fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

FEM-X: BENCSIK ORSOLYA II.

2014.07.04. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: irodalom centrifuga mikola gyöngyi bencsik orsolya honleány femx akció van molnár edvárd emil kadirić akció van trailer

Mikola Gyöngyi (1966, Magyarország) tanár, kritikus, esszéista, PhD-dolgozatát Nabokovból írja az SZTE BTK Orosz tanszékén.

Bencsik Orsolya_Molnar Edvard fotoja.jpgFotó: Molnár Edvárd


„lénye is virágszerű volt, törékeny, sebezhető”



Bencsik Orsolya eddig megjelent két kötetével (Kékítőt old az én vizében, 2009, Akció van! 2012) méltán vívott ki jelentős szakmai elismerést a kritikában és nyert el rangos díjakat.

Akcio_borito.jpgJelen sorok írója első ízben a Honleány című rövidprózát hallotta a szerző tolmácsolásában egy szegedi irodalmi esten, ahol a felolvasás fergeteges sikert aratott: a rövid novella úgy idézi meg a határ menti térség és a volt Jugoszlávia különös miliőjét, nyerseségét, a magyarországinál direktebb, szókimondóbb nyelvhasználatát a hétköznapok világában, hogy megteremti egy írással próbálkozó fiatal lány kicsit bugyuta narrációját, egy olyan, finom „szakadásokkal” fel-felnyíló nyelvi maszkot, amely le is leplezi egyúttal a figura egzisztenciális horizontjának reménytelen zártságát.
A Honleány Bencsik Orsolya 2012-ben megjelent Akció van! című prózakötetében immár egy tágabb kontextusban kezdett újra lélegezni.
Az Akció van! kisprózái, és a szerző azóta megjelenő írásai a maguk mozaikos, rövid formákból építkező módján egy különös, szürreális „anti-mitológiába” vezetik be az olvasót. Rövidségük ellenére a szövegek narratív formatervezése labirintusszerű kacskaringókat képez, a gyakran repetitív szekvenciákkal is operáló monológok inkább imitálják a történeteket, a narráció gyakran kilendül a feltételes módba. A kötet címével ellentétben az egyes darabokat olvasva az a benyomásunk, hogy ebben az agonizáló, süllyedő világban valójában nem történik semmi, minden, ami mondható, csak mint soha meg nem valósuló lehetőség létezik, a valóság titok marad, olyasmi, amiről nem beszélnek, amiről nem szabad beszélni:

„ Én tudom, hogy a nagyapám nem a nagyapám. Hiába olyan szőke a haja, mint az enyém, és hiába nincs másnak rajtunk kívül kökénykék szeme, én tudom. Mindenki hazudik. Az egész világot a füllentés tartja fenn. Ha igazat mondanék én is, hirtelen megszűnne létezni.” (Ausztrália-lap)

illusztracio 7.jpgAz ehhez hasonló kijelentések a fikció terében rögtön két- vagy háromértelműek lesznek, a szöveg eloldódik a hétköznapi nyelvhasználat kritériumaitól, hogy ne is térjen többé oda vissza. A fiktív kijelentések létrejöttük pillanatában rögtön cáfolják is önmagukat: se nem igazak, se nem hamisak, nem allegóriái a valóságnak, nem következetesek, logikájuk nem lineáris, sokkal inkább törékeny, illékony szimbólumok, amelyek alighogy kibontanák szivárványszínskálájukat, el is pattannak, semmivé is oldódnak, mint a pillanatnak élő szappanbuborékok.
A nagy mesterségbeli tudással, kitűnő arányérzékkel megképzett szövegbuborékok instabilitása, a van és a nincs közti állandó oszcillálás finoman és nagyon áttételesen sejteti meg az olvasóval a rövidprózák vagány fiatal női elbeszélőjének kiszolgáltatottságát és veszélyeztetettségét. Az úton című szövegben a kislány kopogós sarkú cipőre vágyik „Hogy tudja mindenki, merre járok. Hogy halljam magam az utcán. Tudjam, hogy létezem.....”  A létezés bizonytalansága nem csak létbizonytalanságot jelent, mint a Lugas utca, 1999 tavasza című, a kötet többi darabjához képest szinte realista prózának, valós naplóbejegyzésnek tűnő elbeszélésben, amely a NATO-bombázások miatt Szegedre kerülő vajdasági kislány első itteni napjának, egyúttal az első havivérzés napjának a krónikája is. A létezés bizonytalansága szorosan összefügg az identitás bizonytalanságával is: a magyar lány egy Miloš-sal vagy Nikolával képzeli a jövőjét a Honleányban, azaz nem valakivel, akit neki rendelt a sors, hanem egy szerb fiúval, mert a kollektív identitás fölülírja a személyest még az intim szférában is. illusztracio 8.jpgA rövidprózák családtörténeteket imitálnak, ám a családi viszonyok is roppant sérülékenyek: a férj menekül a behívó elől, a feleség és a gyerekek magukra maradnak, a nagyapa egész életében Amerikába vagy Ausztráliába vágyik; aki otthon marad, szinte beckett-i várakozásba dermedve várja a hozzátartozója hazatérését, vagy éppen élete végéig átkozza, amiért elment, jóllehet, talán el se ment valójában. A családtagok gyakran félig állat-, félig emberszerű lények, mintha képregényrajzolók álmodták volna meg őket (Nagyapa-nyúl és Szitakötő-nagymama), a dédmama halála után a lelke macskába költözik, a nagyapáról, aki hol kivándorol, hol visszatér eredeti szakmájához, a hentes mesterséghez, hol pedig egész testében üszkösödik, kiderül, hogy zongoratanárnő volt...
A szövegek szellemes, ironikus, dekonstrukciós játékossága, az irodalmi, filozófiai és filmes motívumok, allúziók könnyed és változatos alkalmazása mögött azonban minduntalan ott sötétlik a valós trauma. Ott van, mint a sötét titok, amiről nem beszélnek, vagy amit éppen ellenkezőleg, kiárusítanak a turistáknak: a rettenetes fájdalom.
illusztracio 3.jpgAz elbeszélések fiatal, élni vágyó női narrátora, a család legfiatalabb tagja remegve várja, mikor gyűri le őt is üszkösödő világa, ahol a birs már azelőtt megrothad, hogy érni kezdene, ahol folyton büdös van, ahol már szétesett az udvar és elfonnyadtak a paradicsompalánták. És bármennyire szabadszájúan, minden álszeméremtől mentesen beszél szexuális fantáziáiról vagy a szomszédság szexuális életéről, valójában fájón hiányzik ebből a közegből az intimitás. Mindez összefügg azzal, hogy bár a szereplők súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül a háborúkban  és mély traumákat hordoznak, világukból mégis mintha hiányozna a tragédia, abban az értelemben, ahogy erről Radomir Konstantinović ír a  A vidék filozófiájában: „A tragédia hiánya a szubjektum hiánya: a vidék szellemének szarkazmusa, csakúgy mint szentimentalizmusa e hiány »beszéde«, kétségbeesett próbálkozás annak valamiféle »jelenlétté« változtatására (hogy a hamis, látszólagos szubjektum valódi szubjektummá változzék), és az ennek lehetetlenségéről való állandó megbizonyosodás beszéde.” (Radics Viktória fordítása)
A Paradicsom című rövidpróza ennek a „hiánybeszédnek” egyik mintadarabja is lehetne:

illusztracio 5.jpg„»A szomszédos faluban valahogy mindig gyorsabban sötétedik, de gyorsabban is múlik az idő,« valami ilyesmit írok a chaten az egyik ismerősömnek, aki magyarországi és soha nem járt még Szerbiában. Attól fél, hogy elveszik, noha mondtam már neki, ez nem nagy ügy, ráadásul a kinti sötétben, útban hazafelé, nekem szinte nap mint nap valódi elveszettség-érzésem van.”

Konstantinović kemény filozófiai kritikájával ellentétben Bencsik Orsolya prózája nem ítélkezik. Az elveszettség-érzés leküzdése, az önazonosság biztosítéka kisprózáiban éppen a fájdalom érzékelésének megőrzésében rejlik, az együttérzés és azonosulás képességében, mely elválaszthatatlan az esztétikai érzékelés képességétől:

 „Egyedül csak ez tart életben, ez segít legyűrni az elveszettséget, akárcsak a fólia rejtekében a vakító lámpafényen át tükröződő két szín, a zöld és a piros sohasem kiszámítható aránya, vagy egy horpadás, egy heg, egy seb látványa”. (Paradicsom)
     
Az érzékeny, a látszatok rétegein áthatoló pillantás, a kivételes intellektuális erő ezekben a szövegekben valamiféle szinte észrevehetetlen, eredendő elfogadással, látens jóváhagyással, alapvető, mély emberi jósággal is társul.


                                    Mikola Gyöngyi

 

Az akciót illusztrálta: Emil Kadirić (1977, Szerbia) az Újvidéki Képzőművészeti Akadémia grafikus szakán végzett, számos kiállításon vett részt, és illusztrátorként is dolgozik.

http://www.emilkadiric.com/gallery/001/


Akció van! - trailer:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr726297852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.