A Rószaszín szemüveg kritikai beszélgetéssorozat a női írás hagyományáról gondolkodik a három szervező, Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória segítségével, akik minden alkalomra egy-egy férfivendéget invitálnak az adott szerző életművének megvitatásához. November 27-én este héttől Lesznai Annáról, az íróról és képzőművészről Györe Balázzsal beszélgetnek a Nyitott Műhelyben (1123 Budapest, Ráth György u. 4.). Az esteken mindenkit a vitára, a hozzászólásra, a szerző életművének megbeszélésére biztatnak.

Lesznai Anna – hímzés, szecesszió, emigráció

Lesznai Annáról a Wikipédián: Édesapja Moscovitz Geyza földbirtokos volt. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is. 1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt. Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz. 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapterve is az ő nevéhez fűződik. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. Baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század és a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz. 1919-től bécsi emigrációban élt; Gergely Tibor festőművész felesége lett. 1930-ban hazatértek Budapestre. 1932-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. New Yorkban művészeti oktatással foglalkozott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott. Végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.

A legjobb magyar költőnők között tartják számon. Lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág, a „százkeblű lét” ősi egységét idézi. Meséskönyveit maga illusztrálta, erős hangsúlyt kap a szöveggel együtt a kép is. Önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kert emlékezés és korkép egyben. Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát, derűs koloritját is alkalmazta, a magyaros szecesszió jeles képviselőjévé avatták. Szecessziós stílusú textíliáit a korabeli művészeti folyóiratokban gyakran publikálták. Képzőművészeti alkotásaiból őriz műveket a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum Hatvanban.
 
Kötetei (válogatás)
Hazajáró versek. Nyugat, 1909.
Édenkert. Kner, 1918.
Eltévedt litániák. Bécs, 1922.
Kezdetben volt a kert. Regény. Bp., 1966.
Dolgok öröme. Válogatott versek. 1985.
Köd előttem, köd utánam. Válogatott versek. Bp., 1967.
Lesznai képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései. Bp., 1981.
A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban. Bp.. 1985.
Idődíszítés. Mesék és rajzok. Bp., 2007.
 
Válogatott szakirodalom
Enigma 51–52. szám, Lesznai Anna élete és művészete. Szerk.: Török Petra, Szilágyi Judit, 2007.
Eisemann György: Egy átlényegülés lírai beszéde. Lesznai Anna: Tavasz Isten. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág–Zsávolya Zoltán. Bp.: Ráció, 2009. 369–376.
Földes Györgyi: „Hogy engem lássál nézd meg kedves a kertet.” A női én és a metafizikai én Lesznai Anna lírájában. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág–Zsávolya Zoltán. Bp.: Ráció, 2009. 347–368.
Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág–Zsávolya Zoltán. Bp.: Ráció, 2009. 332–346.
Török Petra: Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban. 2001.
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete. Bp.: Kossuth, 1979.
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna költői világa. In: Lesznai Anna: A dolgok öröme. Bp.: Szépirodalmi, 1985.
Zsávolya Zoltán: Szövegalapzat, műfajiság, autonómia. Lesznai Anna nagyregénye mint élet(műv)ének foglalata. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág–Zsávolya Zoltán. Bp.: Ráció, 2009. 377–391.
 
Nemes Nagy Ágnes, Erdős Renée, Galgóczi Erzsébet, Szabó Magda és Polcz Alaine után a későbbiekben Palotai Boris, Török Sophie, Tormay Cecile, Czóbel Minka életművével kívánnak foglalkozni a sorozat szervezői.