.

E területen dolgozott az a hölgy is, Jocelyn Bell Burnell, akiről mai cikkünkben olvashatsz.

379px-Jocelyn_Bell_Burnell.jpg1974-ben két férfi kapta meg a fizikai Nobel-díjat a rádiócsillagászat területén elért eredményeikért, elsősorban is az első pulzárok felfedezéséért: Antony Hewish és Martin Ryle. A felfedezésről szóló első tudományos cikket öten jegyezték, s a két díjazott közül csak az egyik szerepelt a listán: a kutatásvezető Hewish-é, akinél ekkoriban Jocelyn Bell Burner gyakornokoskodott. Az 1943. július 15-én született, Belfastból származó asztrofizikus-hölgy posztgraduális tanulóként dolgozott Antony Hewish mellett, s doktori munkáját készítve fedezte fel az első rádiópulzárokat. Őt nem jelölték a díjra, mert ekkoriban a szokásrend szerint csupán az 'idősebb férfiak' kaphattak ilyen krediteket. S hogy mindez nem csupán egy elégedetlen tanonc nagyzolása, hanem tény, bizonyítja, hogy a csillagászok körében is nagy volt a felbolydulás, mikor Bell 'lemaradt' a díjazottak névsoráról:

Az Antony Hewish-ről szóló wikipédia szócikk számol be róla, hogy Jocelyn Bell fedezte fel azt, amit végül az első pulzárként azonosítottak, az ő neve szerepelt Hewish-é mögött az első tudományos közlésben, s a tény, hogy Bell nevét meg sem elmíltették, komoly vitákat szült, s Hewish egyik csillagásztársa, Fred Hoyle számos helyen nehezményezte. Mára nemzetközileg elsimert tény, hogy a felfedezés dicsősége Bellé volt. Néhányan épp ezért No-Bell-nek nevezik a díjat, hogy jelezzék, milyen mélyen kellene ahhoz kötődie, akit nem tiszteltek meg vele.

Jocelyn Bell Burnell ugyanakkor a díjátadást követően egy interjúban úgy nyilatkozott: "Javasolták, hogy a Tony Hewishnek a pulzárok felfedezéséért juttatott Nobel-díjnak része legyek. Van ehhez néhány hozzáfűznivalóm: először is, a határvonal kijelölése a kutatásvezető és a tanuló között mindig nehéz, gyakran szinte megoldhatatlan feladat. Másodszor, mindig a vezetőt terheli a végső felelősség a projekt sikeréért vagy bukásáért. Hallottunk olyan eseteket, amikor a kutatás vezetője a tanulót vádolja a sikertelenségért, de tudjuk, hogy a hiba ilyenkor is javarészt az ő felelőssége. Tisztességesnek tűnik számomra, hogy ő húzzon hasznot a sikerből is. Harmadjára, azt hiszem jelentéktelenné tenné a Nobel-díjat, ha kutatótanoncoknak ítélnék oda, néhány nagyon kivételes esettől eltekintve, s a magamét nem sorolom ezek közé. Végezetül pedig én magam nem vagyok szomorú emiatt - végül is, jó csapatban játszom, nem igaz?" (forrás itt)

Chandra-crab.jpg

A Rák-köd (Scrab Nebula): a központi pulzárból származó, mágneses mezőkkel és részecskékkel erősített szinkrotron kibocsátásról az őt körülvevő pulzárszélben készült kompozit röntgenfelvétel

A belfasti lány édesapja építészként dolgozott, többek között az Armagh-i Planetárium látványtervén is; a kislányt is biztatták, hogy foglalatoskodjon a fizikával kapcsolatos kötetek olvasgatásával. Lurganban általános iskolásként az első lányok egyike volt, akiket hagytak a tudománnyal foglalkozni a főzés és a keretszemes öltés gyakorlása helyett. 11 évesen elbukott a vizsgáin, ezért a York-i kvéker leányiskolába küldték, ahol Mr. Tilott nevű fizikatanára kötelezte el őt végleg a fizikának, aki arra tanította meg, hogy nem a tények bebiflázása a lényeg, hanem az alapvető fontosságú folyamatok ismerete - az alapszabályok ismeretével bármely további. belőlük következtethető tény és adat levezethető. "Megmutatta nekem, milyen könnyű is a fizika!" - mondta erről később Bell.

1965-ben szerzett fizikusdiplomát Glasgowban, s 1969-ben Cambridge-ben PhD-fokozatot: itt dolgozott együtt Hewish-sel és másokkal egy rádióteleszkóp építésén, mellyel a kvazárokat akarták vizsgálni. 1967 júliusában egy bizonyos 'zajra' lett figyelmes, mely a csillagokkal együtt 'közlekedett' az űrben - a szignál másodpercenként egy dobbanással-jelzéssel jellemezhető, nagy állandóságot mutató pulzálás volt, amit először Little Green Man 1-nek nevezett - a Kis zöld emberke mára a PSR B 1919+21 nevet nyerte, s évekkel később egy gyorsan forgó neutroncsillagként azonosították be.

first_pulsar.jpg

Ph.D.-je befejezése után 5 évig a Southampton egyetemen, majd nyolc évig a londoni University College-ben dolgozott, majd kilenc éven át az Edinburgh-i Királyi Csillagvizsgálóban. 1973-tól 1987-ig az Open University egyik tutoraként, előadójaként, konzulenseként és vizsgáztatójaként is dolgozott. 1991-ben ide fizikaprofesszornak választották, tíz éven át töltötte be ezt a posztot. AZ USA-ban a Princeton-on tartott vendégelőadásokat. 2002-től 2004-ig a Királyi Csillagászati Társaság elnökeként dolgozott, 2008 októberétől 2010 októberéig a Fizikai Intézet igazgatja volt, s 2011-ben az akkori vezető halála miatt átmenetileg ismét megválasztották.

Bár a Nobel-díjat nem kapta meg, számos egyéb elismerésben részesítették az évek során, s az rádió-asztrofizika egyik úttörő személyiségeként tartja számon a rádiócsillagászat, az asztrofizika és a fizika.

Jocelyn Bell Burner a wikipédián

-ygga


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr565407296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.