fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

FEM-X: MIKLYA ANNA I.

2015.02.02. 07:00 | Sassa | 2 komment

Címkék: vers irodalom libri eső jelenkor centrifuga prózavers miklya anna dühös nemzedék femx a hivatásos eloldozás jonas és a szürke sereg

miklya_anna_portre_ii.jpgMiklya Anna vagyok, huszonhét éves vagyok, anya vagyok, futó vagyok, író vagyok, folyton szorongok, folyton boldogság és boldogtalanság között vagyok. Szeretek utazni, de azt ki nem? Szeretem, ha van lehetőségem új dolgokat tanulni, és szeretem, ha azt mondják, annyira jó vagy, nincs is szükséged több tanulásra; és azt is szeretem, amikor végül kiderül, hogy de mégis. Nagyon szeretek szövegekkel dolgozni: semmi más nem érdekel a világon, semmi normális munka, semmi pénzkereső aktivitás, úgyhogy ebben ragadtam. Most éppen egy trilógiának indult és monstre nagyregénnyé transzformálódó ifjúsági scifin és egy versesköteten dolgozom. A versek közel tíz éve gyűlnek. Még nem tudom, mi lesz a sorsuk, de meg fogom őket mutatni. Mondjuk itt. Talán egy kötetben is. Mindenfélét írtam már, főleg prózát, és azt hiszem, ha olvasóm lennék, szeretném olvasni is magamat. Nem azért mintha hibátlanul szólalnék meg, hanem mert őszintén. Ha olvasó lennék, szeretném az őszinteséget, akkor is, ha időnként dadog, vagy zavarban van.

 



Az elégett lemez




Kilenc lett. A menekülés hónapjaiból.
(Többet terveztem pedig.) A nyárból
Az őszbe, egy idegen országba, olyanba
Amit nem ismersz, tengerpartra, olyanra
Amit nem ismersz, ahol a homoknak, a sónak,
Az emberek szájának, a nyelvnek, mindennek,
Mindennek más íze van.


Előtte és közben, és valljuk be, néha azóta is,
A távolodásra gondolok. Az aktusra gondolok,
A tényre, hogy nem tudsz rólam semmit.
Fényképeket készítettem, egy idegen színskála
Segítségével és a használt fény is ismeretlen
Számodra, és hosszú verseket írtam,
És nem hogy a szavak, de még a betűk,
Az anyag, amire lejegyeztem, sem volt ismert neked.
A szám lassan megtelt friss, tejmeleg vérrel.


Ezek a versek, ezen az ismeretlen nyelven
Dadogva szóltak, hát persze, és nem csináltam
Bennük semmit, csak csellengtem
Egy nélküled lévő világban,
Olyan helyen, ahol zsírkőből faragott kéz billegett
Talapzatán, fiatal varjak fekete hullámokban
Verődtek össze a soha ki nem kelő vetés felett,
Írtam mélységről, és magasságról, és hegycsúcsokról,


Amiket nem lehetett meghódítani, és egy himlőhelyes
Arcú királyról, aki a friss kenyérrel megégetett
Karú szolgálólány után eresztette vicsorgó agarait.
Úgy gyűltek ezek az idegen szavak, mint hűvös, kerek
Kavicsok a számban, megdagadt nyelvem alatt.


Amikor először láttam azt a partot, akkor
Hagytam, hogy elöntsön a félelem,
És kimondtam, ami először eszembe jutott,
„Ez a szél, ez a durva homok, ez a folyamatos eső
Végül meg kell, hogy gyógyítsanak.”


A kilenc hónapnak vége és szeretném
Előhívni a fényképeket, és szeretném
Elolvasni a verseket azon a nyelven, amit nem ismersz,
De a lemez összeégett, rajta a képeimmel,
És a nyelvről kiderült, hogy magam sem ismerem.
Azt álmodom néha, hogy azt álmodom néha,
Hogy álmomban felülök és kiabálok,
És amikor felülök álmomban, álmomban,
Abban reménykedem, hogy ezen a nyelven beszélek,
De végül mindig kiderül, hogy nem.


Hallottak egyszer kiabálni,
Ez az egyik képen van, azt mesélték,
Beleégette a lemezbe a fény,
Hogy azt kiabáltam, hogy bezzeg én is
Megütnélek, hogy nekibukj a kőfalnak,  
Hogy összegyűljön a vér a szádban,
És aranyvörös halak úszkáljanak
Kicsorbult fogaid között, és azt is mesélték,


Hogy egy másik képen a kezemben tartok
Egy szinte újszülött, még szopós állatot,
Mosolygok, mint aki egy bonyolult mondatot
Fejezett be, a habja még a szája szélén,
Vagy éppen meg akar szólalni, és darabonként
Illesztgeti össze a csorba szavakat.
Arra gondol, hogy íme, eljött az ideje annak is,
Hogy foltos kutyáink más nők combjai közé hajtsanak.


miklya_anna_a_kisfiaval_kristoffal_irorszagban_a_tengerparton_ii_.jpgMiklya Anna kisfiával Kristóffal Írországban, a tengerparton




Azon a nyári napon az utazó





Megáll és körbenéz,
És azt mondja hangosan, nem
Jártam még errefelé, milyen különös,
Persze épp emiatt hívom magam utazónak.


A csipkézett hátú hegyek sűrű párát eregetnek,
Csupa acél teherhajó csorog be a hajnallal a kikötőbe,
Míg valaki a déli hőségben remegő pályaudvaron
Arra vár, hogy aprót találj a zsebedben.
(Kezdjük ott, hogy az automatás kávédba folyton
Visszacsúszó ragacsos, műanyag
Kanálként használatos, eldobható lapocska vagyok.)


Arra gondolok, mit érezhet a talaj,
A talpam alá simuló döngölt föld, a beton, a kockakövek,
Adott esetben valami sziklás
Hegyi ösvény, vagy az aszfaltba
Taposott dinnyeízű rágógumi.


Ebben a pillanatban az vagyok, aki átkel a folyó felett
A magasba ívelő hídon, nyers tavaszi szél fúj,
De már égeti tarkóját a napsütés.
Lenéz a túlpart gondozott, zöld gyepére,
Ahol egy fiatal férfi teniszcipőben kerékpározik
Egy vörösarany labrador után, míg
Arrébb egy padon üldögélő ősz hölgy valamit gondosan
Feljegyez egy apró könyvecskébe.


Míg ő vagyok, a buszod megáll és felpillantasz.
A zsúfolt járművön szinte mértanilag pontosan
Szemközt állsz egy agyagsárga ház
Belső udvarának magasföldszinti lakásával,
Az erkélyen egy cserepes rodorendron árnyékában,
Támlás széken üldögélő soványka kislány.
Felemeli az ujját, hogy mondjon valamit,
De a buszod döccenve, zihálva megindul.


Az vagyok, aki épp lemondó mozdulattal
Fejébe húzza vízhatlan kapucniját, míg a hideg zápor
Szokatlan hevességgel zúdul a tégla sorházakra,
Egy magas férfi a buszmegálló szemetese fölé görnyed,
Az utolsó slukk után azonban a csikket mégis
A lába előtti pocsolyába ejti.
A sarkon éles szögben befordul egy emeletes, lila-sárga jármű,
Áthalad az eső sűrű szövésű függönyén, de nem áll meg.
Az utasok sápadt arca átdereng a párás üvegen
És némán tűrik, hogy megbámuljam őket.


Miért is kéne elutaznod,
Ha minden utazás megvisel,
Minden úttal változik valami benned.
Nem ugyanoda térsz vissza, és ami még ijesztőbb,
Nem ugyanaz tér vissza,
Mint aki elutazott.


Ahogy leszállsz a buszról, az utolsó lépcsőn
Megbicsaklik a lábad, majdhogynem leesel a forró betonra,
Mert kezed már a jobb zsebedben tartod,
Cigaretta és gyújtó után kutatsz.
Felkészülsz a hosszú várakozásra
A tűző napnál talán hűvösebb árkádok alatt,
A nikotin, koffein ízére a szádban,
Amíg megérkezik valaki,
Akit nem is ismersz.


Ebben a pillanatban az vagyok,
Aki végignézi, hogy egy gázlómadár
Nehézkesen szárnyra kel a mély víz fölött.
Ki tudja, milyen víz az,
Milyen folyó vagy tó, melyik tenger mely öble.
Először a lábaival tapos, majd a levegőben
Hosszú nyaka úgy hajlik meg, mintha mindjárt el is törne,
Arra gondolok, mit érez a talaj, hogy rajta taposok,
Érzi-e, hogy mindjárt elindulok hozzád.


Miért is kéne elutaznod,
Ha így is minden ember megvisel,
Ha mindenkivel változik valami benned,
Minden arc valamit kimond, vagy erővel visszatart,
És ami a legszebb, hogy azon a déli állomáson
A hőségtől fuldokló árkádok alatt,
Végül nem ugyanahhoz térek vissza,
Mint akitől egyszer olyan messze elutaztam.



miklya_anna_a_kisfiaval_kristoffal_vi_.jpg



Theo a kádban





Karácsony után kezdett el fagyni éjszaka.
Addigra az év szépen megtelt, kifáradt,
Fénytelenné vált hasa alján fekete szőre.
Az udvar füstös kőlapjain elfeküdve várt
A gerincét metsző késre, amit meghoz velünk a hó.


Együtt utaztunk haza, keresztül
A közömbös tájon, fűtött, de kényelmetlen
Vagonban: illett beszélgetéseinkhez.
Homlokomat az ablaknak döntve
Mindig belekezdtem volna, hogy
Emlékszel reggel rádnyitottam Theo


Tested pontos ívbe hajlott, megfeszült
Lábaid szorosan összezártad, ráncos
Ujjaid csípőd mellett lebegtek,
Szemed lehunyva. Belemerítettem
Kezemet a langyos vízbe, azon töprengtem
Miről különböztethető meg, ha
Látom, a teljes odaadás vagy a fájdalom.


Mikor észrevett, felült. Valahol a házban
Hegedülnek, mondta. A víz alatt hallani.
És onnantól kezdve többet nem beszélt,
Csak nézte makacsul a falat maga előtt.
Theo első törvénye: sehova nem vihetnek
Erővel, Theo állandója tehát én vagyok.


Letérdeltem mellé, felázott bőrére
Tettem a kezem. Végig a gerince mentén
A csigolyák dideregve lapultak, fagyos
Pocsolya alján kavicsok. Indulni kellett.


Sárga szél érkezett előttünk a hegyekből,
Mustár eget hozott, keserű levegőt és vadul kavargó,
Jeges havat. De nekünk már, mondja Theo,
Bármilyen változás megkönnyebbülés.


Addig térdeltem mellette, míg szóval
Ki nem küldött. Néztem én is, hogy a csempék
Egy irányba futnak, a fény felé, és a hullámok
Is egy irányba tartanak, mert bármit mondjon
Theo, hullámokat verek, bár magam nyugodt vagyok.


Nem fordulok feléd, de mindenhonnan téged
Látlak visszatükröződni. Olyan, mint a légzés.
Akkor is folytatom, ha erős szívmasszázs után,
Fájón zihál mindkét meggyötört tüdő.


Apró fekete szálak hullanak a hóra, a hó
Alatt csikorogva csúszik a csorba, sárga kő.
A hátad nézem Theo és arra gondolok,
Hogy nem kéne semmit látni többé,
Miközben magam előtt is titokban,
Téged lélegezlek,
És most már visszavonhatatlanul csak te vagyok.

 

miklya_anna_eloldozas_borito.JPG

 

 

Miklya Anna: Eloldozás
Jelenkor, 2010
134 oldal
1900 Ft

 

 

 

miklya_anna_a_hivatasos_borito.JPG

 

 

Miklya Anna: A hivatásos
Jelenkor, 2011
172 oldal
1900 Ft

 

 

 

miklya_anna_eso_borito.jpg

 

 

Miklya Anna: Eső
Jelenkor, 2012
252 oldal
2700 Ft

 

 

 

miklya_anna_duhos_nemzedek_i_borito.JPG

 

 


Miklya Anna: Dühös nemzedék I. - Jonas és a szürke sereg
Libri, 2013
344 oldal
2990 Ft

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr457122277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 21:33:58

borzalmas versek, valójában semmilyen művészi értéket nem képvisel, és versekről sem lehet beszélni, csak szavak egymás után, versszakos formában.
tán az nárcisztikus egó és az író esztétikai érzékének hiánya ennek láttatását számára meggátolja

György Kóbor 2015.09.08. 12:33:59

Nekem tetszik. . .
Inkább tán a kedves "tesz-vesz" kritikus mester az, akinek nincs esztétikai érzéke.
Nyilván szereti a csengő-bongó rímeket . . . . Próbálkozzon Pósa Lajossal, WassAlberttel, na, jó, nem akarok malignus lenni, néhány Petőfi vers is szóba jöhet. . .
Csak egy dolog meghökkentő a mérhettetlen magabiztosság - - ez nyilván a butasággal jár együtt