Magyar szabadalom. Visszük a kegyeleti koszorúkat, virágokat, köveket… Fejet hajthatunk. Beszélni tilos! Ne derüljön ki semmi, hogy kik vagyunk, kit és mit gyászolunk, tisztelünk, kire és mire emlékezünk. Nem lesz ordibálás, füttykoncert, rongálás. Szívünk megtelik szeretettel, béke száll nemzetünkre. Szorgalmas, tevékeny, értelmes, boldog életünk követendő példává válik világszerte. Nem győzzük elutasítani a skandináv, holland, kanadai bevándorlási kérelmeket.

És ekkor felébredünk.

A napokban készült ez a kép, egy használaton kívüli laktanya faláról. A legutolsó emléktáblát gondosan leszerelték, a koszorúkat ottfelejtették.

Ami ennél is kétségbeejtőbb, a mindenkori hatalmasok - évszázadok óta - bizton számíthatnak „mindenkinél többet szenvedett kicsiny hazánk” amnéziára igencsak hajlamos népére.

Bozzi Vera