fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

EPIZÓD: SILARD ISAAK A GODOT GALÉRIÁBAN

2015.03.11. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: epizod godot galéria deák csillag kölüs lajos szent és profán silard isaak

Silard Isaak (Izsák Sipos Szilárd) 1977-ben született Herceglakon, Horvátországban. 1998 és 2004 között teológiát tanult a komáromi Selye János Egyetemen. A mostani tárlat az első önálló bemutatkozása Budapesten. A művész jelenleg Bázelben él.
Deák Csillag és Kölüs Lajos páros-kritikája.

szent_exuperius_es_kandid_2009_olaj_vaszon_130_5x150_5_cm.jpgSzent Exuperius és Kandid, 2009, olaj, vászon, 130,5x150,5 cm

 



Kiviseljük magunkat

 



Silard Isaak Szent és profán című kiállítását nézem. A képek, bár tabudöntögetők, mégsem emiatt izgalmasak. Megformálásuk egyszerűsége, élénk színviláguk, öniróniájuk az, ami a nézőt megfogja. Silard Isaak biztos kézzel rajzolja meg figuráit, a teret, a viszonyokat, amelyek foglalkoztatják és lekötik figyelmét.
Nő és férfi szexusa olyan kérdés, amely iránt könnyű felkelteni az érdeklődést. Silard Isaak festőként a szexuális világba merül, tobzódik, habzik, kéjsóvár lesz, űzi és hajtja az orgazmust, a vágyat, a másik személy birtoklását, magát az egyesülést, amely egyszerre testi és lelki folyamat. Az utódnemzés fontos, de a mindennapi életet mégsem ez hatja át, hanem a szexualitás, az örömszerzés. Képein ennek nyomait és jeleneteit látjuk. Féktelenül, magabiztosan. Nem tévelyeg egyetlen alakja sem. Még Krisztus sem, sőt a szentek sem (Christus - In hoc signo vinces, 2014, Krisztus Szent Nárcisszal és Szent Apelles-szel, 2009). Azt teszik, amit mi nézők szoktunk tenni. Helyesebben, nem mindenki. Néhányan. Hogy gondolatban cselekszünk-e vagy a valóságban is, eldönthetetlen. Működik a képzeletünk, mert így vagyunk felépítve, korhoz nem köthetők a vágyak. Silard Issak a fiatal testek prófétája, kedvelője. A szépség eszményének hordozói ezek a fiatal testek, akár fiúkról, akár lányokról van szó. Elementáris erővel hat a szépségük, gondoljunk Nabokov Lolitájára. Silard Isaak sem pornográfiát művel. Műveinek szexuális tartalma vitathatatlan és merész, de nem érzem, hogy az ösztönök direkt felkorbácsolása lenne a célja. Figuráiban van valami ösztönösség, kényszeresség, keresik önmagukat és a másik ember lelkét (Szent Exuperius és Kandid, 2009), és ennek bemutatására művészi eszközöket használ, a maga számára megteremtett formanyelv határai között, vagy épp azok határait tágítva.

krisztus_szent_narcisszal_es_szent_apelles-szel_2009_olaj_vaszon_150x200_cm.jpgKrisztus Szent Nárcisszal és Szent Apelles-szel, 2009, olaj, vászon, 150x200 cm

Ütközteti a profánt és a szentet, vallást és az élet gyakorlatát, elmét és a testet, vágyat és a valóságot. Szereplői kortalanok, fiatal bikák és ünők, istenek és istennők. Angyalarcú fiatalok, akik kegyetlenek és őrültek is. Begőzöltek, talán kábítószer hatása alatt állnak, azt teszik, amit szeretnének, amit tudnak. Saját vágyuk és saját testük foglyai. Szabadok és mégsem. Megélik szabadságukat, de nem érik el a szabadság földjét. Olykor gusztustalanok, taszítóak, Isaak szándékoltan festi ilyenre őket. Mintha Fellini A Bikaborjak című filmjét látnám, az aranyifjakat. Szüleik világát szűknek és unalmasnak érzik, nagy tervekről, izgalmas életpályáról álmodoznak, de erejükből legfeljebb némi botránykeltésre futja.
Silard Isaak nem pályakezdő, alkotásai rendre megjelennek az aukciókon, résztvevője a Basel Artnak (Karafiáth Orsolyával, akivel közös könyvet is írtak). Képeskönyvet rajzolna? Képregényt? Alakjai egyéniek, a másikhoz való viszonyukban nyerik el másságukat, önazonosságukat. Nem pirulnak el attól, amit művelnek, legfeljebb csak mi, nézők tesszük ezt. Emmanuelle világában lennék? (Nála…, 2010) Törvényen kívül? Silard Isaak figurái a szexualitásban merülnek el, könnyedén és légiesen. Naivan ártatlannak tűnnek. Érzem a figurák közötti feszültséget, a dévajságot, a bacchanáliák örömét és vágyát. A képek megkomponáltsága mesteri, minden a helyén van, talán túlontúl is, olykor banális és közhelyes. Hogy ez csak látszat lenne? Nem tudom.

nala_2010_olaj_vaszon_120x190_cm.jpgNála…, 2010, olaj, vászon, 120x190 cm

Keblek, szájak, péniszek, formázva, kontúrral jelölve, nincs tévedés. Tévedhetetlenül nézünk valamit, egy testet, egy mozgást, mintha egy rajzfilm valamelyik fázisát látnám. Egy részletet kinagyítva. Silard Isaak képalkotási technikája révén nem hagy homályban semmit, megjelenít, világra hoz, kitakarja a testeket. Még akkor is meztelen egy test, ha ruha van rajta. Mindez vulgáris lenne? Naturális? Én épp eszköztelenségében látom a képek erényét. Nincs cicoma, mellébeszélés (Szent Donata, 2012). Az van, amit látok. Ennyiben a keleti művészet szimbolikáját is felfedezem a képeken, az illusztrációt, hogy amit látok, nem kell egyből valóságnak is látnom, mert nem az, valami többlet van az ábrázolt jelenet, arc mögött. A jelentés, a titok.
A feministák felvethetik, hogy a nő tárgyként jelenik meg, de én úgy látom, itt igenis mer nő lenni a nő, és férfi a férfi. Vállalnak és választanak. A testi öröm a mindennapok része. Isaak figurái mai karakterek, nem szépségük dominál, hanem fiatalságuk. A test oltárán áldoznak.  

Deák Csillag


szent_donata_2012_olaj_vaszon_110x240_cm.jpgSzent Donata, 2012, olaj, vászon, 110x240 cm

 



Felpörögve

 




Kópés és kamaszos világot mutatnak Silard Isaak képei, szemünk előtt a testiség, a test megtapasztalása, a vágy, amely határtalan és közel hozza, közel engedi a másikat, az idegent. Szabadosság és fülledt erotika, grimaszokat vágó arcok, az ego féktelen érzése és kimutatása. És mindvégig ott lebeg a kérdés, az önnön határok lebontása, feladása közelebb visz-e a másik lényhez, vagy csak saját börtönébe zárva éli át a magányt, a kirekesztést. Nincs feloldódás csak görcs, kapaszkodás valamibe, valakibe. Silard Isaak egyszerre képes az ént és a közösségben létrejövő „mi-világot” megteremteni, ábrázolni. Képalkotási technikája a comics, a képregény, a rajzfilm, a japán manga világához áll közel. Körvonalaz, jelöl, kiemel, élesen elhatárol, kinagyít, részleteket tesz hatalmassá, kísértetiessé. Van valami zombiszerű az alakjaiban, bár nem a húst rágják le a másik testről, az egyesülés másként történik meg. Maga a szerelmi aktus az, ami összeköti őket, ennek látható jele a fehér szín, az ártatlanságé. Mintha magát a szeplőtelen fogantatást parafrazálná.


en_2007_olaj_vaszon_70_5x64_5_cm.jpgÉn, 2007, olaj, vászon, 70,5x64,5 cm


Szerelemmel vagy anélkül? A nemiség világába léptünk. A János jelenései könyvének szép sora szerint az angyal parancsként jelenti ki, hogy „amit látsz, írd meg”.1 Silard Isaakra vonatkozóan: amit látsz, fesd meg. Mindegy, hogy intim világról van szó, hogy a mozdulat nyilvánosságot nemigen kap, hozzá rejtett tér, bensőséges viszony kell. A művész az intimitás nyílt színterét teremti meg. Az öröm- és fájdalomérzés eggyé válik, Krisztus a keresztfáról ismert mozdulattal, maga a blaszfémia (Krisztus Szent Nárcisszal és Szent Apelles-szel, 2009). Véráldozat. Silard Isaak szentségtelenít. Az álszentséget ítéli el ilyen módon (Én, 2007), mert leleplez, a maga pőreségében beszél a homoerotikáról, annak természetességéről.


mesterseges_liliom_2005_olaj_vaszon_50x40_cm.jpgMesterséges liliom, 2005, olaj, vászon, 50x40 cm


Ami ösztönös, abban van valami kényszerítő erő is. Mintha be lennének programozva a figurák, marionett-bábuként cselekszenek. Itt nem Casanovát látjuk, a hódító férfit, ezeknek a fiúknak és lányoknak nincs szükségük a hódításra, maguk hódolnak a szenvedélyüknek. A szenvedélyek mocsarába merülnek, tisztán és ártatlanul. Itt nincs bűn és bűnbeesés. Amit megfigyeltek az apáktól, az anyáktól, azt tanulták meg, azt gyakorolják. Silard Isaaknál a hippinemzedék gyermeki, unokái jelennek meg. A Portnoy-kór. Nincs szemérmetlenség, csak álszentség. Ha az aktusra, annak pillanataira redukálja is az intimitást, két ember bensőséges viszonyát. Az erekció aktivitás, és ebben ott van az antik világ tapasztalata, az istenek világa, Zeusz, a maga fékezhetetlen vágyával és akaratával. Itt mindent azonnal akarnak, a tökéletest, az egyesülés magasba emelő érzését, a végtelent. Testek hevernek egymás mellett, önmagába merül a lélek, falai leomlottak, a kéj megélése a fontos. Hedonizmus uralkodik, a másik felzabálása, bekebelezése. Az élvezet világát látjuk és tapasztaljuk.


christus_in_hoc_signo_vinces_2014_olaj_vaszon_120x85_cm.jpgChristus - In hoc signo vinces, 2014, olaj, vászon, 120x85 cm


Baricco Emmaus-a is jelen van. A vallásos világ, a tízparancsolat egyike, a hetedik: Ne paráználkodj! Vagy helyesebb magyar fordításban: Ne légy házasságtörő. Paráználkodunk, és házasságtörők leszünk. És nem félünk, hogy isten megátkoz bennünket, szemérmetleneket. Úgy tanuljuk, hogy mind testünk, mind lelkünk a Szentlélek temploma, így mindkettőnek tiszta és szent megőrzését kívánja az Isten (Christus - In hoc signo vinces, 2014). Elkárhozunk inkább, saját lelkünket adjuk el az ördögnek. És egyikőnk sem Faust. A vallási, erkölcsi tanítások tapasztalatok is, de az élet valósága rendre felülírja őket, még egy olyan környezetben is, mint a katolikus világ.


szaj_2013_olaj_vaszon_50x60_cm.jpgSzáj, 2013, olaj, vászon, 50x60 cm


Közösülés-központú világban élünk. Ez a megszokás, ez a beállítottság. A teljesítményt hajszoljuk, az ismétlődő orgazmust. Úgy látom, hogy Silard Isaak művei egyben autoerotikák is, önmagunk nemiségének felfedezése és megélése, átélése. Az anyamell szopása után az autoerotika legelső és leggyakoribb formája az ujjszopás.2 A száj ingerlésével szerzünk magunknak örömet. Megtapasztalják saját testüket, lehetőségeiket. Fantáziálnak, tanulják a kulturált szexuális viselkedést. Szabadon csapongó fantáziákat látunk. Belépnek egy felnőtt világba. Mert vegyük észre, a médium világa is erre ösztönzi őket, hogy pörögjenek fel. Érvényesül az akcelerátor hatás, korunk gyermekinek felgyorsult fejlődése… az ingerszegénység hátráltatja a testi-lelki fejlődést (…), ugyanúgy az ingergazdagság, a változatos, érdekes, gondolkodást serkentő hatások ösztönzik a lelki és a testi fejlődést.3 Szeretnénk tabuk nélkül élni (Száj, 2013), és tudjuk, hogy nem lehet. Tabuk mindig is lesznek, mert hozzátartoznak életünkhöz. Tabuk szűnnek meg és új tabuk születnek. Egy tény, bármely képesség – beleértve a szexuális képességet – csak gyakorlás révén fejlődik, gyakorlás révén tartható fenn. Ha nem gyakorlunk, biciklizni még tudni fogunk, de a szex olyan, mint a tandem. Négy láb szükséges hozzá.

    Kölüs Lajos


1 Dr. Szilágyi Vilmos: Intimkapcsolat kézikönyve (Budapest, 1994)
2 Dr. Szilágyi Vilmos: Intimkapcsolat kézikönyve (Budapest, 1994)
3 A serdülőkor általános jellemzése (http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/a-serdulokor-altalanos-jellemzese/serdules-az-ezredfordulon)


Silard Isaak: Szent és profán című kiállítása

2015.02.11. – 2015.03.14.
Godot Galéria
1114 Budapest, Bartók Béla út 11.


szent_flora_szent_lucilla_szent_priscus_szent_sergius_es_szent_bacchus_2010_olaj_vaszon_110x240_cm.jpgSzent Flóra, Szent Lucilla, Szent Priscus, Szent Sergius és Szent Bacchus, 2010, olaj, vászon, 110x240 cm


 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr777246445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.