372. § Otthon saját házadban természetesen mindenkit üdvözölnöd kell.
A társadalmi érintkezésben jártas ember mindig meg fogja találni a köszönés megfelelő módját és formáját. Azt a módot, amely aranyközépút a vaskos bizalmaskodás s a hűvös merevség között.
A megszólítás: 375. § A magyar úri társaságban a nők a férfiakat vezetéknevükön szólítják és nem urazzák. (A papokat és lelkészeket kivéve!)
376. § A férfiak a leányokat keresztnevükön szólítják és nem kisasszonyozzák, az asszonyoknak pedig megadják az őket megillető címet: nagyságos asszony, méltóságos báróné, kegyelmes asszonyom, ... stb.
Régi jó férfiismerősöket a nők is szólíthatják keresztnevükön.
A megszólítás.
373. § Külföldön rég lejárt a címek és rangok divatja, de Magyarországon nagyon vigyázz, nehogy elvétsed a dolgot. Sokan megsértődnek, ha nagyságos asszonyt mondasz méltóságos helyett.
374. § Íme a címek rövid, hevenyészett összeállítása:
Szentséges: pápa.
Felséges: a király, királynő, királyné.
Főméltőságú: a kormányzó, a kormányzóné; a hercegprímás (Őeminenciája); az érsek;a herceg.
Nagyméltóságú: a valóságos titkos tanácsos; a miniszter; a nálunk akkreditált külföldi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter; (a magyar követeknek csak külföldön jár az Excelenciás cím, a belföldön csak akkor, ha a 2-ik rangosztályba tartoznak); a felsőház elnöke; a királyi kúria elnöke: az állami legfelsőbb számvevőszék elnöke; a tábornoki rang tagja altábornagytól fölfelé.
Méltóságos, a püspök; a képviselőház elnöke; a követ; a kúriai bíró; a közigazgatási bíró; a vezérőrnagy és az ezredes; az államtitkár a miniszteri főtanácsos; Budapest székesfőváros főpolgármestere és polgármestere; a főispán és az alispán; a törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere; a főkapitány és főkapitány helyettes, a tankerületi főigazgató; a kir. tábla elnöke és az ítélőtáblai tanácsok elnökei; a koronaügyész és a koronaügyészhelyettes; pénzügyigazgató; mindazok a főiskolai tanárok és köztisztviselők, akik a III., IV. és V. fizetési osztályba tartoznak, tehát pl. a főiskolai igazgató, a gyűjteményegyetem főigazgatója, a Máv. igazgató, a posta és távirdaigazgató stb. A csász. és kir. kamarás; a gróf és báró; a volt főrendiház tagja; a felsőház tagja; az udvari tanácsos; a kormányfőtanácsos; az igazságügyi, kereskedelmi, gazdasági, egészségügyi főtanácsos.
Nagyságosok: a plébános; az alezredes és őrnagy; az osztályostanácsos; az ítélőtáblai bíró; az országgyűlési képviselő; a királyi tanácsos; az igazságügyi, kerskedelmi, gazdasági, egészségügyi tanácsos, általában véve mindazok, akik a VI. fizetési osztályba tartoznak.
A vitézi rend tagjai: nemzetesek.
(Pl. Nemzetes és méltóságos ... stb.)
A katolikus pap főtisztelendő.
(Pl. Nagyságos és főtisztelendő ... stb.)
A református lelkészek: nagytiszteletűek.
375. § A magyar úri társaságban a nők a férfiakat – a papokat és lelkészeket kivéve! – vezetéknevükön szólítják és nem urazzák.
376. § A férfiak a leányokat keresztnevükön szólítják és nem kisasszonyozzák, az asszonyoknak pedig megadják az őket megillető címet: nagyságos asszony, méltóságos báróné, kegyelmes asszonyom, ... stb.
Régi jó férfiismerősöket a nők is szólíthatják keresztnevükön.
377. § Ha a bemutatkozás szertartásának fogyatékosságánál fogva – melyről fent beszéltünk – nem tudnád biztosan, hogy milyen cím jár a hölgynek, akivel eszélsz, esetleg megsértődések elkerülése végett egyszerűen (franciásan) asszonyomnak is szólíthatod addig, amíg rangját meg nem állapítod.
Folytatjuk.
• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •