fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

FEM-X: SZABÓ IMOLA JULIANNA I.

2014.03.10. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: vers irodalom bemutatkozó centrifuga szabó imola julianna femx

Szabó Imola Julianna - akárcsak Tóth Kinga - sokoldalú művész, új könyve, a VARRATOK áprilisban fog megjelenni a L'Harmattan Kiadónál.

imolab2_olajos ilona ilka.jpgSzabó Imola Julianna 1984-ben született Budapesten.
„betűéspixelrakodómunkás“. Író, táncelméleti szakíró, intermediális alkotó. Versprózákat, verses meséket és táncinterpretációkat ír. Képverseket, vers/tánc-videókat készít. Kutatási területe a kontakt-tánc. Főbb publikációi: Élet és Irodalom, Holmi, Kalligram, Helikon, Bárka online, Új Forrás, Ex Symposion, Műút, Ellenfény, Hamu és Gyémánt, Csillagszálló, Spanyolnátha, A Vörös Postakocsi, tancelet.hu, szinhaz.hu, felonline.hu, KULTer.hu, The Fluid Raven, All the Things Are Lost on Earth, Indiáner. Áprilisban jelenik meg VARRATOK című könyve a L'harmattan Kiadó gondozásában. Tagságok, összművészeti csoportok: PEN Club (2010), Verstörténés Műhely (2011), Hímzőkör (2011-), JAK (2012-), FISZ (2013-), Író Cimborák (2013-), Papp Tibor Avantgárd Műhely , JAK Pass projekt (megálmodó), EGOrombolók (alkotó).


 

Lilus

Itt rohangálsz
23-as a lábad
kisebb, mint egy szelet kenyér
építed és bontod
a tájat amiben élek
veled és egy reménnyel
amit idecsentél
játszol
hol árnyékosat, hol fényeset
repülnek a tányérok
keringenek a sejtelmek
elbújsz és én megtalállak
elfutsz és megvárlak
alszol és hozzád bújok
felnősz és én elhalványulok
itt rohangálsz
talpalatnyi igém sem marad erre
ami annyira szép és igaz
mint a legkisebb királylány meséje
énekelsz és visítasz
közben üvöltöd, hogy mama
én meg csak állok
néha önmagam sem ismerem
csak remeg a fáradt kéz és
rezeg a mosógép, benne a szívem
mikor születtél megvágták az utat
azóta is tudom merről jöttél
és bár tudnám merre tartasz
lelkesen görögnek az első szavak
a szádon, ami keskeny, mint a vonatsínek
a gyöngykoszorús fogaidon zakatolnak
amit minden este megmosok neked
itt fekszel éppen
és piheg benned a játszótér
a hinta, a lovacska, a cápa
olyan az arcod
mint a legtisztább tó
aminek feneketlen az alja
alszik benned minden
a táj, a fény és az árnyék
talán még én is
ott alszom legbelül
ahol még élnek az álmok
minden tiszta és őszinte
nyomtalan, érintetlen hómező.

katancos.jpg

A kötéltáncosnő lába


a kötéltánconő zsibbadt lábbal ébredt. folyt a verejték a tenyerén, az erén, ami nem hitt az ünnepélyességnek. miféle téveszme volt, hogy belebújt a gondolatba. rádióból zenebona. csak a testben nem. a haldoklás olyan, mint az újságpapír. égetheted, ha már elolvastad. a hazugság nyakcsigolyái a másikban mozdulnak el. nem szerethet valakit, aki nem szereti őt sem. a kötéltáncosnő vére úgy folyt szét az álmon, mintha szent péter könnye lenne. ha hold nem volt, csillag se legyen. kifogyott az ég kabátjából a remény cérnája. foszlott az ég. a rettentő félelem már szétszórta arcait, és már senki sem tudta, melyik kié. miben rejlik ez a végtelen elmúlás, és honnan tör majd fel a semmi. asztalokhoz ült. hallgatott. beszélt. a szoknyáján a fodor a mulandóság combjára ült. még nincs íze, már van mustja. még nincs jelene. de sok a múltja. a pohár kesernyésen koppant a zománchoz. lyukak és félutak. ínyhajón imbolygó vadászok. ma menni kellett, de a láb, mintha tudta volna, hogyha ma leesik. akkor nem lesz ebéd. csak az a repülés, ami tündérként kap a hónaljába, és emeli, ameddig lehet. a kupoláig, a koszos menny küszöbéig. addig, amíg a földhöz nem csattan, mint egy légüres, de húsos falevél.

mint a fürdőkádból a víz, úgy folyt ki belőle a mondat. már nem szeretett beszélni. már nem volt szótag, ami ne marta volna a nyelvét. csak azt a dalt tudta dúdolni. mint kanalat a méz, úgy merítgette, folyatta magában a dallamot. csak az nem fájt. felvette a ruhát, amit a gőz önállóra vasalt, és lefutott a közértig. tej, kenyér, vaj. hétköznapi ravatal. zsebes cédulás. naphosszat repkedett jelen és múlt között. csak maradék savanyka kakaó a bögre mélyén. elnyúlt a kádban, amiben már nem volt víz. földi sellő, filézett harcsa. balaton. utálta, hogy a bőréhez hullámzik mások vize. csak feküdt, mint egy feltálalt hússzelet, akiből folyik a lé. miközben az ebéd már rég odaégett. nem értett ő ehhez a hétköznapi csendhez. nem tudott ezzel az önmagával mit kezdeni.

úgy pattant szét a jég, mint az a furcsa emlék, ami napok óta feküdt a mellkasán. szorította. volt benne valami végtelen magány. a tél mindig letépte a gombokat. kifosztotta a veséket. eltakarta a kupolát. a háztetők beletörődve aludtak a szélben. remélve, hogy eljön majd a tavasz. csak egy kötéltáncos volt. a cirkusz bezárt, az ünnepek miatt nem maradhatott nyitva. ki hitte volna el az illúziót, amikor mindenki magának teremtette. ez volt a karácsony igazi üveggömbje. az elhullás igazi törése. van, amiről még hallgatni is fáj. dióban a bél. a fák megdermedtek a szélben és a porondmester szakálla berohadt a fagyba. minden poshadni kezd, ha sokáig áll a végtelenben. megázik és kiszárad. emlékezett még az oroszlánra, akinek nem maradt egy foga sem. csak nevettek rajta. a szelídítő megverte szégyenében, mert arra emlékeztette, hogy mennyire gyáva. és az emberek csak nevettek, azt hitték ez csupán egy furcsa szám, semmi több. a kötéltáncosnő csak nézte a képet, amin meghajolnak mindannyian, még utoljára együtt, a közönség előtt.

5_foto_olajos ilona ilka.jpgFotó: Olajos Ilona Ilka

a részegek felköltöztek a porcelánfelhőre. kiüresedett szemüreggel nézték a koszorúkat a sírokon. ide temették azokat, akiket elfogott a közöny. a cirkuszi varázslat néha nem működött. főleg azokban, akikben nem volt hely. felismerte őket. máshogy vetült az esernyő árnyéka az ilyenekre. máshogy néztek a kalapból kibújó nyúlra, az ujjbegyben remegő ízületre. a kötéltáncosnő csak nézte az aznapi újságot. a kenyérbetűket. az angyalok aznap kedvetlenül pókereztek. volt bennük valami kimart csalafintaság. ha megmenteni nem tudtak aznap senkit, legalább nyerhettek volna egy pillanatnyi megnyugvást. az asztal és a székek olyan szelíden ültek, hogy a gyomorban megállt a pokol. ennyire egyszerű volt ez a révület. a legkisebb angyal bedobott mindent. az esernyő meg olyan vékonyan szűrte a fényt, mintha a tavasz szemüvege lenne. nem tudott már visszalépni a vékony kötélen. mennie kellett. pedig az ő angyala nyert aznap este.

elmúlt egy év. ültek a teteme felett. aprócska szemtelenség lett volna még inni is. a kötéltáncosnő felszaladt harisnyája mögül nézte az ünnepet. salétrom. és számvetés. leltár nélkül. aki sebet akar, az kap is. a szilveszteri kavalkádban nem maradt más talpon, csak egy borospohár. a szépség mulandó, jegyezte meg a céllövöldés, aki még sohasem lőtt szívet magának. az öltöző tükre úszni kezdett az égen. a varázsló meg csak mosta és mosta azt a koszos múltat, ami a nyakáig ért. az út, ami a városig vitt, reménytelenül hosszú volt. senki nem mert nekivágni. újév ide vagy oda. szalmiákszeszes bénulás. eldőlt székek románca. ha túl sokáig vár valaki, már nem tud elindulni. ha folyton jár, nem tud megállni. a bohóc pedig két órája zokogott az asztalnak dőlve. senki sem hitt neki. pedig azon az éjfélen, egyszer csak megállt benne valami.

néha az igazság olyan mélyen van, hogy már fel sem lehet hozni. a pillanat olyan finoman tűz a napba, mintha üzenete lenne. az aznapi tömeg fülledten ült a székekre. romokban hevert bordák és kételkedő tekintetetek. mindegyik csak ült a térbeli ponton. kivéve azt az egyet. olyan volt az arca, mint a grafitrajz eső idején. a szemében égett az a valami, amit csak az tud, aki már máshonnan nézi a reményt. a gyöngyhalász nem vett levegőt. csak ült. ismerve a mélységet, a veszélyt és a fulladást. a tét nélküli játékot. nem volt számára káprázat. csak tény. páncélos hal volt, aki vagy kicsúszott, vagy elbújt, mikor honnan jött a fény. ő volt a legtökéletesebb ezen a földtelen-kerekén. ő volt a legtökéletlenebb ezen a tengermélyén. és mégis, a forgószél aznap a cirkuszba hozta. sántán és félszegen. vakmerőn és szótlan. a kötéltáncosnő meg remegő kézzel fogta a pillanatot, ami aznap maga volt a Hold, a szilaj ég. és a semmi, amiért érdemes lett volna meghalni.

a kardnyelő a kenyeret vágta. a bohóc pedig reszketeg nézte a narancsot a tálon. mindenkinek megvolt az eszköze arra, hogyan ne legyen boldog. félig-emberek egy alig-életben. kora esténként mindenki csak nézett maga elé. várták a percet, amikortól el lehet bújni önmaguk mögé. amikortól nincs többé saját arcuk. nem volt hozzá maradásuk, túl nagy volt hozzá a merszük. az elefánt aznap csomót kötött a megnyugvásra, de mint a kibelezett zsemle, úgy száradt kívülről befelé. nem volt mihez képest lenni. az eső meg úgy mosta a kupolát, mintha karja lenne. a távolság szétfolyt az alkonyon. a kötéltáncosnő képzeletben lassú táncba kezdett a gyöngyhalásszal a zuhogó eső tenyerében. a libabőrre ázott víz megmosta az álmok lábait. a lépéseket. olyan volt, mint London. ahol sohasem járt. az eső meg szétkente a tájat az ablakon. a részeg angyalok föléjük tartották az esernyőket. csak nézte az arcát, a hatalmas orrát és a száját. otthonos volt. szárnyalóan könnyed, mint még soha azelőtt. a kardnyelő, mint a vajat, úgy vágta el az ujját. a csendet bevarrta az üvöltés. ijedtében még az ég is elfelejtett sírni.

a gyöngyhalász a vonaton fulladt meg. úton a semmibe, messze tőle. még látta, ahogy távolodik. még emlékezett a leheletére. még volt mit becsomagolni. állítólag nem szenvedett. csendesen ette meg a halál szája. miként a kötéltáncosnő lábát. nem mozdult többé. csak nézte a távolságot, ami pont olyan közel volt, mint a gyöngyhalász. és pont olyan érzéketlenül fájt, mint a merülés.

A videó a szerző Elfolyó ég c. versprózájához készült:

Szöveg: Szabó Imola Julianna (Elfolyó ég című verspróza)
Hang: Palman Zsuzsi
Zene: Hideyuki Hashimoto
Tánc: Palman Kitti, Szabó Imola Julianna
Festés: Palman Zsuzsi
Videó: Kroli, Palman Zsuzsi, Szabó Imola Julianna

A Pars Poetica c. videóról:

Szöveg és hang: Szabó Imola Julianna
Operatőr: Zsorzs
Zene: Roman Kovalenko
Video: Zsüli et Zsorzs Vizsüall

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr695832536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.