fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Utak - Ottó László kiállításáról

2013.10.21. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

yantraipsumipsum_180.jpgUtak
...az egyszerűség, a világosság, a tisztaság felé,
a vertikalitás irányába, és befelé,
a teljességbe, az univerzalitás felé,
az egységből a sokféleség vagy az üresség, a semmi felé, a semmiből vagy
a sokféleségből az egységbe,
a forma feloldására a térben, az ürességben, a térnek, az ürességnek a
kibontására a formában... - mondja képeiről Ottó László festőművész (Pécs, 1966). Az LA Galériában október 25-ig látható kiállításáról Deák Csillag és Kölüs Lajos írását olvashatod.

Deák Csillag: Húsodból vadvirág nő

Logikai rendbe illesztett egyeneseket, görbéket, felületeket látok az LA-Galériaban Ottó László A geometria vonzásában című tárlatán. Mértani formák (egyenes, hullámos vonal, négyszög, kör, téglalap), színek (fehér, fekete, kék, piros, sárga), és különös vonal- és téridő ritmusok, sűrűsödések, üresedések, olykor „kották” tárulnak elém. Szerkesztésük hol nyitott, hol zárt, de mindvégig arányos, áttekinthető, már-már sterilnek is mondhatnám, de érzem bennük a harmóniát, a feszültséget, a variációk kimeríthetetlenségét, az ellentmondások feloldását és feloldhatatlanságát. A yantra világában vagyunk, ahol a tiszta és merő absztrakt festmény jelenik meg, geometrikus rajz formájában, külső tárgyat vagy személyt nem látunk.

Az uralkodó forma a háromszög, kör vagy négyszög, a dialogikus társ. Ottó László alkotásaiban hiába keressük az érzéki világhoz fűződő vonatkozást, olyan ábrákat látunk csak, amelyek a látható tér-idő legeslegutolsó mozzanatát mutatják. Ezek az ábrák megszólítanak bennünket, de nem a megszokott módon, hanem a fordított perspektívából. …a perspektíva egy festményen azt implikálja, hogy az előtte álló és szemlélődő ember nézi a képet. A fordított perspektíva pedig azt, hogy a kép nézi az embert (Rednik Zsuzsanna: Név és képmás).
Jeleket és értelmeket ábrázolnak a festmények. Elmerülök a vonalak, négyzetek, körök világában. „...A mértan az a képzőművészetnek, ami a nyelvtan az irodalomnak” (Apollinaire). Nincs legenda, nincs romantika. Nincs látási kaland, csak látás. …egyenes és félreérthetetlen, józan látás, amely semmiféle lírát, epikát és drámát nem visel el, óvakodik a pszichológiai szenzációtól, nem szédül és nem inog és nem ismer és nem akar ismerni mást, csak a látást önmagában. Éppen ezért a yantra az ember és a kép között levő viszonyt meg tudja fordítani és látványból néző tud lenni (Tarnóczi József: Halmi Zsolt "Colorum mobile" című kiállítása).
Tizennyolc kép, számozva, nincs tévedés, nem kell megszámolni őket, rajtuk a sorszám. Nincs helyezés, önmaguk helyén vannak. ...az egyszerűség, a világosság, a tisztaság felé, a vertikalitás irányába, és befelé, a teljességbe, az univerzalitás felé, az egységből a sokféleség vagy az üresség, a semmi felé, a semmiből vagy a sokféleségből az egységbe, a forma feloldására a térben, az ürességben, a térnek, az ürességnek a kibontására a formában...- fogalmazta meg Ottó László saját ars poeticáját.

OTTO László - Vertical in horizontal1_2013.jpg

Ottó László: Vertical in horizontal (1)

Az egyik képen Vertical in horizontal (1), 2013.09. „rendjeleket” látok. A színjelek válnak azzá. A sötét, monokróm háttér kiemeli a domináns fehér-kék-piros-sárga színeket, nyolc sávban, de halmazuk harmonikusan illeszkedik a többi színhez. Csomósodási pontok, csomópontok, egy városi közlekedési térkép bontakozik ki a szemem előtt. A függőleges sávokat a színek szaggatott sávja keresztezi. Nem véletlen, hogy hol húzódnak a térelválasztó, egyben a teret összekötő vonalak. Ottó László képei megvalósult törekvések, …hogy a nemlétezőnek racionális formát adjon, járható utakat keressen az ismeretlenbe (Peter Lodermeyer művészettörténész).
Az aranymetszés szabályait érvényesíti műveiben a művész, de alkotásaiban a Fibonacci számsort is felhasználja. A Fibonacci sor 7. és 8. tagjától majdnem tökéletes, az aranymetszésnek megfelelő aránypárt ad. A hosszú téglalapok, mint lamellák illenek össze, a vékony, cérnaszálra emlékeztető vertikális vonal a teret osztja fel, időt jelöl, nem engedi szökni a színeket, bezárja őket. Vertical in horizontal (3), 2013.08. szürke alapon ellentéte a fekete, monokróm alapon állónak, színei is mások. A szürkeség ellenére a színek élnek, ragyognak, akár egy szikes talajon nőtt vadvirág. …csontod penész eszi, húsodból vadvirág nő, írja Baudelaire Egy dög című versében. A háttér megváltozásával a kép egysége megmarad, nem tűnik fel a téglalapok különállása. A Vertical in horizontal (2), 2013.09. ismét fekete alapon készült, és a fehér jegyek, testek jelentik az új hatást, a kiválást. A világostól haladunk a sötét birodalmába. Függőleges és vízszintes vonalak változó nagyságú négyzetet, téglalapot formázó ritmusa vonzza szemünket. A négyzet, téglalap egy-egy oldala színes vonal, megjelenésük, előfordulásuk rendje, a színvariációk egyszerre harmonikusak és feszültséget hordozók.

OTTO László - Vertical in horizontal2_2013.jpg

Ottó László: Vertical in horizontal (2)

Az elemek és vonalak ütköznek és torlódnak, a középtengelyből sugárzik ki a mű belső világa, és oda is tér vissza. Megteremtve ezzel a racionális rend, az egyensúly és a nyugalom békés és kimért világát. Ottó László úgy rendezi színes kis jeleit, színes vonalait, hogy az véletlennek hasson, ne tűnjön elő, hogy itt tervezett és kiszámítható renddel állunk szemben. A Vertical in horizontal (2), 2013.08. színek tömbösödését, összeállását, sűrűsödését hozza, ismét fekete, monokróm alapon. Sajátos vonás a Vertical in horizontal művekben, hogy bár a téglalapokat határoló vonalak függőlegesen kifutnak a táblázatból, ez a kifutás egy lehatárolást is létrehoz. Ahogy Velencében a Szent Márk téren a két híres oszlop (a szárnyas oroszlán, a sárkányölő Tódor oszlopa) lezárja a tenger felé a szabad pillantást, foglyul ejti a látást.

OTTO László - Vertical in horizontal3_2013.jpg

Ottó László: Vertical in horizontal (3)

A Yantra-Ipsum-Lilá (1), 2013.09. új színt és formát hoz és a centrális központ metszéspontjában a sík kidomborodik. Ez a kölcsönhatás erőteret jelöl, hogyan térülnek el, hogyan szakadnak el egymástól a vonalak. A Yantra-Ipsum-Lilá (2), 2013.09 szabályos négyezethálón jelenik meg, a háttér fekete, monokróm. Különös vonása a képnek, hogy a függőleges vonalak, oszlopok olyan hatást keltenek, mintha egy négyzetet látnánk, bár ezek oldalai hiányosak, mégis egésznek látjuk. A Yantra-Ipsum-Lilá (4), 2013.08. barnás alapszínével a sárga-fekete színt, és a fehér vonalakat emeli ki. Szimbolikájában egy kereszt formálódik. Yantra-Ipsum-Lilá (1), 2013.08 hullámvonalai középpontjában további négyzeteket magában foglaló négyzet áll, míg végül ponttá zsugorodik Az anyagi világ megszűnését is megjeleníti.

Ottó László Yantra ipsum Lilá 4.jpg

Ottó László: Yantra ipsum Lilá (4)

Ottó László művei különös viszonyban állnak az idővel. Összesűrűsödött az idő bennük. Célszerűség, információ és struktúra ütemében érhető tetten a kiszámított és a lejárt idő. A képek üteme, ritmusa az, ami beavat az időbe, amelyből nagyon kevés van. Ez a beavatás számomra olyan élmény, amely revelációval bír. …az embernek sok időre van szüksége. Annyira, hogy bármennyi fölött rendelkezzék is, mindig kevés, s ez mindig "idő előtt" elfogy. A beavatás az időt meghosszabbítja, a léleknek megmutatja, hogy lénye időfölötti, örök és halhatatlan. E pillanattól kezdve a lélek nem fullad többé ki abban a reménytelen sietségben, hogy önmagát utolérje. Nem áll többé az egyhelyben sietés szörnyű állapotában. Tudja, hogy nem késhet el és nem késett el (Hamvas Béla: Scientia sacra II.)

A sémák fő feladata a világ jelenségeinek reprezentációja. Kompozíciói egyszerre derűsek és békések, nem improvizáltak, nagyon is tudatos műveletek eredményei. Expresszíven és szabadon komponált formák és színek eleven hálózatát látjuk. Ha figyelmesen nézzük a képeket, feltárulhat előttünk, hogy a színek és formák kifejező ereje és a szemlélőre gyakorolt hatása közti titkos, belső kapcsolat létezik. Ezeken a képeken a szem átélheti teljes felszabadulását. Mintha a látás már magára a látásra lenne irányítva, felfokozva annyira, hogy nem a tárgyra figyel, hanem a látás mozzanatára (Hamvas Béla). A művek úgy válnak a természet, életünk részévé, hogy önmagukat mutatják, azonosak önmagukkal, miközben ismereteink átstrukturálódnak a művek megértése folyamatában. A jelentést mi hozzuk létre, nem kívülről származik, hanem mi alkotjuk meg.

Kölüs Lajos: A matematikus oroszlán

Az anyagi formák végtelen világában élünk. Az összefüggésüket keressük, kutatjuk. Ottó László geometrikus-absztrakt és geometrikus-expresszív képei erről a világról és annak kutatása eredményéről vallanak. A rendről, a harmóniáról, a logikáról, amelyet mindennapi életünkben is szeretnénk át- és megélni. Amikor Orfeusz visszanéz, hogy megfigyeljen, egyedül kell maradjon. Magam is így vagyok most az LA Galériában. Egyedül maradok, és bennem felbukkannak Heinz von Foerster mondatai: Szeretnék egy olyan nyelv-művész lenni, aki a hallgatónak sokféle értelmezési lehetőséget kínál. És azután mindig megkérdezheti tőlem: Erre gondoltál? És akkor én kérdezném, hogy igen, és te mire gondolsz?

OTTO László - Yantra ipsum creator 1_2013.jpg

Ottó László: Yantra ipsum creator (1)

Gondolok a fraktálokra mint objektumokra, amelyek nem mások, mint egyetlen, alapvető formának léptékváltástól független ismétlései. Azt szemléltetik, hogy a kiinduló alapforma az objektumon belül újra és újra előfordul, mégpedig egyre kisebb léptékben. Négyzetben négyzet, amíg a szem látni tudja. Gondolnék a konstruktivizmus legfőbb állítására, miszerint a megismerő rendszerek maguk hozzák létre a tudást, a világról alkotott kép, az ismeretek rendszere konstrukció eredménye. Gondolok Ottó László képeire, amelyek arra irányulnak, hogy megszüntesse a metafizikai rendszer és a hétköznapi tudás között a modernitásban egyre táguló szakadékot.
Rugalmas és nyitott, konstruált világ a képeken. Párhuzamos síkok és egymást sokszorozó négyzetek, vonalak sokasága, bennük az elmozdulás, a rögzített és elrejtett irány egy személytelen, absztrahált világban. Határozott gondolati kiindulópont és érzékenység, finomság a konstrukcióban. Metafizika és transzparencia a geometriában. Korlátozott ésszerűség és korlátlan közérthetőség feszül egymásnak. A testforma kitakart, látható és eleven. A vonalak futnak és elhalnak, hátterük hol sötét, hol szürke monokróm felület. Sémák és típusok sorakoznak egymás mellett, négyzet variációk, asszociációs terük kimeríthetetlen.

OTTO László - Yantra ipsum creator 2_2013.jpg

Ottó László: Yantra ipsum creator (2)

Ottó László, miként Lukoviczky Endre, a mimézis elv követése helyett egy új, konkrét tárgy, egy eddig fel nem ismert létező kialakítására törekszik, a gondolati és tárgyi elemek megkomponálásakor nemcsak elvonatkoztat, hanem gyakorlati értelemben is újraalkotja az anyag szerkezeti felépítéséből eredő strukturális formákat. (Szilágyi András: Újrapozícionált konstruktivizmus)

OTTO László - Yantra ipsum inverz 1_2013.jpg

Ottó László: Yantra ipsum inverz (1)

Yantra-Ipsum-Inverz (1) 2013.03. új történet mesél. Az ellentétet jeleníti meg. A kocka fele-fele más mintázatot követ. Az azonos mintázaton belül idegen testként (mintázatként) „belóg” (inverz formában) a másik terület mintázata. Ez e megfertőződés egyben az immunitás jele is. Nem omlik össze a szervezet vagy szerkezet. A kis és kisebb rácsok (négyzetek) az áthatolhatatlanságot jelenítik meg. Ismét a szürke alap dominál, a rácsozat színe fehér. Szimmetrikussá válik a Yantra-Ipsum-Inverz (3) 2013.04 kép belső tere. A két fél terület, négyzet mintázata eltér, és egy négyzetben a másik fél terület mintázata él, elkülönülten, szabályos négyzet formában. Ez a tükör hatás, megidézés a megőrzésről is szól, az öröklésről, a befogadásról. Az alap fehér, vékony fekete hálózat foglalja el a felületet, a síkot. Itt a határ felület üres, a vonalak nem futnak ki a kép széléig, úgynevezett margó keletkezik a kép körül.

Ottó László képein ott az állandóság bélyege és pecsétje. Könyökkanyarja. Tolnai Ottó színdarabjának címét idézve, a paradox az, hogy Ottó László nincs örökös elkésettségben, bizonytalanságban, szinkronban van a világgal. Az ábrázolt absztrakt világ áttekinthető, értése, befogadása nem könnyű, minden látszat ellenére. A mentális tér és idő, amelyet megragadnak művei, emberi arcunkat őrzik és fejezik ki, de ennek a világnak verbálisan megragadható kódjait nem mindig ismerjük fel.

OTTO László - Yantra ipsum creator 3_2013.jpg

Ottó László: Yantra ipsum creator (3)

Yantra-Ipsum-Creator (4) 2013.01. a négyzetek végtelenségét, a tükör-effektust adja. Az alap ismét fekete, rajta futó vonalak, amit eltakar egy négyzet. Azt eltakarja egy újabb négyzet. Piros és fehér vonalak szegélyezik a kockát, a négyzetet, és vízszintes vonalakká alakul a formájuk. Úgy látom, hogy a négyzetek egymáson lebegnek, míg a piros-fehér színű négyzeteknél a bemélyedés, a benne foglaltság, a mélység jelenik meg. Akár egy kosárlabda zsákot látnánk a palánkról lelógva. Lehet célozni. A Yantra-Ipsum-Creator (3) 2013.01. fekete alapra helyez egy színes vonalakkal határolt négyzetet, ez a határolás szaggatott, mivel az egyes szakaszokat színes fonalak helyettesítik. A Yantra-Ipsum-Creator (1) 2013.02. alapnégyzetének kifutó vonalai sejtelmes csomóponttá, gyökerekké válnak, összekötik a négyzeten túli ismeretlen világot. A Yantra-Ipsum-Creator (2) 2013.02 a pókhálót szimbolizálja, vagy a méhsejt tagozódását, felépítését, kapcsolódását is kifejezi, miközben végig a négyzetek uralják a képet. Négyzet a köbön, a többszörösen. Négyzet-piramis. A Yantra-Ipsum-Creator (1) 2013.09 fekete alapon a centrumban lévő négyzet felszámolja magát. A négyzet vége.

OTTO László - Yantra ipsum creator 4_2013.jpg

Ottó LÁszló: Yantra ipsum creator (4)

A Yantra-Ipsum-Arche (3) 2011.02. esetében megmarad ugyan a centrum hatás, vagyis a kép középpontja a kép belső feszültségének forrása, viszont itt már kockák, téglalapok határolódnak és ütköznek egymással és egymásba. Leginkább ez idézi meg az eredet-hősöket. Tompa színeivel (barna és szürke) a visszafogottságot, az új világba való betagozódást jeleníti meg. Ez egyben ablak-ajtó-kapu nyitást és zárást is felidéz. A tér foglaltságát, megszűnését, a börtön élményt. Sötétség délben (Arthur Koestler) káprázata, hogy valamit vállalunk és nem is. A cél érdekében.
A Yantra-Ipsum-Ipsum (1) 2013.09. a sötét felületén a négyzetek helyett a kör, és a körív, körszelet lép előtérbe, és veszi át a négyzet funkcióját. A körkörösség a folytonos visszatérést, egyben a folytonos befejezetlenséget is megteremti. Ez lenne a káosz világa, ahol világos rend uralkodik. Mondhatnám, hogy az univerzumot alkotta meg. A harmónia csak látszólagos. A Yantra-Ipsum-Ipsum (1) 2013.09 a tökéletességet ragadja meg, azt a pillanatot, amikor egy villanással ismeretlen világ, bolygók sokasága jön létre.

Yantra-Ipsum-Ipsum (1) 2013.09.jpg

Ottó László: Yantra ipsum ipsum (1)

Az alkotások sokoldalúsága, sokszínűsége, amivel a síkban és térben mozgást felfogják, és azt kifejezik, magával ragadja a nézőt. …aki intellektuálisan is birtokolni akarja ezt a művészetet és szeretne belépni abba világba, amit ezek a képek csak jelképeznek, annak meg is kell szenvednie érte. (Perneczky Géza) Négyzet, téglalap transzformációk rendje matematikai alapelveken nyugszik. Szabályt alkot és szabályt szeg meg, rend és káosz viszonyát tárja fel, fogalmazza meg. Miközben képet alkot, konstrukciót hoz létre, egyben az absztrakció magas fokával intellektuális élményt kínál. Bárhogy is látunk, a logika, a geometria belső összefüggéseit látjuk, vesszük észre. Mindehhez szem kell. Valamit akkor ismersz meg, ha abban annak személyes érdekeltségét, aki alkotta, megérted. Azt, hogy annak, aki azt alkotta, fontos volt. Aki a végtelenségből indul ki, a számhoz jut el. Aki a kimeríthetetlenből indul ki, megtalálja a dolog lényegét. Amíg az alkotó érdekelve van, a dolog fennáll, ha az érdek nincs többé, a dolog elenyészik. Amit gravitációnak hívunk, az a dolgokban levő személyes hangsúly (Hamvas Béla). Ottó László alkotásaiban ott a gravitáció, a személyes súly. Kibillen a tér-idő, a párhuzamosok találkoznak, a mozgás megszűnik, a mozdulatlan világ erőre kap. A látogató személyes érdekeltsége a megértés. Olykor az is felér a gravitációval.

OTTO László - Yantra ipsum inverz 3_2013.jpg

Ottó László: Yantra ipsum inverz (3)

Ottó László – A geometria vonzásában
2013.09.25. – 2013.10.25.
LA-Galéria
1037 Budapest, Szépvölgyi út 63/A

További képek a galéria oldalán ide kattintva


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr285571837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.