fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Sophie Scholl

2013.02.22. 07:00 | icentrifuga | 8 komment

Címkék: film centrifuga györe gabriella világ tanítónői sophie scholl

tumblr_mbahdi4WWP1qeu6ilo1_400.jpg"Állj ki azért, amiben hiszel még ha egyedül vagy is." 

- Sophie Scholl

Hetven éve ezen a napon végezték ki Sophia Magdalena Schollt (1921. 05. 09. – 1943. 02. 22.). A német diák és forradalmár fivérével a Die Weisse Rose, azaz A fehér rózsa erőszakmentes ellenállási mozgalom alapítója volt. Miután bátyjával, Hans-szal együtt elkapták a müncheni egyetemen, amikor háborúellenes röplapokat terjesztett, hazaárulással vádolták, s végül mindkettejüket (egy további társukkal együtt) lefejezték. Az 1970-es évek óta mint a kevés német hősnő egyikét ünneplik, akik a második világháború alatt aktívan ellenálltak a Harmadik Birodalom hatalmának.

Hatgyermekes család negyedik gyermekeként született, lutheránus nevelésben részesült. Nagy hatással volt rá, mikor 1937-ben bátyjait és barátait üldözni kezdték az Ifjúsági Mozgalomban való részvételük miatt. Rajzolt és festett, kapcsolatba került a kor elítélt, elhallgatott művészeivel, az un. degeneráltakkal; komolyan érdeklődött a filozófia és a teológia iránt. Istenben való keresztény hite és minden ember alapvető méltóságába vetett bizalma vezette a náci ideológia elleni ellenálláshoz.

1940-ben érettségizett, majd óvónő lett Ulm-Söflingenben, mert úgy gondolta, ezt elfogadják a nemzeti munkaszolgálattal egyenértékű alternatív szolgálatként is, melyben fél évet kellett eltöltenie. Mivel végül nem fogadták el az itt töltött időt, így bölcsődei nevelő lett Blumbergben. A munkaszolgálat katonaságéra emlékeztető rendje a passzív ellenállás és a politikai szituáció mély átélése felé vezette.

Féléves szolgálatának letelte után 1942 májusában került a müncheni egyetem biológia és filozófia fakultásaira. A bátyja, Hans, gyógyszerésznek tanult ugyanitt. Ő mutatta be húgát a barátainak. Bár utóbb mint az ellenállási mozgalom tagjai váltak ismertté, kezdetben közös művészeti, zenei, irodalmi, filozófiai, teológiai érdeklődésük és közös hegyi túrák, síeléseik kacsolták őket össze.

sscholl.jpgMünchenben ismerkedett meg Carl Muth-tal és Theodor Haecker-rel is - legfőbb kérdésük, melyre ekkortájt választ kerestek, az volt, diktatúrában miképp viselkedjen egy individuum. 1942 nyarán egy ulmi fémüzemben kellett háborús szolgálatot teljesítenie. Ugyanebben az időben apját bebörtönözték egy Hitlerre vonatkozó kritikus megjegyzése miatt.

Mikor 1942 májusában barátját, Fritz Hartnagelt a keleti frontra vezényelték, John Henry Newman bíboros kétkötetnyi szentbeszédét ajándékozta neki - mindezt az életrajzírói azért érzik fontosnak, mert rámutat, mekkora jelentősége volt életében a hitnek. Bár lutheránusként nevelkedett, a Fehér Rózsát akkor alapították, mikor elolvasták a Münster oroszlánjának is nevezett Clemens August Graf von Galen, Münster katolikus püspökének egy náciellenes szentbeszédét. Sokkolták őket a Sophie barátjától a keleti frontról érkező hírek a németek viselkedéséről és a zsidók tömeges kivégzésiről. A Newman írásaiban szereplő lelkiismeret teológiája volt barátjával egyik közös témájuk (ekkori írásainak átiratai alapján készült 2005-ben Marc Rothemund rendezésében film az élete utolsó hat napjáról).

A Fehér Rózsa tagjai végül Hans, Sophie, Willi Graf és Christoph Probst lettek. 1942 kora nyarán hat náciellenes röplapot szerkesztettek. Sophie gyakran végezte a jövés-menéssel járó feladatokat, mert fiatal lányként nagyobb esélye volt rá, hogy nem állítják meg ellenőrizni. A csoport a nácizmussal szembeni ellenállásra szólította fel az embereket. 1943. február 18-án a hatodik röplap terjesztése közben fogták el a müncheni egyetemen. Scholl a népbíróságon Roland Freisler bíró előtt azt mondta: "Valakinek végül el kellett kezdenie. Amit mi leírtunk és kimondtunk, sokan mások is gondolják. Csak nekik nem volt bátorságuk kifejezni magukat úgy, mint nekünk."

1943. február 22-én hármukat, Hansot, őt és Christoph Probstot halálra ítélték, s pár órával később, délután ötkor ki is végezték. A fennmaradt tudósítások szerint utolsó szavai ezek voltak: "Hogyan várhatnánk el az igazság érvényesülését, mikor alig valakiben van akarat arra, hogy feláldozza magát az igazságért? Milyen kellemes, meleg nap, s nekem el kell mennem - de mit számít a halálom, ha rajtunk keresztül ezrek ébrednek fel, és kezdenek cselekedni?"

DBP_1964_431_Hitlerattentat_Sophie_Scholl.jpg

(Fritz Hartnagelt, Sophie kedvesét 1943 januárjában evakuálták Sztálingrádból, de nem tért vissza Németországba Sophie haláláig, s később Sophie testvérét, Elizabethet vette feleségül.)

Haláluk után a hat röplap másolatát Helmuth James Graf von Moltke jogász csempészte ki az országból Skandinávián át Angliába, ahol a szövetségesek milliószám sokszorosították, majd szórták szét Németország felett 1943 közepén, A Müncheni Diákok Manifesztuma címen.

Haláluk fél évszázados megemlékezései során, 2005-ben a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem politikatudományi és kommunikációs tanszéke, mely a korábbi Szabad Európa rádió épületében áll, a Scholl testvérpár nevét vette fel, - a diáktanács szerette volna az egész egyetem nevét Scholl testvérekre változtatni, ahogy számos helyi iskola, utca és tér is az ő nevüket viseli.

2003-ban a ZDF televíziós csatorna a németeket az Unsere Besten (Legjobbjaink) szavazásra hívta fel. Az országos versengésben a 40 év alatti nézők és a szavazók a Scholl testvéreket a negyedik helyre segítették - ha csak ők szavaztak volna, a testvérpár nyeri ezt a megmérettetést.

Sophie-Scholl-The-Final-Days.jpg

A 2005-ben készült Sophie Scholl /az utolsó napok című filmet a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölték 2006-ban. Németországban a 'német Oscart', a Lolát is megkapta, a legjobb színésznői alakításért, és egyet a közönségtől is; a Berlinaléról a rendező és a színésznő (Julia Jentsch) is elhozhatta az ezüst medvét. (A film adatlapja a port.hu-n itt. Sophie Scholl életét három korábbi film is feldolgozta már, egy 1970-ben, és kettő 1982-ben. A testvérekről egy 1980-ban alapított, évente kiosztott irodalmi díjat is elneveztek.)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr885095282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yes...questions 2013.02.22. 12:11:58

"....Academie Award-ra jelölték"

helyesen: Academy Award

de ha már magyarul írsz,akkor :Oszkár díj,esetleg a Filmakadémia díja.

Ennyi,amúgy biztos jó a cikk...

josef_k 2013.02.22. 12:40:15

És ami döbbenet: az egyetemen, ahol tanult (Ludwig-Maximilian Egyetem), ahol a röplapokat terjesztette, ahol emlékhelye van, emléktáblája a Fehér Rózsának, ahol az egyetem előtt is emlékmű van (röplapok a járdán), az ott tanuló diákok többsége nem tudja/tudta, hogy ki volt ő, illetve hogy ugyanarra az egyetemre járnak.
Freisler, aki halálra ítéli, a wannseei konferencia résztvevője, 1945-ben bombatámadásban hal meg, a felesége a 70-es évek végéig kapja a hadiözvegyek kiemelt nyugdíját, pár évre elveszik, majd visszaadják a kiemelt nyugdíjat.
Jakob Schmid, az egyetem gondnoka, aki feljelenti és fel- vagy "letartóztatja" Schollékat, 1946-ban 5 éves börtönbüntetést kap, valamint elveszti jogosultságát a nyugdíjra. Védekezése a bíróság előtt a megszokott: "csak a kötelességét tette". 1951-ben szabadul, helyreállítják a nyugdíjjogosultságát, és 1964-ben 78 éves korában hal meg.
Miközben sokkal azzal védekeznek, hogy "a kötelességüket teljesítették csak", addig egy bizonyos Traudl Junge - aki Hitler utolsó titkárnőinek egyike volt, és Schollékhoz hasonlóan ugyancsak müncheni -, azt mondja később, hogy lehetett volna azzal védekezni, hogy nem tudott az egészről, de amikor látta Sophie Scholl emléktábláját, és látta, hogy Sophie Scholl ugyanabban az évben született, mint ő, és akkor végezték ki, amikor ő Hitlerhez került, és rájött, hogy a fiatalsága nem elég kifogás, és hogy talán meg lehetett volna tudni dolgokat korábban is...
Emlékezni kell... (és persze jó a cikk is, nekem tetszett)

josef_k 2013.02.22. 13:00:47

És akkor még két nevet érdemes megemlíteni:
Alexander Schmorellt és Willi Grafot (akiről a cikkben is szó van) az ún. második Fehér Rózsa perben ítélik halálra. Schmorellt 1943. július 13-án végzik ki (Schollékhoz hasonlóan guillotine által), vele együtt végzik ki Kurt Huber professzort, aki a csoport támogatója volt. Willi Grafot október 12-én végzik ki (ugyancsak guillotine-nal); egész eddig próbálkoztak, hogy hátha mond neveket.
Egy Falk Harnack nevű diákot bizonyíték hiányában felmentettek, de pár hónappal később ismét letartóztatták és egy koncentrációs táborba küldték, ahonnan sikerült megszöknie.
Rajtuk kívül még több embert ítéltek fél évtől 10 évig terjedő börtönbüntetésre.
Bocs, a kicsit offért, mert ez végül is egy irodalmi centrifuga, és ráadásul nem is rossz :-)

nevem van 2013.02.22. 16:47:54

@yes...questions: Megnyugtatlak, tényleg jó a cikk. És köszönöm a szerzőnek.

icentrifuga · http://centrifuga.blog.hu 2013.02.22. 21:33:06

@yes...questions: javítottuk a hibát.
@josef_k: ez a sok információ nagyszerű lett volna a cikkbe szerkesztve is. :)
Valamennyi hozzászólást köszönjük!

inebhedj - szerintem 2016.02.22. 15:09:17

Azt lehet tudni, hogy miért ítélte pontosan halálra a bíró?

Már csak azért kérdezem, mert a nácik még a koncepciós perekben sem tudtak értékelhetőt prezentálni, pl. Dimitrovot felmentették és el is engedték az országból, úgyhogy végül Sztálinra maradt a Dimitrov-probléma megoldásának terhe.
süti beállítások módosítása