fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Apud, fiam - 50.

2012.07.23. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: regény centrifuga wikiwom sara lidman apud fiam

 

Gladness jut az eszembe. Betámolygok a teázóba.

A feketéknek nem szabad leülni a helyiségben, de ha bögrét hoznak magukkal, megtölthetik teával, és kint az utcán megihatják. Sőt, bármit vásárolhatnak - csak sörfőzéshez szükséges élesztői nem -, feltéve, ha nem bámészkodnak tovább, miután megkapták, amit akartak. Két nagy darab afrikai jön be; békések, készek arra, hogy elviseljék mindazt a rosszkedvet, ami a teázó fehér tulajdonosában érkezésük előtt esetleg felhalmozódhatott.

Dél-Afrikában a fehérek általában barátságosabbak egymáshoz, mint az otthoni emberek, minden köznapi agresszivitásukat automatikusan a feketékre zúdítják, így aztán maradéktalanul tiszta a szeretetreméltóságuk — Strictly for Europeans only. 

Az egyik boy üres palackot nyújt oda, és egy üveg tejet kér. A boltos megviseltnek látszik, képtelen az orrán keresztül lélegezni, arcán és kezén vörös foltok az allergiától. Ott állnak előtte ezek a fekete telivérek, rongyosak, a foguk villog, tágra nyílik az orrlyukuk, és nem tudják, mi a viszketés és légszomj. A boltos a tejesüvegre néz, és figyelmezteti a vevőt, hogy fent a peremén csorba. Nem veszi át az üveget.

- De hát itt vásároltam tegnap, éppen a főnök úrtól, és akkor is pont ilyen volt. - Azt hiszed, van bőr a képemen csorba üveget adni a vevőknek? - A főnök úr adta. - Miért nem szóltál akkor, ha valami kifogásolnivalód volt? - Nem gondoltam, hogy az ilyesmit kifogásolni kell. A tej all right volt. Az üveg is megfelel. A főnök úr kifogásol. - Pimaszkodsz? - Nem, én egy üveg tejet akarok venni. - Betétet kell fizetned. Azt hiszed, új üveget kapsz a csorbáért? - Miért ne? Tegnap a főnök úr kapott egy ép üveget cserébe egy csorbáért. A kis ember kiborul; vakarózni kezd, tüsszög. - Cheeky vagy ... cheeky kaffer... - Ugyan, adjon ide egy üveget, adok betétet, ha akarja. Nem lényeges az egész.

Az allergiás főnök a hűtővödörhöz hajol egy üveg tejért, közben az egyik afrikai a földre ejti a csorba üres üveget, csak úgy röpködnek a szilánkok. Az afrikaiak nevetnek, az allergiás meg azt mondja, hogy nincs joguk feldúlni az üzletét, és söpörjék csak fel szépen. Az afrikai a pultra teszi a pénzt, és fogja a tejesüveget. Az allergiás egy pillanatig ott áll közöttük, egész teste dolgozik, hogy kihozza a benne zsúfolódó sok szitkot, nem fér bele a harag, de nem kap elég levegőt. Akkor a feketék elnéznek a feje fölött, és egymásra mosolyognak - „megnézték maguknak azt a fiút". Ringó léptekkel lassan kimennek, vissza se néznek.

Csak nyüzsögj, te fehér hangya, nekünk van időnk várni - ha el akarnánk taposni, még arra sem volna időd, hogy megnézd, mekkora a talp, amely alá kerülsz. De hogy akarjuk-e, vagy hogy mikor akarjuk -- ez a mi titkunk...

Elbukom, ha Igor nem lehet velem, és nem vigyázhat rám. Vagy felemelkedem? Nehéz megállapítani a helyzetet, amikor az ember a sors hatalmában van. Körbejárok a kocsimmal, összeszólalkozom a benzinállomásoknál álldogálókkal, szidom a többi autóst, mert úgy hajtanak, mint az őrültek, bárhová megyek, sűrű a levegő az ellenségeskedéstől.

Minden pillanatban készen kell állnom, soha nem tudhatom, honnan jön a támadás, és ha nem figyelek, elfogadhatok egy hamis kihívást, megrekedhetek egy értelmetlen győzelemben, és az orrom előtt vonul el az én igazi harcom. Csak azt tudnám, milyen alakban jelentkezik majd az igazi ellenségem!

Kitty annyiban hasonlít hozzám, hogy ő is a sors embere. De Kitty megfér a sorsával. Aki a vesztesek oldalára született, és tudja ezt, annak nincs mitől félnie. Az nyugodt lehet.

Mi lehet azzal a szerencsétlen fickóval, a buszmegállónál a padon? Hiszen a vak is látja, hogy nem a buszra vár. Meg kell állnom, hogy érdeklődjem, mi van vele. Nagyon is meglehet, hogy rám les, mert nem néz rám. Igen, miért is mosolyog oly magabiztosan, ha nem engem illet a mosolya, ő, akit az egész világ megvetett? Teste minden, csak nem békés; olyan erőt tart féken, hogy kezet sem emelhet, még a legyet sem hessentheti el, ami a homlokán ül. Mellén összefonja a két karját, háta meggörbül, ruhája repedésig feszül rajta. Az arra haladók ezer és ezer pillantást vetnek rá: naplopó, semmittevő, kiszolgált potyaleső, koldus, jellemtelen csavargó, strici. És nem áll fel, nem kiáltja oda, hogy képtelen folytatni ezt a harcot! Csendes, mint a két haldokló rénszarvas bika.

Hasonlít ahhoz a belgához, aki ott, az első munkahelyemen bajba keveredett. Normális szellemi képességekkel rendelkező, elviselhető külsejű, a maga szakmájában elég ügyes fickó volt -- aminek mind semmi értéke Joburgban, ha nincs meg hozzá a hibátlan egyensúlyérzék. Neki a faji probléma volt a „heppje", és ugyan ki segíthetett volna rajta? Az embernek vagy van egyensúlyérzéke, vagy nincs. Mi fehérek vagyunk és boldogulunk, a négerek feketék és olcsók. 

A gazdagokban és a szegényekben közös a szemérmesség, ami tiltja nekik, hogy pénzről beszéljenek. Egyetértenek abban, hogy a pénz olyasmi, ami az ember birtokában van, és nem beszédtéma. A középfajták hoznak szégyent ezekre az egyetértő lelkekre az olyasfajta gorombaságaikkal, mint létminimum, életszínvonal-emelés és egyebek. Hogy ne kelljen hallgatni ezt a felszabadult beszédet a pénzről, megkonstruálták a faji problémát ebben az országban. A 'faji probléma' mesebeli felépítmény, melynek oltalmában rákényszerítik a tömeget, hogy vagyonokat dolgozzon össze a kisebbségnek, de azért ne törjön ki a közfelháborodás mégse.

Belső őrködés: a fehér kisebbségből ki kell seprűzni azokat az egyéneket, akik nem üvöltenek együtt a farkasokkal. Külső őrködés: a fekete tömegekből ki kell irtani azokat az egyéneket akik együtt üvöltenek a farkasokkal. A humor és a jókedély megengedett dolog: a kisebbségen belül a kisebbség módján kell kiváltani, és a többségen belül a többség módján. Hogy a madarak és más arra repülő bármi csodák nevetést és vidámságot tapasztaljanak, mint általában bárhol másutt. A kényes helyzet nem látható a magasból..

 


A belga, ott az első munkahelyemen bajba keveredett. Ez a 'poor white', mielőtt még teljesen le nem rongyolódott, meg-meghívta Williamet egy pohár sörre. Egyáltalán nem azért, hogy fontoskodjon, hisz általában nemigen gondolt az afrikaiakra, mint ahogy általában az emberekkel sem gondolt. Egész véletlenül történt. Williamnek és neki kedve szottyant elcsevegni, s azt alig lehet megmagyarázni, hogy két ember miért érzi magát jobban, mint máskor. Aztán jött a zsaru, és talán a sört is megerősítették valamivel, mert a szerencsétlen white még megpróbált viccelődni.

Amikor a zsaru rászólt, hogy 'jogsértést követett el', azt felelte rá, hogy éppen ellenkezőleg, most akarták a 'sértést' elkerülni. És az őrmester úr ne higgye, hogy William akármilyen kaffer! Szó sincs róla, William gondolkodó lény, istentelenül előrelátó, lélekben éppen annyira fehér, mint az őrmester úr, higgye el, minden további nélkül az öregre szavazna, ha volna szavazati joga. Tébolyultan szereti a kormányt, őrmester úr, és az a legnagyobb bánata, hogy soha nem tehet erről tanúbizonyságot a nyilvánosság előtt. Mindezt csak azért mondom, hogy megnyugtassam. William és én, mi soha nem gondoltunk arra, hogy beleüssük az orrunkat a birodalom vezetésébe, mi csak becsültük egymást, ennyi az egész.. 

De a zsaru azt mondta, hogy elég a sörből, a bíró meg egy hónapra ítélte, és ez éppen az előtt történt, hogy előléptették volna a munkahelyén, és a hónap elmúltával nemcsak az előléptetésnek lett fuccs, de a melónak is. „Nekünk megbízható emberek kellenek ide!" És az a nő is kiadta az útját, mivelhogy a belga ilyen alaposan eláztatta magát. A belga mindent elkövetett, hogy őt poor white-nak bélyegezzék és kizárják minden tisztességes környezetből.

Ezt magad akartad, mondogatta a nő. És hogy költözzön ki a bennszülött-negyedbe, álljon össze egy fekete némberrel, ő nem hajlandó ilyen semmiemberrel érintkezni. Mintha az a nő nem tudta volna, hogy a fehéreknek tilos a bennszülött-negyedben lakni! És hogy nincs az az ember a világon, legyen az fekete vagy fehér, aki önként letelepedne ott.

Szegény belga nem akart mást, csak elbeszélgetni Williammel, és erre igazán megvolt minden okuk, hiszen ha egész nap annyi port nyelnek együtt a gyárban, csak benyakalhatnak együtt egy pohár sört? Ivott volna egyedül? És miután Williamnek tilos sört vennie, az csak természetes, hogy ő gondoskodott az italról. De hát pontosan ilyen ne legyen az ember: természetes. 

A belga pedig úgy érezte, hogy testestül-lelkestül egy kőtörő gépbe vetették, megtörték és tébolyba kergették.

Miért éppen egy mocskos bantut hívtam meg sörözni, miért  is nem egy havert a magam fajtájából? Hát én azt mondom, hogy William meg én annyira egy fajtából vagyunk, hogy soha nem kellett egyetlen szót sem fecsérelnünk a dologra. Az édes egy öcsém, az furcsa egy teremtés, soha nem tudtuk megérteni egymást. Ő valóban másik fajtából való, ha már képletesen beszélünk. De William! Ővele igazán megértettük egymást. Először is le kéne tépni a szögesdrótot, mondta William.

Odakínáltam neki az üveget, ő húzzon belőle elsőnek, hiszen én hívtam meg - és nézni, ahogy iszik, olyan érzés volt, mintha én innék. Soha nem láttam még embert ilyen becsületesen nyakalni! Akkor William nekem nyújtotta az üveget, én hátravetettem a fejemet, behunytam a szememet és hagytam, hadd zuhogjon a sör a torkomra, és nagyon jól éreztem magamat... és amikor felnéztem, a zsaru ott állt az orrom előtt, mint a végzet, és ő is nagyon jól érezte magát. Hát mi választásom lehetett?

William is egy hónapot kapott, de később bizonyára nem írták a terhére, nem is legény a talpán az a mocskos bantu, aki időnként nem kerül sittre, ez a közfelfogás a feketék és a fehérek körében egyaránt. De mindenki előtt világos, hogy az italozás után én már nem tudtam előre verekedni magamat és megteremteni a boldogságomat, nem kovácsolhattam ki a szerencsémet.

Ezt magad akartad! - rikácsolta a nő, és szentül hitte, hogy még az álmait is a 'szabad akarat' irányítja. Beszéde kavics volt, hallgatása kő. És közte lélegzetnyi levegő sem maradt. Milyen más volt Williammel lenni. Micsoda felszabadult érzés! Az igazi beszélgetést a csendjei tartják életben; az észrevehetetlen és drága hallgatások olyanok, mint a szárnytollak ürege. Amikor Williammel beszéltem, úgy éreztem, mintha repülnék, ő volt az utolsó ember, akit embernek ismertem. 

 

Folytatjuk.



 Forrás:

  Sara Lidman: Én és a fiam, 1970, Bp, Kossuth. Fordította: Lontay László.

A könyv közlését a magyar kiadás egy példányának szkennelése tette lehetővé, amit Molnár Ágnes készített, a blogra szerkesztette Vári Sasa, díszítősorral ellátta Evu, olvasta és értelmezte Gordon Agáta, Orbánné Vica és József Etella.  

http://elofolyoirat.blog.hu/2012/03/03/vilag_tanitonoi_sara_lidman

 Sara Lidman 1923-2004.

http://en.wikipedia.org/wiki/Sara_Lidman

http://sv.wikipedia.org/wiki/Sara_Lidman

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr774611956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása