ICA nem pihen: részt vesz a Civil szervezetek most alakuló összefogásában - erről egy későbbi cikkünkben olvashatnak a héten - elkísérte a Civil Művek Közművelődési Egyesületet, hogy Baranya megyei falvakban a Kultrajzás programsorozattal Bódis Kriszta és Fekete Ibolya egy-egy dokumentumfilmjét és játékfilmeket mutassanak be - az esteken Gordon Agáta beszélgetett a meghívott rendezőkkel, a képriporttal kiegészített beszámolót holnap olvashatják. Addig azonban egy szeptemberre Szegedre szervezett nagyszabású gender-konferenciát ajánlunk figyelmükbe. A konferencia abban (is) illeszkedik ICA céljaihoz, hogy augusztusban az olimpia kapcsán a testtel és a tesképpel foglalkozó írásokat fogunk közölni.

2008. szeptember 19-20-án kerül sor Szegeden a Nyelv, ideológia, média 4. - A nő és a test/iség című konferenciára a Szeged Egyetem Bölcsészettudományi karának konferenciatermében, (Egyetem u. 2.), melyen minden gender-témával foglalkozó hazai egyetemről hallhatnak előadókat.

A konferencia szervező-rendezői Barát Erzsébet és Sándor Klára, akik a nyelvhasználat és a hatalom, a nyelvhasználat és az ideológia összefüggéseit vizsgáló, évente megrendezett konferenciát 2005 szeptemberében indították útjára. A lehetséges kutatási irányok közül a mindenkori hatalom és a média viszonyának, illetve a nyelvtudomány ideologikus beágyazódottságának vizsgálatára a nemek szerinti megkülönböztetés nyelvhasználatban tettenérheto összefüggéseit választották. A konferencia hagyományai szerint minden alkalommal az előző évi koonferencia előadásait követő vitákon kialakuló fontosabb tematikát bontják ki a következő évben - idén sincs ez másként.

Először "A nő helye a magyar nyelvhasználatban" címmel a szexizmus ideológiájának hazai kutatási eredényeiről beszélgettek, 2006-ban a nő, a női(es)ség sztereotipikus megjelenítésének és értelmezésének módjait vizsgálták.

2007-ben egyrészt a "nő/"férfi" kategória hétköznapi jelentése és a reflektáló tényeleges tapasztalata között fennálló viszonyt elemezték, másrészt a feminista igényű elemzés nyelvi lehetőségeiről, korlátairól bezsélgettek.

2008-ban a nő és a test, a nő és a testiség viszonya a téma.
Ez részint a nőről mint immanens, eleve testben létező, az intellektus margójára szorult másikról alkalmazott domináns kulturális gyakorlatok és reprezentációk elemzését, kritikáját jelenti, részint választ keres a kérdésre, miként lehet ezt a magától értetődőnek akart/vágyott testbezárt nőiséget kimozdítania neki szánt pozícióból. Miként lehetséges a testbe ágyazottság hitelessége és a tudományos igényű szituációba ágyazott általánosítás között feszülő ellentmondást itt és most a "nő" javára fordítani? Van-e és lehet-e a "nemzet anyja" és a "férfi becsületének megtestesítoje" pozícióján túl más "jelentős" női test/iség?

A konferencián a média, az oktatás, a művészet, a tudományos közélet, az önszerveződő civil mozgalmak, a szabadidő, az orvostudomány, a reklámpiac, a szubkultúrák területén zajló interkaciókban, szövegekben és vizuális reprezentációkban megjelenő "női test" sajátosságait vizsgáló elemzéseket, a "szépség" és nő magától értetődőnek vélt kölcsönösségének fogyasztói társadalomra jellemző formáit, valamint a nő és a szexualitás "kényes" egyensúlyát szüntelenül rendszabályozni igyekvő gyakorlatok értelmezései hangzanak el.

A konferencián részt vesznek néhányan az Irodalmi Centrifuga eddigi vendégei közül is, így ott lesz Bollobás Enikő, Csapó Ida, Joó Mária, Séllei Nóra, Tatai Erzsébet és Zsadányi Edit.

A regisztrációra szeptember 19-én pénteken, 12-től kettőig kerül sor a konferencia helyszínén. A konferencia részvételi díja 7000 Ft, nappali tagozatos PhD-hallgatóknak 5000 Ft. Ez magában foglalja a kávét, üdítőt, a péntek esti fogadást és a szombati szendvics-ebédet is; a részvételi díjat a helyszínen, készpénzben kell kifizetni.

A konferenciához egy panel is csatlakozik, ezen Anyaság és szexualitás témakörben JOÓ MÁRIA, FRIEDRICH JUDIT és ZSADÁNYI EDIT részvételével, BARÁT ERZSÉBET moderálásával bezsélgetnek a résztvevőkkel anyaság és szexualitás kapcsán arról, mennyire közelednek egymáshoz az irodalmi ábrázolások, a köznapi normák és a nők elvárásai.
"Ha az anyaság és a szexualitás kapcsolatát nem elsősorban a ciklikusság (anya-lánya-lányának anyja viszonyok) szempontjából vizsgáljuk, hanem az anyaság és a szexualitás egyidejű megélésének igényére összpontosítunk, viszonylag újkeletű elvárást találunk, amelynek nincsenek jól kidolgozott kulturális mintái. A szexualitás helye hagyományosan nem a család. A keresztény minta, a „szent család” is erősen aszexuális, és az irodalmi minták sem követik a házasságba a szerelmes fiatalokat az utóbbi párszáz évig. Kortárs irodalmi kísérleteket szeretnénk találni az igény és a minták ellentmondásának feloldására, magát komolyan vevő művektől a gyerekkönyvekig, és arról szeretnék beszélni, és arról szeretnénk a résztevőket is eszmecserére bírni, hogy közelednek-e egymáshoz a minták és az elvárások." - írják a konferencia honlapján.

A konferencia programjából ízelítőül az előadások címeit közöljük:

ANTONI RITA (SZTE, Angol-Amerikai Intézet): A reprodukció és a női test reprezentációi a kortárs gótikus regényben
BAJNER MÁRIA (PTE IGYFK, Pedagógusképző Intézet): Testbe zárt fájdalom
BERÁN ESZTER (Budapest, MTA Pszichológiai Intézet): Judit Butler recepciója a magyar sajtóban
BOJDA BEÁTA ÉS VINCZE TAMÁS (Budapest, Abigél Többcélú Egyesület): Sztárinterjúk testközelről
BOLLOBÁS ENIKŐ ÉS CRISTIAN RÉKA (ELTE BTK és SZTE BTK): Testi stilizálások és közélet
BUDAI ZSUZSANNA (SZTE JGYPK, Angol Szakcsoport): Ritualizált testek: a higiénia és az uniformitás csapdái
CZAPÁRY VERONIKA (PTE BTK, Magyar szakos mesterképzés): A hatalom iránytűi Lou-Andreas Salomé munkáiban
CSAPÓ IDA (Kikelet 21 Szellemi Műhely): A női test „pénzügyi” vonatkozásai
DARABOS ENIKŐ: Női test-metaforák
EKLICS KATA (PTE, Egészségtudományi Kar): Nő a gésa testben
GABORJÁK ÁDÁM: „[V]égül pedig megérezték Baba Franciska édeskeserű hónaljszagát”. A női test ábrázolásai Darvasi László Szerezni egy nőt című kötetében
HAVAS JÚLIA (ELTE BTK, Filmelméleti és Filmtörténeti Tanszék): Nőábrázolás az ezredforduló környéki amerikai sorozatokban
HIDASI JUDIT (Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelemi Főiskolai Kar): Japán mozaikok a női testiségről
HORNYIK SÁNDOR (Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet): A félvér és a szintetikus organizmus. Test- és identitáskép az Alien Resurrection című filmben
HORVÁTH GYÖRGYI (PTE BTK, Modern Irodalomtörténet és Elmélet Tanszék): Nőiség és testiség a késő Kádár-kor irodalmi praxisában
HUSZÁR ÁGNES (PTE BTK): „Ápol s eltakar” – A női test mint nemzetmetafora finn, francia, magyar, orosz összehasonlításban
KEGYESNÉ SZEKERES ERIKA (Miskolci Egyetem, Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék): Megerőszakolt testek és lelkek. Nemi erőszakjelenetek az irodalomban férfi írók tollából, férfi és női fordítók perspektívájából
KÉRCHY ANNA (SZTE BTK, Angol—Amerikai Intézet Tanszék): A „nehéz napok” gyönyörei. A patologizált női test eroticizálása a kortárs magyar kultúrában
LADÁNYI-THURÓCZY CSILLA (Palimpszeszt Kulturális Alapítvány): A szülés a mai magyar szépirodalomban. Mit (nem) írnak meg az írók és költők a szülésről?
LŐRINCZ JENŐ (SOTE Magatartástudományi Intézet): Női alakok Dosztojevszkij műveiben
MIHALOVICS ÉVA (ELTE BTK, Filmelmélet és filmtörténet szak): Test és kép a Minimaxon
MOLNÁR CSILLA (Nyugat-Magyarországi Egyetem, BEPK Nyelvi és Kommunikációs Intézet): Rendes testek, avagy a testek rendje a társadalmi mező elméletében
P. BALOGH ANDREA (SZTE BTK, Angol—Amerikai Intézet): A másság csábereje és csapdái a Szomjas Oázis: Antológia a női testről című kötetben
PÉCSI EMŐKE (ELTE): A testbe zárt leszbikus
PÉCSI KATALIN (Budapest, Holokauszt Emlékközpont és EszterHáz Egyesület a Zsidó Kulttúráért és a Feminista Értékekért): A „jiddische mamétól” a buja bombázóig. Zsidó nők ábrázolása a kortárs szépirodalomban
PERENYEI MONIKA (Budapest, MTA Művészettörténeti Intézet): A „vágy új nyelve” Németh Hajnal videómunkáiban
ELIISA PITKÄSALO (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ): Amazon-anya és Miss Pohjola: gondolatok egy újraírt kalevalai történetről
SÉLLEI NÓRA (DTE BTK, Angol Tanszék): Fegyelmező gyakorlatok és fogyasztói kultúra a Bridget Jones naplójá-ban
SZAKÁCS ESZTER (ELTE BTK, Amerikanisztika Tanszék): „Vénusz születése”: Az egészség, a szépség és a női test találkozásának klinikai esetei
TATAI ERZSÉBET (Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet): Együk meg aput?
TÓTH ZSÓFIA ANNA (SZTE BTK, Angol—Amerikai Intézet): A női test/iség Jane Austen-nál
LOUISE O. VASVÁRI (Stony Brook University, New York): A női test/iség és a holokauszt
ZERKOWICZ JUDIT (ELTE BTK, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék): Közvetlen és közvetett jellemábrázolás és a test

A konferencia előadásainak absztraktjaiinnen letölthetőek.