fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Csehy Zoltán -- Gordon Agáta verseiről.

2015.01.22. 11:11 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: gordon agáta józsef etella csehi zoltán József Etella

csehy.jpg2014 egyik legbátrabb könyve Csehy Zoltáné.  (Szodoma és környéke. Homoszocialitás, barátságretorika és queer irányulások a magyar költészetben. KALLIGRAM, Pozsony, 2014.) 

szlovákiai magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus kötete időrendben Janus Pannoniustól a kortárs költők műveinek elemzéséig mutatja be az életet és irodalmat termékenyen átszövő meleg motívumokat és retorikai alakzatokat.  A monumentális munka tartalomjegyzékét átböngészve máris elcsodálkozhatunk Csehy nézőpontjának érvényességén, és a századokon át láthatatlan meleg áramlatok gazdagon gyümölcsöző túlélésén. 

A kötetben a magyar és meleg irodalom ikonjainról olvashatunk, többek között a Centrifuga számos szerzőjéről. Az itt közölt részlet Gordon Agáta verseire és költői alteregóira vet egy pillantást. Jellemzőjének tartja a kombinatorikusságot, radikalizmust, nyelvi innovációt - amivel egész tartományokat hódít meg a női irodalom számára.

Transz-spirál -- Közelítések Kun Ágota, Gordon Agáta és József Etella verseihez.

A magát „népi leszbikus íróként” definiáló Gordon Agáta, kedveli a műfajok közti átjárhatóságot: a szöveg hagyománytörténeti instabilitását. Nézőpontja radikális, a magát „szubeurópai etnoqueer art-sámánnak” nevező művészidentitás esetenként sokkal közelebb áll a leszbikus-gay aktivizmus klasszikus formáihoz, mint a queer magatartáshoz. Prózája és költészete egyaránt elkötelezett, angazsált karakterű szocio-kulturális küzdelem, a diverzitás erkölcsi univerzumát a másság tiszteletben tartásának kategorikus imperatívusza határozza meg. 

szodoma.jpgA tételesség gyanúja azonban Gordon Agáta sajátos „anarchizmusa” miatt szóba se jön. Megszólalásmódja mindig peremmegszólalás, a marginalizált hangja, ez a hang viszont a legtöbbször az analitikus beszéd megteremtője,
mely valóban nehezen talál merevebb, kézzelfoghatóbb formát: az eklektika elkerülhetetlenné válik, az elmosódás, az árnyalás, a logikai ellenőrzés hiánya uralja ezeket a szövegeket. Gordon Agáta recepcióját elmélyülten rendszerezte P. Balogh Andrea, aki az írói munka, a politikummal átitatott közéleti tevékenység, illetve a felvállalt leszbikusság háromszöge által lefedett területre fókuszál. A queer pozíció politikai-létesztétikai szemléletmódja a legtöbb esetben áttör a heteroszexuális térfélre is, ám az irodalmi elvárási horizont a szubkulturális tematika ellenére is heteroszexualizálódik.

Ez a disszonancia még a günokritikában is érvényesül. P. Balogh lényegében a leszbikus-feminista, illetve queer-feminista kritika rálátását hiányolja:  „Népi leszbikus íróként defi niálom magam.” Noha nézőpontja jogos, és a hiány is érezhető, Gordon Agáta regényeinek befogadástörténete a legevidensebb esztétikai nyomvonalon sem bontakozott ki kellő mértékben. Sőt, a Kecskerúzs német fordítása sem igazán váltotta be azokat a reményeket, melyekről P. Balogh értekezik: pedig osztrák– német nyelvterületen mindaz adott (legalábbis annak látszik), amit csak az elmaradott magyaron a szerző vehemensen számon kér.
Zsadányi Edit viszont annál behatóbban elemezte a Kecskerúzs retorikáját, mely a tükörpozíció klasszikus metaforarendszerét leképező chiazmus alakzatában kulminál, s ebben a tükrös játékban oldódik fel maga a nyelv
is: „Ebben a folyamatos kifordításos, kiazmus alakzatokkal tarkított játékban a másság és azonosság fogalmai elveszítik éles határukat, az olvasóval is könnyen előfordulhat, hogy a másik helyzetében találja magát”.

A Kecskerúzs versbetéteit önállósítani nem túl szerencsés, de nem is meddő vállalkozás: a prózából versbe, versből prózába átömlő szövegfolyam így épp a töredékesség, az epikus rekonstruálhatóság illúziója révén nyer pluszjelentést. A köznapi nyelv, az elhallgatás, a megszakítottság, a természetre vagy a tárgyi környezetre átháruló dráma erőteljesen jelenik meg pl. az alábbi szakaszban:
„Határtalan határ esőzóna. Felázott fekete
járdákon derengnek a fák és az ég és
eltaposott sárga levelek itt meg ott
mindketten esernyő nélkül aztán csapzottan
a telefonnál és átkiabálunk: ott is? Itt
is... iszonyú város... még meddig?...
Mikor?... És mire várunk...?” 

Gordon Agáta első verskötete még Kun Ágota néven jelent meg 1987-ben A sötét mintha országolna címmel. Keresztury Tibor szerint „kivételes kvalitású költő anyagával” indul ez az egyetemi sorozat (Határ füzetek),
s nagy kár, hogy a kötet nem országos jelentőségű kiadónál látott napvilágot.
Kun Ágota versvilágát „hasonlíthatatlan hangmegütés”, archaizmusokkal átitatott, analitikus fogalmi nyelvhasználat jellemzi, és a misztifikáló tendenciáktól sem idegen érzékenység járja át, a kimerevítés mint a pillanat megörökítésének módja pedig a kötet egyik bevált eljárása. A mondatszerkesztési vagy szófűzési „anomáliák” radikális poétikája a kötet egyes szövegeit a montázstechnika irányai felől is megközelíthetőnek mutatja. Aczél Géza Kun Ágota Alföldben publikált versei kapcsán „valamiféle kőbe, időbe, tájba transzformált tartózkodó erotika” jelenlétét érzékeli. Ez a finom erotika valóban sajátos vonása a verskötetnek is. Bujkáló és mégis jelenlévő érzékiség ez, ahogy az a Palotánkban című versben (politikai élt kapva) meg is fogalmazódik:
„Besúgó eső oldozgatja ujjaink melegét.
Termeinkben bújkál az érintés.” 

A folyamatos szemmel tartás, a megfi gyelés szinte mániákusan fészkeli be magát a kötet intim mozzanatai közé, szürreális alakzatokat teremtve, pl.: „Bonckések az utcalámpák”. Az intimitás e kódolása kivált a Románc című
ciklusra jellemző. Az Orlando című nyitóvers világossá teszi a rejtőzködés ok-okozati összefüggésrendszereit, ugyanakkor a testi rejtőzködést a lelki szférába is átplántálja, sőt teljesen elbizonytalanítja valóság és szerep viszonyát: „álruhás a lélek, / mely belémköltőzött / s ha hű a hűségem árulás”.

A szexualitás gyengéd képeiben is megjelenik az elrejtés mozzanata: „az ágyon forduló oldalad befutja az árnyék / mint iszalag a házöregeket iszalaggal / befonott tested fölemelkedik nyílik és össze- / zárul mint a szobánkat
hátáravevő / függönytelen fényes hajnal”. A szexualitás metaforarendszereinek kimunkálása terén Kun Ágota kötete rendkívül innovatív. A szeretkezés megjelenítésének merész képzetei jelennek meg a Karácsony című versben, melynek végkifejlete az orgazmus leírása: „és virágzik az én lehúnyt szemű
/ páros tenyerem”.

Az archaikus szövegek játékba hozására remek példa a Táncszó című vers, mely a Körmöcbányai táncszó egyes elemeit is beleapplikálja a vers szövegtestébe. A költemény madármotívumai (madárraj, flamingók) jelzik a félelem és az álom kettős létterét, melyben a szerelemnek egyáltalán esélye lehet. Külön figyelmet érdemel a Figura etimologica című vers, melynek címe egy központi jelentőségű retorikai terminus: tőismétlésen alapuló struktúra, melynek lényege az azonos tő és az eltérő toldalék, azaz az azonosság és az abból fakadó másság kettőssége. Ez a terminus mintegy modellálja is az azonos neműek kapcsolatát, melyet a bolondságokat játékból művelő bohóc és Oxána („egy bolond félasszony súlyemelő”) testesítenek meg („két ósdi figura”). Az előadáson nem tűnik fel, melyikük színlel, és melyikük valóban az, aminek látszik.
Kun Ágota költészete mindig számol a hagyománytörténéssel: 1990-ben Pilinszky és Dickinson című versei erről is számot adnak. A Pilinszky mottó azonnal jelzi a hagyomány előjelét („Te szegény, szegény, nemtelen
lény”), majd a meleg költészetre olyannyira jellemző tükörmetafora látványos átértelmezése következik:
„Inog lassan a tükörben.
Ezüst keretben két nadály
és falnehéz kémlő függönyök.
Konvex mosoly az arc oválja
halvány, félénk, ikon-fi nom
foncsort kioltó hallgatása.” 

A Dickinson-négysoros stíluskövető tragikus hangvételű szerelmes vers, mely egy történéskomplexumot redukál takarékos költészetté:
„Elfordult a kert.
Szerelme még tart.
Magára hagyod.
Árvulsz föld alá.”

Gordon Agáta József Etella álnéven Kecsketánc címmel digitális verskötetet is publikált 2010-ben. A kötet a játékos (gender)allúzió ellenére nem követi József Attila versnyelvét, tematikáiból viszont számosat radikalizál,
sőt, túlpörget vagy egyenesen az obszcenitás irányába tágít ki. Retorikai értelemben a kötetben a kombinatorikus helyettesíthetőség elve uralkodik. Ez a kombinatorikusság az intertextusok szédítő radikalizmusában ugyanúgy
testet ölt, mint az egyes darabok performativitást sugalló jellegében, noha a szöveg nyelvi anyaga a versnyelv hagyományos lexikai feltölthetőségével szembe megy. Olyan tartományokat hódít meg a női irodalom számára, melyek hagyományosan férfi terepnek számítottak. A Hétsoros hazakáromlás („Strici országom! / Kurva nemzetem! / Megbaszott hazám!”) elkeseredett hazafisága minden kirekesztettség ellen kifakadó döbbenete univerzálissáválik. Ráadásul a vers egyszerre kíván a Körmöcbányai táncszó, illetve a Nemzeti dal parafrázisa lenni. Ez az alternatív politikai költészet belesűrűsödik ebbe a tónusba. Az Apádfasza című vers felütése jól érzékeli ezt a precíz látásmódról tanúskodó irracionalitást, melyet a szociokulturális közeg permanens agressziója retorikailag folyamatosan kiélez: „Náci az apád / zsidó az anyád”). Etella mintha folyamatos hagyományparafrázison dolgozna (lásd az Ómagyar Mária-siralom ihlette verset): önostorozása és káromkodás-orgiái szisztematikus reinterpretációt gerjesztenek. Gordon Agáta itt is szándékosan viszi el a versszövegeket a gesztus, a performansz felé. 

A József Etella-kötet legjobb darabja a Transz-spirál, mely a Kalligramban jelent meg először, igaz, akkor még Gordon Agáta néven, más tipográfiával és más terjedelemben. Elemzésem tárgyául ezt a változatot választom.

Már maga a cím is a DNS-struktúrára utalhat: egy olyan DNS-spirálra, mely a mássággal szembeni közhelyek retorikai kanyarjait jelzi a nyelv testében. A vers tördelése ezt a képzetet alaposan alátámasztja: a kanyarodó, véget nem érő struktúra ráadásul végig egyetlen anaforára feszül rá. Az intimitást sugalló én-megszólalás a test definícióival próbálkozik: „A testem membrán / a testem átereszt / a testem üvegsátor”. Ezek a képek az átláthatóság, a kiszolgáltatottság metaforáit gyűjtik egységbe. A költemény alapvető szerveződési stratégiája a metaforagócok létrehozása és felfűzése. A „transzparens” test mint a létezés, az én, az identitás „látványa” válik a támadás nyelvi célpontjává: a támadás kivédése helyett azonban itt elismerések és beismerések nyugtázása
történik a szenvtelenséget emelve természetes hanggá. A definíciók közt vannak pillanatnyi vagy helyi érdekűek, de a gócok kapcsolódásait elősegítő refrénnek tekinthető teljes sorismétlés is akad: „a testem kurva”.

A test neme tudatosan elbizonytalanodik: nőiként indul, majd androgün karaktert nyer:
„a testem szilikon
a testem ciber
a testem diszfunkció
a testem inverz.
A testem fasz
a testem picsa
a testem gép
a testem állat
a testem kurva”.
A test végül a „harmadik nem” kategóriáját felvéve utal a homoszexualitás-teóriák egyik klasszikusára, Karl Heinrich Ulrichsra, akik az urningok és urnindék kategóriáját vezette be a harmadik nem megnevezésére. Szerinte
a homoszexuálisok nem férfiak, de nem is nők, feladatuk pedig kívül áll a fajfenntartás kényszerén, lényük és létezésük célja az innovativitás, a kreativitás, azaz valamiféle esszenciális progresszivitás a hagyományos biológiai sémával szemben. Az ilyen történeti testbeíródások mellett megjelenik az ego is, konkrétan Gordon Agáta személyes alkotói DNS-összetevője, melyben tételesen megjelennek saját művei (Kecskerúzs, Ezüstboxer), szerkesztett munkája (Éjszakai állatkert) és szubkulturális tevékenysége (Irodalmi Centrifuga):
„A testem kecsekerúzs
a testem állatkert
a testem centrifuga
a testem ezüstboxer
a testem románc
a testem lombhullató
a testem napraforgókanyar
a testem médium
a testem kurva.”

Az ilyen szphragisz-szerű megoldás azonban nem sajátíthatja ki a verset: a folyamatos mozgás és szöveggenerálódás megállíthatatlan, olyan séma, melynek nem ismerjük a kezdetét és a végtelenségig folytatható (a vers végén az E/1-es megszólalásmód E/2-re változik), illetve a ragozási paradigma öszszes változatában életképes. Ez a ragozhatóság a nyelv teljes terének belakása mellett az én meghatározhatatlanságának is dokumentuma. „A testem másoló” – írja Gordon a vers egyik fontos dramaturgiai pontján (e pontok kijelölése
a szöveg retorikai homogenitása ellenére nem lehetetlen), majd azonnal át is fordul az aktív pólus passzív következménybe: „a testem másolat”. Ez az aktív-passzív csúszkálás cselekvő és elszenvedő, megbélyegzett és megbélyegző közt a vers dinamikája fontos összetevője, s a középkori szakrális költészet tradícióival rokonítható. Maga a szöveg litániaszerű, szakrális rítust idéző dinamikájú alkotás: mintha egy performansz forgatókönyve, partitúrája lenne. A vers közepén a szöveg, akár egy képregényben, kihangosítódik: az „A testem kő / a testem víz” és „a testem izom / a testem agy” sorok kövér és kinagyított szedése a végig jelenlévő következetes retorikai szerkesztés (a verset izokólón-rendszerek uralják) az eredendő akusztikus képzeteket még tovább fokozzák. Magába a verstestbe bele is íródik a dinamika tudatosulása: „a testem ismétlés”.
Gordon Agáta (illetve József Etella és Kun Ágota) spirálja ebben az értelemben a séma diadala a jelentéseiről leváló nyelven.

***

Forrás: 
CSEHY ZOLTÁN: Szodoma és környéke
Homoszocialitás, barátságretorika és queer irányulások a magyar költészetben
KALLIGRAM Pozsony, 2014 

"Dobosy Ildikó szerint: 2014. december 17. szerda - 16:45 Hálás vagyok ezért a könyvért. Magyar, történelem szakos tanár vagyok, irodalomból ismertem meg a 90-es években a homoszociális világot, mert akkor olvastam Olty Péter munkáit. Minden hasonló témájó könyvet elolvastam, hogy megismerjem ezt a világot. Azóta Domonique Fernandez: Ganümédész elrablása című munka lett alapja ismereteimnek, de bejártam a szociológiai tanszék meleg klubjába is – bár nő vagyok – a fiúk közé. Gyakran beszélgetek melegekkel és családtagjaikkal: a művészeteken keresztül könnyebb kapcsolatot keresni. Azóta tanítottam művészettörténetet 18 éven felülieknek is. Ma ennek a könyvnek alapján jobban eligazodhatnának a fiatalok is. Remélem, egy idő után ajánlott olvasmány lesz." 
További információk és videó a www.televizio.sk/2014/04/csehy-zoltan-szodoma-es-kornyeke/comment-page-1/ oldalon © Magyar Interaktív Televízió

Transz-Spirál
http://centrifuga.blog.hu/2007/09/25/transz_spiral 

Agáta GORDON, Ziegenrouge, ford. Andrea SEIDLER, Wien, Milena, 1999.
A magyar kiadás: GORDON Agáta, Kecskerúzs, Budapest, Magvető, 1997.
ZSADÁNYI Edit, A kirekesztettek hangjai = Uő, A másik nő. A női szubjektivitás narratív alakzatai, Budapest, Ráció Kiadó, 2006, 73–78.
KUN Ágota, A sötét mintha országolna, Debrecen, KLTE, 1987.
KERESZTURY Tibor, A legfi atalabb nemzedék körvonala: Narancsszív-szonett: Valcerés fehérnemű : Kun Ágota: A sötét mintha országolna, Alföld 39 (1988/1), 92–94.
ACZÉL Géza, Kun Ágota verseiről, Alföld 37 (1986/6), 38. A versek: 36–37. Egyéb Kun Ágota-versek az Alföldben: 37 (1986/12), 33, 41 (1990/9), 40.
690 691
KUN Ágota, Pilinszky, Dickinson, Alföld 41 (1990/9), 40.
GORDON Agáta, Transz-spirál, Kalligram 16 (2007/7–8), 4–9. 692 693
BORGOS Anna, Az Amor lesbicus a háború előtti orvosi irodalom tükrében, Kalligram 16 (2007/7–8), 55.


 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr237096811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.