fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

EPIZÓD: BARCELONA

2014.07.23. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: barcelona güell park epizod antoni gaudí unesco világörökség debreceni boglárka sagrada família la pedrera hospital de la santa creu i sant pau casa batllò casa vicens cripta de la colònia güell plaça de catalunya passeig de gràcia l eixample ildefons cerdà i sunyer illa de la discòrdia casa amatller josep puig i cadafalch casa lleó morera lluís domènech i montaner eusebi güell antoni tàpies rambla de catalunya mercat de la concepción colmado joan múrria casa elizalde palau montaner palau casades casa thomas casa milà casa asia palau robert casa terrades casa macaya vfrancisco de paula villar y lozano palau de la música catalana josep maria jujol gaudí experìenca eusebi arnau



Egy csipet Barcelona

 

Barcelona felkapott turistahellyé vált, ami nem véletlen, mert Katalónia központja rengeteg, és sokféle látványossággal, programmal várja az érdeklődőket, a kikapcsolódni vágyó világjárókat. Ebben a városban a gótika, a modern építészet és képzőművészet, a tenger, a divat, a partik, a természet, a gasztronómia, a sport, a zene és a tánc szerelmesei is jól érezhetik magukat. A statisztikák azt mutatják, hogy népszerűsége immár több, mint egy évtizede töretlen. 2002-ben elnyerte a Gourmande City címet. Az El País El Viajero olvasói szerint 2004-ben a „második főváros” lett a Top Spanish City. (A) The Daily Telegraph újságírói megállapították, hogy 2003-ban a városi turizmus legfőbb célállomása volt, de a britek azóta is „top short-break” úti célként tekintenek rá.

SAM_1195_b.jpg

Magyarországról is számtalan ismerősöm utazott Barcelonába az elmúlt néhány évben, közülük többen megkérdezték tőlem, mit érdemes ott megtekinteni. Mivel idén nyáron végre eljutottam a katalán fővárosba, úgy érzem bátrabban, nem művészettörténeti ismereteimre és könyvélményeimre, hanem közvetlen tapasztalataimra támaszkodva nyilatkozhatok. Ennek ellenére nehéz eldönteni, hogy mit lehetne kiemelni, hiszen minden a rendelkezésünkre álló időtől és az egyéni ízléstől függ. Első körben azt javasolnám, ha egy mód van rá, vessük el a „hosszúhétvégés”, három-négy napos projekteket. Amennyiben nem tervezik, hogy a közeljövőben visszatérnek Barcelonába, ám többet szeretnének látni belőle, mint egy „átlagos” turista, nézelődés közben átérezve a hely hangulatát, érdemes a programot minimum hat naposra, egyhetesre tervezni.
Barcelona az egyetlen olyan város, ahogyan azt a Turisme de Barcelona[1] oldalán (ahol rengeteg praktikus információt begyűjthetünk, mielőtt megtervezzük utazásunkat) is feltüntetik, ahol 9 épület, építmény is az UNESCO Világörökség részét képezi: a la Pedrera (Casa Milá), a Güell Park (Park Güell), a Güell Palota (Palau Güell), a Katalán Zenepalota (Palau de la Música Catalana), a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (Hospital de la Santa Creu i Sant Pau), a Sagrada Família, a Casa Batllò, a Casa Vicens és a Güell Kolónia kriptája (Cripta de la Colònia Güell).
A legtöbb utazó így tehát a katalán építészet gyöngyszemeire kíváncsi, elsősorban Antoni Gaudí és kortársai remekműveire, ezért arra gondoltam, hogy az akár egy sétaútvonalra is felfűzhető L’Example körzet és a Diagonáltól északra eső Gràcia kerület néhány érdekességét fogom bemutatni.

SAM_0626_b.jpg

A város szívében található tér, a Plaça de Catalunya – a helybeliek központi találkozóhelye – fontos stratégiai pont lehet a kirándulók számára. Innen indulva a Passeig de Gràcián keresztül vághatunk át a L’Eixample-n. A kerületet, amely – többek között – a katalán art nouveau építészet különlegességeit vonultatja fel, Ildefons Cerdà i Sunyer (1815-1876) haladó szellemiségű várostervező alakította ki az 1860-as években. Érdemes sietség nélkül, céltalanul bóklászni ezen a területen, hiszen számtalan apró részletben veszhetünk el, csodálatos balkonokat, üvegdíszes zárterkélyeket, cégéreket, lámpákat, kerámiacsempéket, patinás csemegeüzleteket, bérházakat fedezhetünk fel itt lépten-nyomon.
A Gràcia legnépszerűbb háztömbje az Illa de la Discòrdia, az „Ellentétek tömbje”. A sarkon a gyönyörű, ornamentális és állat-motívumokkal, Eusebi Arnau plasztikáival díszített Casa Lleó Morera (tervezte Lluís Domènech i Montaner) áll, mellette a lépcsőzetes homlokzatú, színes kerámiákkal kirakott Casa Amatller (Josep Puig i Cadafalch tervei alapján), majd Gaudí Casa Batllója[2] következik, melyet az építész legtökéletesebb alkotásának tartanak.

SAM_0800_b.jpg

Miután az Eusebi Güelltől (1846-1918) kapott megbízások híressé tették Gaudít, egy másik textilgyáros, Batlló i Casanovas is felkereste őt, megunván hagyományos kinézetű otthonát, amit addigra két modern lakóház fogott közre. Gaudínak ez volt az egyetlen olyan munkája, amikor nem egy teljesen új építményt kellett megterveznie, hanem egy már meglevő épületet alakított át. Habár megbízója kész lett volna lebontatni palotáját, az építész számára nagyobb kihívást, izgalmas feladatot jelentett a komplett átalakítás. Tervei, a hatóság embereit szinte az őrületbe kergetve – mint a legtöbb esetben –, a munka során folyamatosan bontakoztak ki, mígnem a teljesen négyszögletes, unalmas épület egy valóságos kis ékszerdobozzá, „mézeskalács házikóvá” vált, olyan mesepalotává, ahol nincsenek szögletes formák, amely hullámvonalakból és izgalmas, élőlények, termések formáit követő, a természetes formákat „továbbgondoló” elemekből áll. Gaudí a díszítéshez csak gipszet és apróra vágott montjuïci követ használt, így a szobákban bolyongva úgy érezzük, mintha bőr vagy (esetenként mintás) textília borítaná belülről a falakat. Az épület külső homlokzata olyan, mintha nem is kőből formálták volna, mintha egy hatalmas hal, kígyó vagy gyík teste lenne. A Casa Battló mesebeli párhuzamai itt azonban nem érnek véget, tetőgerince egy dinoszaurusz vagy sárkány hátához, erkélyei madárfészkekhez, a fogadószobája ablakait körülölelő kődíszítés gerincoszlophoz, a bejáratnál lévő oszlopok pedig elefántlábakhoz hasonlítanak, tornyocskái akár kacsalábon forgó paloták ékei is lehetnének.
Miután elhagyjuk a Casa Batllót, a Carrer d’Aragó keresztezi az utat. Az Aragón balra indulva a Tàpies Alapítvány[3] épületéhez jutunk, ami Antoni Tàpies (1923-2012) munkáinak, illetve időszakos kiállításoknak ad otthont. A következő, Gràciával párhuzamos utca már a La Rambla folytatása, a Rambla de Catalunya, melynek hangulata teljesen más, mint az óvárosi utcarészé, csendes, nyugodt környék, elegáns üzletekkel, kávézókkal, kiülős helyekkel.

28be1aead590f5f7bbb3fe1a0655e1de.jpg

A Batllótól jobbra indulva a Mercat de la Concepciónhoz,[4] a hívogató vásárcsarnokhoz érünk, amelytől nem messze található a Colmado Joan Múrria,[5] az 1898-ban alapított, eredeti formáját a mai napig őrző hagyományos csemegeüzlet. A València, Mallorca és Provença utcák között bolyongva ezen a területen olyan nagyszerű épületeket láthatunk, mint a Casa Elizalde,[6] a Palau Montaner, a Palau Casades vagy a Casa Thomas.
A Provença és a Gràcia kereszteződésétől nem messze található a La Pedrera,[7] „a Kőbánya”, más néven a Casa Milà, ami Gaudí utolsó világi alkotása volt, mielőtt egészen a Sagrada Família építésének szentelte életét. A művész ehelyütt újrateremtette a természeti formákat, a barlanglakásokkal tarkított sziklafalhoz, homokdűnés tengerparthoz vagy hullámok által felkorbácsolt tenger látványához hasonló épület korábbi munkái összegzésének tekinthető. Itt nem kényszerült arra, hogy mesterségesen, építészeti eszközökkel teremtse meg a nagyság illúzióját, hiszen több mint 1000 m2-nyi felületen dolgozott egy olyan objektum kialakításán, amely saroképületként, íves megoldásainak köszönhetően, mintegy „átível” két, egymással derékszöget bezáró utcán. Gaudí, mivel időközben általánossá vált a vallásellenes hangulat Barcelonában, megbízói kérésére elállt eredeti szándékától, nem díszítette egyházi motívumokkal a homlokzatát, így a szimplán terméskővel burkolt forma olyan, mintha egyetlen öntőformából származna, vagy mintha egy hatalmas gyurmaszobor lenne. Aszimmetrikus elemei a természetesség hatását keltik, a házban nincs két azonos forma vagy motívum, sőt, az emeletek alaprajzai is eltérőek. A lakótömb tetejét egyedi szellőzőnyílások és kémények tagolják, ezt nézve mintha egy vonzó, bár kissé félelmetes, távoli jövőt előrevetítő, szürrealisztikus tájat látnánk. A Milá ház modernitása páratlan volt korában, felületkialakításával és puritánságával pedig Gaudí életművében is egyedülállónak tekinthető.

SAM_0415_b.jpg

Ahol a Gràcia a Diagonalba torkollik, megtaláljuk a Casa Asiát[8], ahol rengeteg kiállítást és konferenciát szerveznek, és amelynek földszinti részén működik az Azafrán ázsiai vendéglő. Ezzel átellenben a Palau Robertbe[9] ütközünk, ami időszaki (főként fotó-) kiállításairól és hangulatos parkjáról (Jardins del Plau Robert) híres.
A Diagonálon haladva a Casa Terradeszt (Casa de les Punxes), majd a Casa Macayát csodálhatjuk meg.
Innen már hamar a Sagrada Famíliához érünk, csak tovább kell haladnunk a Carrer de Mallorcán, keresztezve a Diagonált. A „gaudista” neogótikus templom építése még 1882-ben elkezdődött, Gaudí ’83-ban vette át a feladatot kora kiváló építészétől, Francisco de Paula Villar y Lozanótól (1828-1901), így tehát egészen fiatalon, 31 éves korában fogott hozzá az építkezés irányításához. Zsenialitása a munka során több ponton is megmutatkozott, egyrészt a szerkezeti újításokban, melyekkel képes volt légiessé tenni a monumentális építményt, elérve azt a hatást, mintha kecses, vékony törzsű trópusi fákkal tarkított erdőben sétálnánk; valamint a formai újítások bevezetésében is. Gaudí nem csak építészeti fogalmakban gondolkozott, a székesegyház összes apró részletének, beleértve a díszítőelemeket is, szimbolikus funkciót tulajdonított. Nem csupán imahelyet kívánt létrehozni, inkább azt mondhatnánk, hogy egy hatalmas imakönyvön dolgozott, amit mindenki el tud olvasni. Ezzel az elképzelésével, valamint az üvegablakok, a nyílászárók formai terveinek kialakításával ugyan kapcsolódott a korábbi, gótikus hagyományokhoz és a neogótikus irányzathoz, soha nem látott gazdagsággal álmodta meg saját „Bibliáját”, számtalan szobordíszt tervezett a homlokzatokra, különböző tematikák jegyében. Kevesen tudják, de színesben képzelte el az egész épületet, irtózott a színek monotóniájától, mivel a természetben is számtalan színvariáció létezik. A már említett részletgazdagság és tarkaság mellett a templom speciális megvilágítását is tervezte, így ha valaha elkészül a kezdetektől fogva Barcelona fő jelképévé vált műalkotás, reményeim szerint a főtorony, mint Krisztus megtestesítője, hatalmas fénycsóvát vet majd a városra, hirdetvén az igét, miszerint: „Én vagyok a világ világossága.”

SAM_1283_b.jpg

A Gaudí Park mellett elhaladva, az Avinguda de Gaudín, kis kitérővel a Güell Park felé a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház[10] (Hospital de la Santa Creu i de Sant Pau) elé érkezünk. A 100 000 m²–en elhelyezkedő épületközpontot – ahogyan a Palau de la Música Catalanát is Domènech i Lluís Montaner (1850-1923) tervezte 1901-ben, katalán modernista stílusban. A kórház építését fia, Pere Domènech i Roura (1881-1962) fejezte be, 1930-ban. A komplexum huszonhét kisebb épületből, pavilonból áll, tornyos főépülete jobb szárnyában könyvtár, bal szárnyában titkárság és archívum üzemel. Temploma is figyelemre méltó műalkotás. Szobrait Eusebi Arnau (1863-1933) és Pau Gargallo (1881-1934), mozaikjait és festményeit Francesc Labarta (1883-1963), a kovácsoltvas munkákat pedig Josep Perpinyà készítette. Boltozatos, díszes termeiben járva, kertjében nyugalmat keresve az embernek, ha lehetne, kedve támadna megbetegedni, hogy eltölthessen itt egy kicsivel több időt.

SAM_0468_b.jpg
A kórháztól kb. 30 perces séta, míg a Güell Parkhoz[11] érünk, ami már a Grácia kerületben található. Korábban kopár, dombos terület állt a helyén, Eusebi Güell eredetileg kertvárost szeretett volna létesíteni a területen, ám a felparcellázott hatvan telek közül csak kettő kelt el (az egyik házba maga Gaudí költözött be, gyakorlati okokból). Güellre angliai utazásai alkalmával nem csak a társadalmi reformeszmék, hanem az angol tájkertek is nagy hatást gyakoroltak, így a telek idővel teljes egészében egy hatalmas műalkotássá vált. Bár Gaudí megrendelője kérésére betartotta az angolkert kialakítására vonatkozó szabályokat, mégis valami mást, gyökeresen újat hozott létre. Mint a többi munkájánál – csak itt még fokozottabban érvényesült – az esztétikai megoldások és a gyakorlati célok egyedülálló szintézisét valósította meg. A park építésekor szinte csak itt található anyagokat használt fel, és teljes mértékben próbált alkalmazkodni a természeti környezethez, mintha az utak és a létesítmények a természetből nőttek volna ki. Az egységet mindössze a kerámiadíszítések törik meg, ugyanakkor a színes elemek egyáltalán nem zavaróak, a tervező szépérzékének köszönhetően inkább fokozzák az egységesség érzését. A fényűző hatást keltő csempemozaikok egyébként gyári selejtekből készültek, így olcsónak és környezetbarátnak tekinthetők, a „kerámiabőr” ráadásul védi is a sérülékeny kőfalakat a csapadéktól, a külső kapunál pedig a csúszós, lekerekített formák védelmet nyújtanak a betolakodók ellen. Gaudí Josep Maria Jujol (1879-1949) iparművész-keramikust kérte fel az együttműködésre. A park legdekoratívabb része kétségtelenül a főbejárat, az annak két oldalán álló, Andersen könyvbe illő két épület, a hatalmas barokk kastélyok bejáratait idéző monumentális szabadtéri lépcsősor, az áthatolhatatlannak tetsző, a megrendelő klasszikus ízlése előtt tisztelgő, aszimmetrikus oszloperdőből álló „dór” oszlopcsarnok, valamint a park utolsó őre, a csempepikkelyekkel borított, gyíkszerű lény (hasonló figurát találunk a szintén Gaudí által tervezett Güell Palota szecessziós öntöttvas kapuján). A sárkány a katalán mitológia közismert szörnyét, Püthont, a földalatti vizek őrzőjét szimbolizálja. Mivel a terület nem rendelkezik természetes vízforrással, az állatfigura mögött egy csaknem 12 000 literes ciszterna rejtőzik, az itt tárolt esővízzel öntözhető a park. A tartóoszlopok, a padozatba süllyesztett edényeknek köszönhetően így vízelvezetőül is szolgálnak. A park központi, színi előadások tartására is alkalmas, Gaudí által „görög színháznak” nevezett tere félig az oszlopcsarnok, félig a domboldal tetején kapott helyet. (A lakóházak az amfiteátrumot ölelték volna körül.) A teret körülvevő, kanyargó fal-pad rengeteg embernek kínál helyet, kialakításának köszönhetően lehetővé teszi kisebb csoportok összejövetelét, intim tereferéjét is.

gaudi-experiencia.jpg

A Güell park mellett érdemes benézni a Gaudí Experìencába[12], ahol egy, a Gaudí munkásságát és a korabeli Barcelonát bemutató, modern, fantasy-elemekkel fűszerezett, izgalmas 4D-s mozival és interaktív kiállítással várják az érdeklődőket.
Amennyiben mindezek után még több Gaudíra vágynánk, visszafelé sétálva a Plaça de Catalunyára, mindenképpen tekintsük meg a Casa Vicenst, Gaudí egyik legkorábbi, Manuel Vicens téglagyáros számára épített, Az Ezeregyéjszaka meséibe illő bámulatos, a klasszikus perzsa és a katalán modernista stílust különleges módon ötvöző kastélyát.
Abban az esetben pedig, ha inkább szórakozni, vagy kirándulni szeretnénk, irány a Tibidabo!

 

Debreceni Boglárka


Tipp:

Ha nem rendelkezel Barcelona Carddal, Barcelona Press Carddal és/vagy ICOM kártyával, érdemes ellátogatni az intézmények weboldalára és előre megvásárolni a belépőjegyeket, hogy ne kelljen órákig sorban állni a jegypénztárak előtt!


Hasznos linkek:


[1]
http://www.barcelonaturisme.com/

[2] http://www.casabatllo.es/

[3] http://www.fundaciotapies.org/site/spip.php?rubrique65

[4] http://www.laconcepcio.com

[5] www.murria.cat

[6] http://www.casaelizalde.com/

[7] http://www.lapedrera.com/ca/home

[8] www.casaasia.es/

[9] http://www20.gencat.cat/portal/site/PalauRobert?newLang=en_GB

[10] www.santpau.es

[11] http://www.parkguell.cat/

[12] http://www.gaudiexperiencia.com/


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr316535497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.