fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

FEM-X: GYŐRFI KATA II.

2015.04.03. 09:28 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: vers irodalom esszé centrifuga pereszlényi erika győrfi kata femx kállay eszter adorjáni panna

Győrfi Kata költészetéről Kállay Eszter írt.
Kállay Eszter 1994-ben született Budapesten, az ELTE francia-esztétika szakos hallgatója. Versei, esszéi a Museumcafé, a Műhely és a Műút folyóiratokban jelentek meg.

2014_budapest_kallayeszterrelesadorjanipannaval.jpgAdorjáni Panna, Győrfi Kata, Kállay Eszter - Budapest, 2014

 

 

Vigyáznak egymásra a szavak

 

 

Győrfi Kata verseinek olvasása közben Nagy Fuvaros utcai albérletében érzem magam. IKEA-s ágy, kávé, a hétköznapi tárgyak egyszerűsége, száradó ruhák, konyhaasztal, az ezek között a díszletek között elhangzó szavak azonban egyáltalán nem illeszkednek bele a kényelmes rendbe. A szavak, amiket használ/unk, kegyetlenül hatnak a szoba derűjéhez képest – akár katakrézisnek, a nyelv nem odaillő használatának is nevezhetjük. Katával soha nem tudok hosszabb ideig a csevegés fázisában maradni, állandóan meglep közvetlenségével. A szavak váratlan módon történő használata azonban korántsem lerohanással, inkább csendben, alig észrevehetően történik, ha valaki bejön a konyhába, kívülről akár csevegésnek is tűnhet.

Versei ugyanilyen letisztultan szólalnak meg, és mindent kényelmetlenné tesznek - a puha ágy is keskeny, félő, hogy leesünk róla, ahogy a szavak használata is ingatag. Legnyugodtabbnak a maradni legalább című versének olvasása közben érzem magam: az utolsó sor utánra csendet képzelek, megmarad a megnyugvás, a szavak nélküli megismerés lehetősége – marad legalább a csend. A versben az egyszerű, hétköznapi tárgyak - keskeny ágy, kávé, reggeli, pizsama - azok, amik talán fel tudják oldani a szavakon keresztüli megismerés szorongását (a szorongást attól, hogy tökéletlen). Ez a feloldás sem vehető biztosra, hiszen a vers mégiscsak egy dialogikus szituáció első megszólalása, így több oldala is nyitva marad: egyrészt fel lehet-e oldani a paradoxont, hogy a csendet egy megszólaláson keresztül „kérjük”, másrészt, ha ezt meg merjük tenni, számíthatunk-e arra, hogy megérti az, akihez beszélünk?

Két zaj című verse tesz leginkább nyugtalanná, ezzel együtt fel is szabadít, bátornak érzem (ahogy a derűs díszletek közötti hirtelen, mindenből kiszakító megszólalást is bátornak érzem). Győrfi Kata költészete szembenéz a ténnyel, hogy menthetetlenül egyedül vagyunk a szavainkkal. Kíméletlenül érezzük a sorokban, hogy minden közvetlenség, minden próbálkozás ellenére a szavakat egyedül mondjuk ki. A két zaj című versben már a tárgyak „tárgyilagos”, csendje sem tud segíteni, szembe kell néznünk vele, hogy a csend nem létezik: ha közelíteni próbálunk hozzá, csak saját lélegzetvételünket (vagy fulladásunkat) halljuk hangosabban. Versei ennek a megoszthatatlan tartománynak a megosztására tett próbálkozások, amelyek mindig vállalják a szavak következményeit. Mert itt a szavak performatív jellegűek, magának a megszólalásnak, a megszólalás helyzetének van tett-értéke, ami meglep, kizökkent. Az önkéntelen, kicsúszott szavakért is felelősséget vállal.

Ehhez új rétegként adódik hozzá a szavak metaforikus jellege.

 

„úgy fekszünk egymás mellett,

mint két azonos értelmű szó.

aki tudja, mit jelent a másik.

te a hátadon érted magad alatt azt,

ami én a baloldalamon fekve vagyok.

és kifordulsz, és átölellek,

és befordulok, és megölelsz,

míg én a hátamon értelek magam alatt.”

 

Ebben a versrészletben kiviláglik, hogy a szavak esetlegessége egy még tágabb esetlegességre, a saját, egymáshoz viszonyított helyzetünkre is kiterjeszthető. Ami az első versszakban egy dinamikus ölelésnek, egymás kiegészítésének tűnik, az a második versszakra fullasztó jelenlétté válik:

 

„éppen annyira fedjük egymást,

mint aki tudja, mit jelent a másik.

én a bal karom, te a jobb térded,

és ha elalszom, ébren leszel,

ha elfáradsz, megébredek,

míg én téged, te engem húzol magad alá.”

 

Amikor „tudjuk, hogy mit jelent a másik”, abban van valami hamisság, hiszen véglegessé próbálunk tenni egy alakuló jelentést. Amikor kizárólagossá teszünk egy jelentést, azzal, hogy rögzítjük, egymás közt megerősítjük, valójában belezárjuk ebbe a jelentésbe a másikat. A közben a varjak című vers beszél erről a döntésképtelenségről, hogy nem tudjuk, melyik jelentést tegyük véglegessé, hogy nem tudjuk „ki mellett biztonságosabb repülni”.

 

„azt mondjuk egymásnak, hogy

fejjel lefelé könnyebb lógni egy szárítókötélen.”

 

Így zárul a vers. Ha valamit egymásnak mondunk, mondogatunk, azzal egymást megerősítjük ugyan, de az esetlegességet nem küszöböltük ki általa. Miért lenne fejjel lefelé könnyebb lógni egy szárítókötélen? A vers utolsó sorai rámutatnak az ember ésszerűségének nevetségességére – ha mindketten úgy gondoljuk, hogy fejjel lefelé könnyebb, akkor biztosan tényleg az. Ha kiegészítjük egymás szavait, abban megtaláljuk a közös mondat erejét, találunk benne egyfajta közelséget.

 

„(…) közel vagy hozzám,

ahogy az indulatszavak simulnak

az egyszerű igékhez:

az előbbi üres a másik nélkül,

az utóbbi egyedül erőtlen.”

 

Mégis, a szavak így bántó rendbe illeszkednek bele. A soha nem című vers olyan dialogikus szituációra épül, ahol az egyik fél beszédének a feltétele az, hogy a másik fél ne figyeljen rá.

 

„a rövid és értelmetlen egymásutániság

kelti fel az érdeklődésem,

mintha azt mesélnéd,

hogy valaminek vége van,

mintha nem akarnád, hogy halljalak.”

 

A „rövid és értelmetlen egymásutániság”-ban még megvan az új nyelv lehetősége, de amint kilépünk a személyes nyelvből, és folyamatszerűen, közérthetően próbálunk megragadni valamit („mintha azt mesélnéd, hogy valaminek vége van”), rádöbbenünk, hogy már megint egy lineáris történetre fűzzük fel az életünket, korszakokat választunk el, a dolgoknak tisztán elkülöníthető eleje és vége van – tehát már megint mellébeszélünk. Az utolsó sor ennek a beszédmódnak a megbánása („mintha nem akarnád, hogy halljalak”). Ezért tartom fontosnak azt a versekben fellépő, ellentmondásos igényt, hogy szabaduljunk meg az alany-állítmány konstrukcióktól, amikor egymáshoz beszélünk:

 

„folyamatosan beszélj hozzám

és csak kötőszavakat használj,

mintha nem akarnád, hogy halljalak.”

 

Amellett, hogy a versek egyszerűséggel, „klasszikus” mondatstruktúrákkal dolgoznak, belülről feszíti őket az igény, hogy a mondatokkal ne lehessen visszaélni, így folyamatosan cáfolni próbálják saját beszédmódjukat – érdekes módon ezt minden görcsösség nélkül, a nyelvi paradoxonok tárgyilagos elismerésével teszik.

Győrfi Kata költészete tetten éri a hétköznapi tárgyak metafizikáját, a nyelv esetlegességeit, s az ember nyelvhez kapcsolódó felelősségét.

Kállay Eszter

2014_budapest_kesz_pereszlenyierika.jpgPereszlényi Erika felvétele - Budapest, 2014


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr407333752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.