Messzire utazni azért is jó, mert lehet közben olvasni. (Aki meg nem megy sehová, azzal vigasztalhatja magát, hogy legalább nem kell végig cipelnie azt a rengeteg könyvet, amit felhalmozott az éjjeliszekrényén.) Ha még nincs meg a (mozgó)könyvtár a nyaralásra, íme, az Európa kiadó ajánlata júliusban megjelenő legérdekesebb könyveikből!
Jorge Amado írásai rendre művészeti és politikai botrányt kavartak: Amado pornográf írónak és forradalmárnak számított, a harmincas évek közepén többször le is tartóztatták, majd hosszabb-rövidebb időkre száműzték Brazíliából. Hazatérése után az akadémia tagjává és az írószövetség elnökévé választották.
Szülőföldje, Bahia, ez a tarka metropolis szinte egész életművében ott kavarog kétes sikátoraival, lebujaival, kikötőjével, csavargóhadával, szépasszonyaival, utcalányaival. Az 1935-ben megjelent Zsubiabá már teljes pompájában ábrázolja a szülőföld, Bahia színterét: megelevenedik a holdfényes bahiai kikötő, a matrózkocsma, a délszaki utca, a nyomorúságában is erőteljes, sőt többnyire derűs néger, fehér, mulatt szegény ember, a hitlerizmus eljövendő győzelmében bízó, szoknyavadász német gyáros, és óhatatlanul rabul ejt bennünket a vidék dohányültetvényeinek sivárságában is tömény vitalitása, Zsubiabá – a bahiai varázsló – tudománya, az afrikai vallási szertartások rejtelmes hangulata. A Zsubiabá a Flor asszony két férje című művel nemrégiben elindított Amado-sorozat második darabja.
Raymond Chandler A gyöngy bajjal jár című kötete négy kisregényt tartalmaz, amelyek először amerikai bűnügyi magazinokban jelentek meg. A „Frontátvonulás” forró sivatagi szele gyilkos indulatokat szabadít el a nagyvárosban, amelyeknek kis híján Philip Marlowe, a magánnyomozó is áldozatává válik. Az „Egy lány a Noon Streeten” az alvilágba beépült rendőrnyomozó pokoli életéről mesél, a „Nevada-gáz” hősei pénzemberek, különböző kaliberű nehézfiúk és a nők; a kérdés pedig, hogy ki használ kit? „A gyöngy bajjal jár” „főszereplője” a 49 darabból álló páratlan, ellopott gyöngysor, mely ráadásul talán nem is eredeti. Vissza tudja-e szerezni, és mihez kezd vele az alkoholproblémákkal küszködő, amúgy igen jólnevelt magánhekus? Chandler korai művei még a regényeinél is keményebb, sivárabb világot mutatnak.
Agatha Christietől kér klasszikus is megjelenik: A Gyilkosság a golfpályán (ez ráadásul új fordításban), és a Temetni veszélyes. Ehhez, ugye, nem is kell komment. 
Agatha Christietől kér klasszikus is megjelenik: A Gyilkosság a golfpályán (ez ráadásul új fordításban), és a Temetni veszélyes. Ehhez, ugye, nem is kell komment. Az „ütős” próza kedvelőinek ajánlják a kanadai Douglas Coupland Barátnő kómában című regényét. 1979-ben járunk. Karen, miután életében először szeretkezik barátjával, Richarddal, félve elmeséli neki, hogy sötét látomások kínozzák. S néhány órával később Karen kómába esik. Kilenc hónappal később megszületik gyermeke, Megan, de ő továbbra is kómában fekszik, tizenhét éven át. Richard úgy-ahogy ellátja apai feladatait, de sohasem tudja túltenni magát a veszteségen: alkoholista, magányos üzletember – mígnem egyszer csak mintha minden jóra fordulna. Karen felébred a kómából, ami önmagában is csoda, mint ahogy csoda a szerelem újjáéledése is – hiszen a testéből szinte semmi sem maradt. De Karent újból látomások kínozzák az új világban, amelyben minden olyan komollyá és komorrá vált: senkinek sincs ideje semmire, eltűnt a szabad idő, a derű, a könnyedség. Az élet látszólag jobb lett, s van benne számtalan új, hatékony dolog, például a mobiltelefon, csak éppen nem lehet választani. A kanadai kultíró kultregénye hátborzongató vízió a jövőről, döbbenetes világvége-látomás, nyugtalanító allegória a Földön végigsöprő járványról, amelytől mindenki elalszik, és egy utolsó lehetőségről, amikor még talán feltehetjük a kérdéseket, melyek nélkül a világ a puszta vegetáció időtlenségébe süllyed.
1967-ben jelent meg először magyarul Maurice Druon Zeusz emlékiratai című műve,
ez a görög mitológiát (és az emberi természetet) kifigurázó, könnyed, pikáns írás. Zeusz kétezer év után a modern világra ocsúdik, és feltalálja magát benne, nyájasan traktálja a földi halandókat nemcsak a maga viselt dolgaival, hanem elődeiével is, ahogyan neki mesélte annak idején az Emlékezet. Akár igaz, akár füllentés, megunhatatlan történet!
Monika Fagerholm Az amerikai lány című regényének kezdetén valahol Finnország svéd nyelvterületű részén, egy erdős-mocsaras vidékén békésen – vagy épp titkos békétlenségben – él néhány család. Az egyik házban felbukkan azonban egy furcsán beszélő lány, egy „amerikai”, aki nemigen illik ebbe a környezetbe – s érkezésével a feje tetejére áll minden. Aztán az amerikai lány váratlanul meghal, egy fiú öngyilkos lesz, egy fiatal családanya eltűnik. De mi áll a tragikus események mögött? Néhány évvel később két kislány, Sandra és Doris játékos nyomozásba kezdenek, s megpróbálják rekonstruálni a történteket, ez azonban újabb tragédiához vezet. Fagerholm regénye részben varázslatos és fordulatos krimi, melyben ugyanazokat az eseményeket mind újabb fénytörésben látjuk, ahogy egyre újabb szereplők fejtik meg a titkokat a maguk számára. S olyan krimi, amelynek sodrását nem csupán a kíváncsiság jelenti – hogy ki követte el a gyilkosságokat –, hanem a folyamatos rádöbbenés egy-egy szó, gesztus, jelentéktelennek tűnő cselekedet beláthatatlan következményeire. Arra, hogy mindenki mennyire másképp látja a világot, ugyanazt az eseményt, ugyanazt a helyzetet.
Egy nagyregény szeretetről és szerelemről, a gyermeki lélek sebezhetőségéről, kibontakozó vagy épp féktelenné váló szexualitásról, féltékenységről és kegyetlenségről, bűnről és bűntudatról, felelősségről és felelősségvállalásról.
Monika Fagerholm finnországi svéd írónő 1961-ben született. Regényei és elbeszélései számos országban jelentek már meg, s több jelentős díjat nyert el, így Az amerikai lány-ért 2005-ben megkapta a tekintélyes svéd August-díjat.
