Lelkiismereti puccs! - Bitó László könyve politikai krimi egy írótól, aki a saját hazájában nem lehet próféta: egy olyan Dél-amerikai puccsista történet, mely a hazai mentális valóságot mutatja meg.
A történet Partalóniában zajlik le, de "Bármi hasonlatosság élő személyekkel, mai (vagy várható) eseményekkel nem a véletlen műve. Abból ered, hogy minden korban, minden társadalomban vannak önfeláldozók és önzők, naivak és rafináltak, gyengédek és erőszakosak, befogadók és kirekesztők, megértők és intoleránsak, szeretetre és hatalomra vágyók, igazak és hamisak, jók és rosszak. És a jók csendesek, türelmesek és »meghunyászkodók«, míg a rosszak kiharcolják jogosnak hitt jussukat: elnyerik a hatalmat fölöttük". (A kisregény 3. oldali előhangjából)
"Valaki, akit eddig nem ismertem - legyen KD - bekéretett a székházba, és a bizottságról faggatott. Figyelmeztetett, hogy mi célból juttattak be. Semmitmondó válaszaimmal elégedetlen. A bizottság másik független tagjáról akar megtudni valamit. Talán, hogy befolyásolható-e. Aztán sikerült másra terelnem a szót: őrá. Ez mindig beválik! Öt percbe sem telt, s már dicsekszik: milyen elismerten sportos. A műfaja: a vízszintes maratón. Nagyot röhög saját viccén. Közben les. Szemérmesen lehajtom fejem, majd úgy nézek fel rá. Némelykor tényleg utálom magam." (Részlet Heléna Sanchez naplójából)
Ahhoz, hogy jó értsük, hogyan alkalmazza a kollektív tudat és tudatalatti tartalmait, fontos, hogy ismerjük a kortárs szerzőt magát is: gondolatait, életútját, cselekedeteit. Bitó Lászlóé egy jól ismert magyar sors, mely ugyanakkor szokatlanul sikeressé vált. Két teljes élete van: a fiatal 56-os forradalmáré, aki későn elismert magyar íróként és gondolkodóként emigrált hazájából, s a sikeres, külföldön elismert amerikai tudósé és orvoskutatóé. Mindkettőről ismereteket nyerhetünk írásaiból, melyekből arra is fény derül, hogy Bitó László hiteles ember: egy példátlanul széles látókörű humanista és feminista.
Bitó László lelkiismerete mindannyiunké: egy férfiasan elfogulatlan és nőiesen érzékeny lelkiismeret. Abszolút értékben gondolkodik, gondolkodásában nemzedékeink teljes személyiségét és látható tetteit vizsgálja.
A 60-as nemzedékek
Bitó a 60-as nemzedék apjaként szól: olyan apaként, amilyen nekünk nem lehetett. A mi apáinknak itt, a keleti integrációban kellett élniük és megélniük, ők az ehhez mért túlélő erkölcsökkel, eszközökkel és ideológiával látták el fiaikat, miközben a leghalványabb tapasztalatot is nélkülözték a demokráciáról és annak működéséről, az autonómiáról és a személyes felelősségről.
Mentális látlelet
A vizsgálatot egy nő végzi el: egy szingli, apa nélkül felnőtt oknyomozó újságírónő. Számomra ismerős ez a nő. Ismerősek az érzései, a szexuális ügyeskedése, a morális kétségei és elhatárolódása – a személyisége nagyon is igazi.
Bitó hősnője politikusok szeretője – egy tárgyilagos nő, aki (szűk de reprezentatív minta alapján) felméri a hatalmon lévő férfiak domináns tulajdonságait: viszonyukat a pénzhez, a szüleikhez, feleségükhöz és gyerekeikhez, az általuk használt eszközöket, felelősségérzetüket, szexuális motivációikat és érzelmi intelligenciájukat.
Ez a nő Ilona Sanchez, azaz Szántó Ilona, Ica. Itthon aligha kerülte volna el a ma nyilvánosan és jogilag nőként is meghurcolt áldozatok, Zsanett, Malina Hedvig, Kármán Irén, Molnár Csilla vagy Simek Kitti sorsát. „Ott” csak gyomorfekélye volt és rákos lett − de előbb megismerte az igazi szerelmet a boldog Kubában.
Az eredmény mindannyiunk számára ismerősen kiábrándító. A húsz éve még fiatal forradalmárok egy túlélő Petőfi (vagy CheGuevara) sorsára jutottak: komor, mogorva férfiak, a helység kalapácsai és mindig halasztgató Pató Pálok. Ellenségeket keresnek barátok helyett, a sokszínűségben is megmutatkozó egyezések alapján létrehozott összetartozás-élmény megélése helyett kisebbségi komplexusaikat nyalogatják: bekerített, nomád ősapák paranoid és agresszív viselkedésmintáit használják az együttműködő és támogató anyai minták helyett.
Bele tudunk-e nézni e tükörbe?
Bitó László könyve politikai krimi egy írótól, aki a saját hazájában nem lehet próféta: egy olyan Dél-amerikai puccsista történet, mely a hazai mentális valóságot mutatja meg.
Fontos és időszerű figyelmeztetés a férfiaknak és a nőknek: ma egy teljes körű önvizsgálat nélkül nincs esélyünk, hogy közelebb léphessünk egymás és a jövő felé. Bitó látlelete elgondolkodtató: a regény hősnője meghal, mielőtt felismerhetné, hogy van esély, remény.
A remény azokban a nőkben van, akiknek lelkiismerete és kitartása nem inflálódott, és a fiatal nemzedékekben, akik már demokrácia-kísérletekben és európai integrációban tudatosodnak. A nővértanú újságírónő emlékére és Bitó László tiszteletére felveszem az Ica nevet.
Gordon Agáta Ica
A technopuccs dosszié a MEK-en
Gordon Agáta nekrológja Polcz Alaine-ről a MOSODA rovatban.
Bitó László honlapja
Bitó Lászlóról a SZALON-ban.
A történet Partalóniában zajlik le, de "Bármi hasonlatosság élő személyekkel, mai (vagy várható) eseményekkel nem a véletlen műve. Abból ered, hogy minden korban, minden társadalomban vannak önfeláldozók és önzők, naivak és rafináltak, gyengédek és erőszakosak, befogadók és kirekesztők, megértők és intoleránsak, szeretetre és hatalomra vágyók, igazak és hamisak, jók és rosszak. És a jók csendesek, türelmesek és »meghunyászkodók«, míg a rosszak kiharcolják jogosnak hitt jussukat: elnyerik a hatalmat fölöttük". (A kisregény 3. oldali előhangjából)
"Valaki, akit eddig nem ismertem - legyen KD - bekéretett a székházba, és a bizottságról faggatott. Figyelmeztetett, hogy mi célból juttattak be. Semmitmondó válaszaimmal elégedetlen. A bizottság másik független tagjáról akar megtudni valamit. Talán, hogy befolyásolható-e. Aztán sikerült másra terelnem a szót: őrá. Ez mindig beválik! Öt percbe sem telt, s már dicsekszik: milyen elismerten sportos. A műfaja: a vízszintes maratón. Nagyot röhög saját viccén. Közben les. Szemérmesen lehajtom fejem, majd úgy nézek fel rá. Némelykor tényleg utálom magam." (Részlet Heléna Sanchez naplójából)Bitó László, az író kollektív tudatunkból merít és manifesztál
Ahhoz, hogy jó értsük, hogyan alkalmazza a kollektív tudat és tudatalatti tartalmait, fontos, hogy ismerjük a kortárs szerzőt magát is: gondolatait, életútját, cselekedeteit. Bitó Lászlóé egy jól ismert magyar sors, mely ugyanakkor szokatlanul sikeressé vált. Két teljes élete van: a fiatal 56-os forradalmáré, aki későn elismert magyar íróként és gondolkodóként emigrált hazájából, s a sikeres, külföldön elismert amerikai tudósé és orvoskutatóé. Mindkettőről ismereteket nyerhetünk írásaiból, melyekből arra is fény derül, hogy Bitó László hiteles ember: egy példátlanul széles látókörű humanista és feminista.
Bitó László lelkiismerete mindannyiunké: egy férfiasan elfogulatlan és nőiesen érzékeny lelkiismeret. Abszolút értékben gondolkodik, gondolkodásában nemzedékeink teljes személyiségét és látható tetteit vizsgálja.
A 60-as nemzedékek
Bitó a 60-as nemzedék apjaként szól: olyan apaként, amilyen nekünk nem lehetett. A mi apáinknak itt, a keleti integrációban kellett élniük és megélniük, ők az ehhez mért túlélő erkölcsökkel, eszközökkel és ideológiával látták el fiaikat, miközben a leghalványabb tapasztalatot is nélkülözték a demokráciáról és annak működéséről, az autonómiáról és a személyes felelősségről.
Mentális látlelet
A vizsgálatot egy nő végzi el: egy szingli, apa nélkül felnőtt oknyomozó újságírónő. Számomra ismerős ez a nő. Ismerősek az érzései, a szexuális ügyeskedése, a morális kétségei és elhatárolódása – a személyisége nagyon is igazi.
Bitó hősnője politikusok szeretője – egy tárgyilagos nő, aki (szűk de reprezentatív minta alapján) felméri a hatalmon lévő férfiak domináns tulajdonságait: viszonyukat a pénzhez, a szüleikhez, feleségükhöz és gyerekeikhez, az általuk használt eszközöket, felelősségérzetüket, szexuális motivációikat és érzelmi intelligenciájukat.
Ez a nő Ilona Sanchez, azaz Szántó Ilona, Ica. Itthon aligha kerülte volna el a ma nyilvánosan és jogilag nőként is meghurcolt áldozatok, Zsanett, Malina Hedvig, Kármán Irén, Molnár Csilla vagy Simek Kitti sorsát. „Ott” csak gyomorfekélye volt és rákos lett − de előbb megismerte az igazi szerelmet a boldog Kubában.
Az eredmény mindannyiunk számára ismerősen kiábrándító. A húsz éve még fiatal forradalmárok egy túlélő Petőfi (vagy CheGuevara) sorsára jutottak: komor, mogorva férfiak, a helység kalapácsai és mindig halasztgató Pató Pálok. Ellenségeket keresnek barátok helyett, a sokszínűségben is megmutatkozó egyezések alapján létrehozott összetartozás-élmény megélése helyett kisebbségi komplexusaikat nyalogatják: bekerített, nomád ősapák paranoid és agresszív viselkedésmintáit használják az együttműködő és támogató anyai minták helyett.
Bele tudunk-e nézni e tükörbe?
Bitó László könyve politikai krimi egy írótól, aki a saját hazájában nem lehet próféta: egy olyan Dél-amerikai puccsista történet, mely a hazai mentális valóságot mutatja meg.
Fontos és időszerű figyelmeztetés a férfiaknak és a nőknek: ma egy teljes körű önvizsgálat nélkül nincs esélyünk, hogy közelebb léphessünk egymás és a jövő felé. Bitó látlelete elgondolkodtató: a regény hősnője meghal, mielőtt felismerhetné, hogy van esély, remény.
A remény azokban a nőkben van, akiknek lelkiismerete és kitartása nem inflálódott, és a fiatal nemzedékekben, akik már demokrácia-kísérletekben és európai integrációban tudatosodnak. A nővértanú újságírónő emlékére és Bitó László tiszteletére felveszem az Ica nevet.
Gordon Agáta Ica
A technopuccs dosszié a MEK-en
Gordon Agáta nekrológja Polcz Alaine-ről a MOSODA rovatban.
Bitó László honlapja
Bitó Lászlóról a SZALON-ban.
