A Magyar Hírlap online kiadása már a cikk címében - A roma vezetők gondjai - egyenlőségjelet tesz a csalás, a kábítószerrel való visszaélés és a Horváth Lídia (a tatárszentgyörgyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese) házában pusztító tűz között. - Irgalmas Zsófia sajtószemléje a tatárszentgyörgyi történésekről - jobbról.

Magyarországról jöttem:
Tatárszentgyörgy jobbról
Irgalmas Zsófia sajtószemléje

"Letartóztatták Dancs Mihályt, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökhelyettesét, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) Borsod megyei elnökét. A férfit üzletszerűen elkövetett csalással vádolják. Közben a rendőrség kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsítja Kolompár Endrét, az OCÖ elnökének fiát. Tatárszentgyörgyön tegnap hajnalban egy újabb házat gyújtottak fel" - adja hírül a Magyar Hírlap online kiadása, ahol már a cikk címében - A roma vezetők gondjai - egyenlőségjelet tesz a csalás, a kábítószerrel való visszaélés és a Horváth Lídia (a tatárszentgyörgyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese) házában pusztító tűz között. Az említett cikk csupán a tényeket írja le, s nem bocsátkozik találgatásokba, ahogyan azt a Magyar Nemzet online kiadása is teszi a 'Tatárszentgyörgyön újra felcsaptak a lángok' című tudósításában. A címmel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a 'Tatárszentgyörgyön', a 'felcsaptak', a 'lángok' szavak ugyan a korábbi tatárszentgyörgyi tűzesetre és gyilkosságra utalnak, de az akkori események sajátossága miatt - egy kisebbség által lakott településen történt a támadás - az olvasóban egy pillanatra az etnikai feszültségek, a puskaporos hordó, a zavargások asszociációja is felsejlhet, ami egyfajta tudattalan impulzusként már megadja azt az alaphangulatot, amivel majd az olvasó esetleg a cikkben ismertetett eseményekhez viszonyulhat.

Ugyanezen napilap később - más lapokhoz hasonlóan - felveti a biztosítási csalás lehetőségét is, arra alapozva, hogy a károsult korábban nagyobb összegű biztosítást kötött a házára, s a leégett házon nem találták a külső behatolás nyomait, ami egy kívülről érkező támadás esetén feltételezhető. Az írás címe - Érdekes momentumok a tatárszentgyörgyi tűznél - ismét alkalmas arra, hogy az olvasóban akár tudattalan előítéleteket is ébresszen. A nyomozás során felmerülő tény itt nem 'figyelemre méltó' vagy 'fontos', hanem 'érdekes', ami már nem egy távolságtartó, hanem egy összekacsintásra is lehetőséget adó, lekicsinyítő megfogalmazás, ahogyan maga a 'momentum' kifejezés is az, ami a pillanat, a jelentéktelen időtartam, a jelentéktelenség asszociációját keltheti az olvasóban. Ugyanakkor a biztosítási csalás vádja súlyos vád, s ha ez a vád beigazolódik, akkor az alapjaiban változtatja meg az ügy menetét. A cikk viszont ezt a döntő mozzanatot nevezi meg egy bizalmas nyelvhasználatra jellemző lekicsinyítő formulával, ami - a tény és a megfogalmazása között lévő feszültség - a megidézett bizalmas nyelvhasználatban általában a fricska, a megalázás eszköze. Ugyanakkor viszont a cikk címe nem az - esetleg együttérzést kiváltó - 'tűzeset', 'szerencsétlenség' kifejezést, hanem a semleges 'tűz' szót használja, amivel az írás az olvasóra bízza az érzelmi azonosulást, s teszi azt úgy, hogy az azt megelőző szókapcsolattal már létrehozta annak egy lehetséges irányultságát.

A bizalmas és a hivatalos nyelvhasználat együtt figyelhető meg a cikk további részében is. A rendőrség részéről megkérdezett "Papp Péter szerint a nagy erőkkel megindított nyomozás több szálon fut, vagyis nincsenek merev koncepcióik, ám mivel a rendőri munka alapja az egészséges kétkedés, az „öngyújtogatásos” verzió is benne van a kalapban. Ezzel összefüggésben néhány érdekes momentum külön is említést érdemel – tette hozzá a bűnügyi igazgató." A cikkben a 'nagy erőkkel megindított nyomozás', 'merev koncepciók' kifejezések a hivatalos nyelvhasználat szavai, ugyanakkor már az 'egészséges kétkedés' köznyelvi formulája is, de a frivolság határát súroló 'benne van a kalapban' fordulat a bizalmas társasági stílus elemeit hordozzák, amelyek így hasonlóan ellenpontozzák az elhangzott tartalmat, amit az idézett szövegrész végül a 'bűnügyi igazgató' cím használatával próbál ellensúlyozni, mintegy keretben tartani.

A Heti Válasz online kiadása 'Kemény ütést kaptak a cigányok' című jegyzetében foglalkozik a tatárszentgyörgyi történésekkel. "A magyarországi cigányság tegnap nagyon kemény gyomorszájast kapott. Megrendítő erejűt. Pedig nem történt semmi különös, csak a nyomozóhatóság végezte a dolgát, és a legutolsó tatárszentgyörgyi gyújtogatással kapcsolatban elkezdett kiderülgetni ez-az. Noha még nem tudjuk, hogy végül miként zárul az eset, egy biztos: amennyiben a tegnap nyilvánosságra hozott verzió lesz a befutó, a cigány-magyar kiegyezés minden korábbinál hagymázosabb ábránddá válik, időpontja pedig a messzi-messzi jövőbe penderül." A 'gyomorszájas', a 'kiderülgetni', 'befutó', 'penderül' szavak szintén a bizalmas nyelvhasználat nyelvére jellemzőek, de ezeket a jegyzet műfaja megengedi. Viszont önkéntelenül is felfigyel az olvasó a 'nem történt semmi különös, csak a nyomozóhatóság végezte a dolgát' mondatra, különösen a 'csak' szócska alkalmazására, hiszen a korábbi tatárszentgyörgyi esetnél is ugyancsak a hatóság végezte el az ilyenkor szükséges feladatokat, s az első híradások szerint a gyújtogatást véletlen balesetnek, a lőtt sebeket pedig más természetes sérülésnek vélte. Ebben az írásban viszont a biztosítási csalás már nem csupán 'egy érdekes momentum', hanem jóval szélesebb összefüggésekbe illeszkedik, ugyanis ha a nyomozás során az derül ki, hogy a károsult az elkövető, akkor már nem csupán egy biztosítási csalás elkövetője, hanem egyenesen ő az, aki miatt 'a cigány-magyar kiegyezés minden korábbinál hagymázosabb ábránddá válik', amivel a szerző ugyanakkor - a kiegyezés szó speciálisan magyar történelmi vonatkozása révén - a szabadságát elveszített magyarság és az agresszor Habsburg császárság viszonyával rokonítja a jelenlegi szituációt, s az olvasóra bízza annak eldöntését, hogy ebben a párhuzamban vajon ki az áldozat és ki az agresszor.