fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

FEM-X: BENCSIK ORSOLYA III.

2014.07.07. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: video interjú tolnai ottó centrifuga nemes z márió bencsik orsolya femx emil kadirić mán-várhegyi réka

Mán-Várhegyi Réka interjúja Bencsik Orsolyával. Mán-Várhegyi Réka (1979, Románia) Budapesten élő JAKkendő-díjas író, szerkesztő.

Bancsik Orsolya_Tolnai Otto_Az Akcio Szabadkai konyvbemutatojan.jpgBencsik Orsolya és Tolnai Ottó az Akció van! szabadkai könyvbemutatóján
 

 
Apám nem hívott soha Antalnak

 

Bencsik Orsolya Akció van! című könyvéhez 2012-ben trailer is készült. Ebben láttam őt legelőször. Szaladgált egy réten, bokrok és ágak alatt bújt át, integetett, fújta a haját a szél, majd ezek után írói programjával kapcsolatban elmondta, hogy szándékai szerint megpróbálja a falu- illetve családnarratívát szétírni. Ollé, mondtam én. Olyan volt ez a trailer, mint amilyen a szerző prózája is: könnyű és súlyos, nyugodt és egzaltált, távoli és közeli. De talán pontosabb az, amit maga Bencsik Orsolya a Műút oldalán megjelent Kis va(j)dmagyar 2-ben ír: „A mama kétségbeesett, merész és vonzó (?) asszony.” Ez a mondat magára a prózára is illik, és ebben mindhárom jelző (kérdőjellel együtt) a lehető legjobb és legizgalmasabb értelemben értendő.


Mire használod az írást? Önterápia, világrendezés, történetmesélési kényszer vagy valami más?

Az írás arra jó, hogy vele, általa elviseljem az életet. Amúgy is egyre inkább a művészetet tekintem az egyedüli lehetséges kiútnak az értelmetlen emberi létezésből vagy a kegyetlenségekből, a problémás mindennapi kommunikációkból, az őrült, beteg társadalomból. Az írás számomra menekülési útvonalat ad, olyan általam konstruált szabályokkal, melyek ideig-óráig lehetővé teszik a szabadság illuzórikus állapotát. Ebben tehát egyszerre benne van a terápia – noha a szövegeimben alapvetően nem csak a saját történeteimmel és traumáimmal dolgozok –, benne van a világrendezés is, és mindez egy el- és kibeszélői, történetmesélési kényszerből építkezik.


Hogyan születnek a szövegeid, hogyan kezded írni őket?

Néha úgy érzem, a frusztrációs állapotok azok, amik leginkább rákényszerítenek a munkára, néha viszont a legkiegyensúlyozottabb helyzetekben kezdek el írni, különösen mostanában, mióta a készülő kisregényemmel foglalkozok – most érzem azt, hogy a nagyobb lélegzetvételű szövegekhez szükséges számomra a stabil állapot, noha ezt gyakran nehéz fenntartanom. Alapvetően nincsenek előre kialakított, felvázolt történeteim, időközben, írás közben alakul a narratíva a megtalált, meglelt motívum mentén. Ezek a motívumok főzés vagy fürdés közben hasítanak belém, néha a takarítás is jó terep erre. Amint a motívum megvan, rögtön kötődik más szövegekhez vagy egyéb művészeti alkotásokhoz (főleg filmhez vagy valamilyen képzőművészeti munkához), bár a kezdőmondat sok esetben nehézséget okoz, de amint túllendülök ezen, elég gyorsan kijön belőlem a szöveg.

illusztracio 2.jpgEmil Kadirić - illusztráció

Mik az általad teremtett világ számodra legfontosabb elemei?

Talán a groteszkség és az abszurditás. Vagy a kegyetlenség. De ehhez kapcsolódik szerintem az is, hogy ebben a hibás formákkal működtetett világban az anomáliák, a göcsörtök a leginkább fontosak és hogy ebben a világban az abnormalitás normalitásként lép fel.


Miben más az a világ, amiről írsz, ahhoz képest, amiben élsz?

Az én tapasztalásomban például a Vajdaság tényleg vészesen hasonlít az Akció van! (Forum-JAK, Újvidék-Budapest, 2012) által kirajzoltra, megfestettre. Szóval eléggé hasonló a kettő, és noha az írott világom durván felnagyított az élthez képest, én alapvetően a valóságot is nagyon groteszknek látom. Azzal a különbséggel persze, hogy a valóságban kevesebb a humor vagy az irónia, mint a fikcióban.


Miben különbözöl te a szövegeidben megjelenő elbeszélőtől?

Apám nem hívott soha Antalnak. Nem lesem a szomszédokat, sőt örülök, ha nem kell velük szóba állnom. Nem gondolkodom feszt férfiakon, nem sikálok csontokat fehér hálóingben. Szóval az a helyzet, hogy azon túl, hogy néhány – egyébként szándékoltan beépített – referenciális elem tényleg kimutatható (a narrátorom egy, a Vajdaságból Szegedre költözött szőke nő, a nagyapja tényleg hentes volt, az apja tényleg dolgozott vágóhídon stb.), nem sok közöm van hozzá.


Mennyire foglalkoztat az, amit már megírtál és megjelent?

Alapvetően nem foglalkoztat, például a Kékítőt old az én vizében c. kötet (Forum, Újvidék, 2009) szövegeire szinte egyáltalán nem is emlékszem. Az Akciónak is csak leginkább a hangulatára, meg azokra a részeire, amik a most készülő kisregény szempontjából fontosak.

illusztracio 1.jpgEmil Kadirić - illusztráció

Humor, groteszk, morbid vagy bizarr? Íróként melyik áll hozzád a legközelebb?

A groteszk, de mind a négy jellemző a prózavilágomra. Ha ezen a szöveguniverzumon keresztül lehetne válaszolnom, akkor azt mondanám, hogy a narrátorom a humort választaná, anyám vagy a tata a morbidot, Anna barátnőm a bizarrt, a szerzőnek meg marad a groteszk.


Egyes szám első személyű szövegeket írsz. Tervezed kipróbálni az egyes szám harmadik személyt esetleg? Vagy valami mást?

Az E/3-as elbeszélést próbáltam régebben, de eléggé modorosnak éreztem, tulajdonképpen ez a tapasztalt modorosság és műviség billentett el az E/1-es narrátorhoz. Eléggé otthonosnak érzem az ez utóbbi hangot, most és a közeli jövőt tekintve biztos nem váltanék.


Mit írsz éppen és miben más, miben hasonló ez, mint az eddigi munkáid?

Bizonyos értelemben az Akció folytatását, de ez a készülő kötet, ha sikerül jól összeszerkesztenem, akkor már kisregény lesz. Most még a Kis va(j)dmagyar munkacímen fut, részei, néhány darabja olvasható többek között a Műút Nőtérfél vagy az Irodalmi Szemle Zsemle című rovatában. Továbbra is a családnarratíva érdekel, és a falu, a provincia is még mindig foglalkoztat, akárcsak az egyéni traumák. Központi metaforája pedig a disznó lesz.


Milyen olvasókat kívánnak szerinted a szövegeid?

Nem ideális olvasónak írok, sőt alapvetően jó lenne, ha nemcsak a posztmodern szövegeken nevelkedett bölcsészek értenék, szeretnék a szövegeimet – bár azt hiszem, szerencsére ez nincs is így. Azt viszont mondjuk fontos kiemelnem, hogy a szövegeim kevésbé kívánnak prűd olvasókat. Álprűdeket viszont annál inkább, és olyanokat is, akik szeretnek kukkolni, mások privát szférájából minél többet kilesni. Vagy értik a morbid humort.


Olvasás Éjszakája: Bencsik Orsolya és Nemes Z. Márió


Mit olvasol éppen és mi tetszik benne?


Most fejezem be Roberto Bolañónak a Vad nyomozók című utaztató, rejtélyes regényét (a zsigeri realisták vagy bélrealisták posztmodern eposzát), mely nem csak terjedelmét vagy a benne felsorakoztatott narrátorok, szereplők, terek, utcák számát tekintve monumentális. Komplex szöveguniverzuma (melyet olvasva, akárcsak Ulises Lima és Arturo Belano, úgy maga a befogadó is vad nyomozóvá válik) több szálon is a borgesi hagyománnyal mutat rokonságot, valamint ezt a szöveguniverzumot élet és irodalom szerves, rétegzett viszonya szövi át – tulajdonképpen az a viszony, ami az írásban engem is a leginkább érdekel.

 

Mán-Várhegyi Réka



A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr476297959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.