A Budapest Pridefeszt keretében a Bálint Házban fél7-kor "Horváth M. Judit fotóművész bemutatja két könyvét a romaközösségről és a mesék világáról, illetve képeken keresztül beszél a kisebbségi létről, a roma- és a melegidentitásról."
"Horváth M. Judit
Férje után annak munkájába, a fotózásba is beleszeretett, sokáig nem vállalta származását, hogy aztán mégis egy romalap, az Amaro Drom fotóriportere, képszerkesztője, főszerkesztője legyen évekig" - írja a Stalter honlap
Alant pedig Göncz "Árpibácsi" 1998-ban írott előszavát olvashatjátok Horváth könyvéhez.. Vajon ma milyen előszót írhatnánk hozzá ...?
"MÁS VILÁG
Előszó
Ha van létezés peremén túli világ, Horváth M. Judit és Stalter György fotói erről szólnak. Kegyetlen világ ez: nyomor, elmaradottság, pusztulás - nem jó szembesülnünk vele. A látvány torkon ragad, fojtogat, nem lehet szabadulni tőle. S nem is akkor igazán, amikor a nyomor kimerevített pillanatai naturalisztikusak, hanem amikor egy lírai közjáték - egy szerelmes tekintet, egy világra rácsodálkozó gyerekszempár - a lehetőségek lehetetlenségét vágja a képünkbe. Szinte ostorcsapásként.
Horváth M. Judit és Stalter György évek óta járják a putrik világát. Azt a világot, ahol üveg helyett újságpapír az ablak, ahol egy-két rozzant szék, asztal s néhány ócska fekhely a teljes bútorzat, ahol jó, ha melegít s nem csak füstöl a kályha, ahol minden zugból árad a savanyú szegényszag. Horváth M. Judit portréi ebből a világból mutatnak fel sorsokat, Stalter György képei a sorsszerűséget is. A képeknek történetiségük, reménytelenül kudarcra ítélt távlatuk van. Az előbbiek lírai színeit az utóbbiak keménysége szinte a végtelenségig felnagyítja.
Ezek a képek felkiáltójelek. Lelkiismeretünk felkiáltójelei!
Göncz Árpád
a Magyar Népköztársaság
Elnöke Budapest, 1998"
("A könyv a Nemzeti Kulturális Alap, a Soros Alapítvány és a Pro Helvetia támogatásával a szerzők kiadásában, 1998-ban készült. Kapható Budapesten Manó Házban, az Írók Könyvesboltjában és közvetlenül a szerzőktől. Eredeti vintage kópiák megvásárolhatók.")
fotók még itt
