fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

EPIZÓD: FELNŐTTMESÉK II. ELEKES DÓRA - A MUTER MEG A DZSINNEK

2015.04.29. 08:34 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: interjú könyvajánló epizod felnőttmese szabó imola julianna mészáros márton kun fruzsina csimota kiadó elekes dóra

A második felnőttmesénk Elekes Dóra A muter meg a dzsinnek c. könyve. Elekes egy olyan élethelyzetet dolgoz fel, mutat be, egyedi nézőpontból, sajátságos módon, melyben a gyermeknek édesanyja alkoholizmusával kell szembenéznie, együtt élnie. A műről Mészáros Márton irodalomtörténész írt. A szerzővel Szabó Imola Julianna készített interjút. Az illusztrációkat Kun Fruzsina készítette.

a_muter_borito_vegleges.jpg

Elekes Dóra könyve, A muter meg a dzsinnek, társadalmunk egyik mélyen gyökeredző tabujával szembesít: az anya nem lehet alkoholista. Aki az, az nem anya. Az muter. Arról nem beszélünk, így irodalmi műveknek sem lehet tárgya. Ez a tabu nem szent, csupán a tiltást, éles oppozíciók határát jelöli: gyerek és felnőtt, józan és részeg, játék és szégyen, megértés és zűrzavar határát. A szöveg narrátora mégis a lehető legtermészetesebben jár-kel ezen a határvidéken, teljességgel mentes marad minden pátosztól. Csak az olvasó torkában növekszik valami. Diszkomfort inkább, mint fájdalom, nem követi katarzis.
Ez az az irodalmi nyelv, amelyen valódi problémák tárgyalhatók. Vicces, játékos és felszabadító, rideg, szigorú és gonosz. Amilyenek a dzsinnek. (Mészáros Márton)

07hollehet.jpg 

 

Álomdzsin

 

                                                            

Miért tartottad fontosnak, hogy megírd ezt a könyvet?

Nekem ez inkább egy kísérlet volt. Keresgélem a határaimat, és arra gondoltam, kísérletképpen megírom, mondjuk, a saját történeteimet – mert akkor a sztori váza legalább adott, csak a hangot kell megtalálni hozzá. Na jó, de mik azok a „saját történetek”? Élünk, és hogy ebből mi alakul bennünk „történetté”, az egy csomó mindenen múlik. Például a távolságon. Meg például azon, mennyire szélsőséges vagy traumatikus egy-egy élethelyzet – a traumák elkülönülnek a körülöttük lévő emlékektől, levetik magukról azt, ami nem tartozik hozzájuk, magukhoz vonzzák azt, ami igen, és dolgoznak a szövegen helyettünk. Talán ezért is, amikor elkezdtem írni, már nem arra figyeltem, hogy azt írjam le, ami a valóságban történt – hagytam, hogy vigyenek az asszociációk. A valóságot inkább csak mankónak használtam ahhoz, hogy hitelesen tudjak megszólalni.

 

Mi volt benne a nehéz, vagy miért volt éppen könnyű a szöveg megformálása?

Leginkább a hangot volt nehéz megtalálni. Eldönteni, hogy ki legyen az elbeszélő, mennyire legyen köze hozzám, hogy hány éves legyen, mennyire lásson rá a saját helyzetére, vagy mennyire lásson ki abból – csupa olyan kérdés, amit tisztázni kell, mielőtt hozzá lehetne kezdeni az íráshoz. Azt elég hamar eldöntöttem, hogy gyerek narrátorom lesz, aki viccesnek látja ezt az egészet – egyrészt izgatott a kontraszt a téma és a hangnem között, és kíváncsi voltam, mi minden sülhet ki egy ilyen felállásból; másrészt pedig attól tartottam, hogy ha a narrátorom tudná, milyen borzalmas helyzetben van, akkor egyáltalán nem volna képes beszélni.

02kajalgatunk.jpg 


Az illusztrációk közül van kedvenced? Volt elképzelésed esetleg Kun Fruzsina képei előtt?

Nem vagyok annyira vizuális típus, nem volt határozott elképzelésem semmiről. De abban biztos voltam, hogy jó lesz. Megbíztam a Fruzsiban – ő az egyik legjobb ebben a szakmában, ő az egyik legjobb barátom, ismerem és ismer. Hogy van-e kedvencem? Nem is tudom, a „narratívabb” képek közül talán a tányéros a legizgalmasabb, a betűtésztákból kirakott „kajálgatunk” felirattal – nagyon szépen összehozza a vacsorázós jelenetet a napfogyatkozás-metaforával. Az ikonszerűek közül meg talán a villanykapcsolósat bírom a leginkább a tapétamintásra festett fallal – mindig a nagyanyám lakása jut róla az eszembe.

 

A „dzsinnek“ közül melyik számodra a legijesztőbb?

Ez nehéz kérdés, de ha végiggondolom, akkor talán az álomdzsinn. Azért ő, mert az ő alakjában sűrűsödik össze leginkább mindaz a szorongás, amit az ilyen állandósult helyzet egy gyerekből kivált: hogy az anyja (vagy az apja) testben ott van, de lélekben nincs; hogy ugyanaz a test van ott, ahonnan ‒ a piálás szüneteiben ‒ szeretetet, ölelést, biztonságot, figyelmet lehet kapni, de hogy ez a test nem reagál, nem mozdul, gyakorlatilag nem él. A gyereknek állandó visszajelzés kell arra nézvést, hogy ő létezik. Ha nincs visszajelzés, az a léte alapjaiban bizonytalanítja el.

08kapcsolo.jpg 


Szerinted egy ilyen „problémakönyv” képes lehet „dzsinneket" szabadítani? Vagy gyerekeket, akik túl közelről ismerik ezeket a történeteket?

Ezt nehezen tudom megítélni. Abban sem vagyok egészen biztos, hogy az irodalom, úgy általában, tényleg alkalmas-e ilyesmire. Önmagában szerintem nem. Arra viszont talán jó lehet, hogy elindítson valamit, mondjuk egy-egy beszélgetést, ami tovább visz, ki az irodalomból, át az olvasót érintő egyéni kérdésekhez. De a szövegnek ez a potenciálja a szerző számára végképp ellenőrizhetetlen.

Szabó Imola Julianna

 
Kapcsolódó bejegyzés:


http://centrifuga.blog.hu/2015/04/20/epizod_szabo_imola_julianna_kinott_sziv

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr947376216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.