Bella Savitsky Abzug (1920 július 24. – 1998 március 31.) amerikai jogász, a kongresszus tagja, társadalmi aktivista és nőmozgalmi vezető. 1971-ben csatlakozott a feministákhoz (pl. Gloria Steinem és Betty Friedan), hogy megalapítsák a Nemzeti Nőpolitikai Vezetőséget. Híres kijelentése 1970-es beszédében, melyet az Egyesült Államok Kongresszusába választásakor tartott "Ennek az asszonynak otthon, a házban a helye - a Képviselőházban" Később az amerikai Nők Nemzeti Éve ellenőrzőbizottságának elnökévé választották, 1977-ben Gerald Forddal, az USA azév januárjában leköszönt 38. elnökével együtt tervezték a Nemzeti Nőkonferenciát, s Jimmy Carter, a 39. amerikai elnök Nőtanácsának vezetője volt.
Bella Abzug bevándorló orosz zsidó szülők gyermekeként született New Yorkban 1920. július 24-én. Anyja háztartásbeli, apja egy húskereskedés vezetője volt, aki Bella 13 éves korában hunyt el. A helyi zsidó közösségben csak a fiúknak volt engedélyezve a kaddis elmondása - első feminista megmozdulásaként mégis maga mondott kaddist apja felett, akinek nem volt fiúgyermeke. New Yorkban tanult, jogi diplomát szerzett a Columbia Egyetemen, majd a Pressman, Witt és Cammer ügyvédi irodában főként munkajogi ügyeket vitt. Az 1940-es években lett ügyvéd, amikor még elég kevés nő választotta ezt a szakmát, s polgári jogi ügyekkel foglalkozott az ország déli részén. Férjével 1944-ben esküdtek meg, s 1986-ig, annak haláláig együtt éltek, két lányuk született.
Bella Abzug fellebbezett Willie McGee ügyében, akit feketeként egy fehér lány megerőszakolásával vádoltak és ítéltek halálra első fokon egy csak fehérekből álló esküdszék előtt, két és fél perces döntéshozatali eljárás során. Az esélyegyenlőség elkötelezett híveként lépett fel, elítélte a vietnami háborút. Évekkel képviselőházi megválasztása előtt aktívan részt vett a Women Strike for Peace szervezet munkájában, mellyel kiérdemelte, hogy a Nixon-ellenes politikai erők listájának előkelő helyére kerüljön.
1971 január 3-tól 1977 január 3-ig volt demokrata képviselőházi tag a New York-i 19. és 20. kerület (Manhattan) küldöttjeként. 1972-ben választották meg a Kongresszus első női tagját, Shirley Chisholm-ot Brooklyn-ból, bár jelölése és megválasztása szimbolikus volt. Öt évvel később Bella Abzug vezette azt a Houstoni Nemzeti Nőkonferenciát, amely elfogadott egy cselekvési tervet, s amely aztán segített a politikában lebontani a nemi korlátokat: eredménye, hogy nőket is választottak a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé (Sandra Day O’Connor-t 1981-ben) s nőket is szerepeltettek a vezető pártok választási listáin.
“A mi közdelmünk célja ma nem az, hogy egy női Einsteint választassunk professzorrá, hanem hogy egy schlemilt, aki nő, éppolyan gyorsan támogassanak, mint egy schlemilt, aki férfi" - mondta egy alkalommal. Norman Mailer úgy jellemezte egyszer, mint a nő, akinek a hangja "egy taxisofőr nyakából is képes kiolvasztani a zsírt". A cionista mozgalom támogatója volt, s 1975-ben ő vezette az Egyesült Nemzetek Általános Bíróságának 3379-es döntése elleni küzdelmet, mely a cionizmust a rasszizmus és a faji megkülönböztetés egyik formájának nevezte. Több nemzetközi békemozgalmat is támogatott. A melegek jogainak első támogatójaként ő volt az első szövetségi melegjogi törvényjavaslat beterjesztője, mely Equality Act néven lépett életbe 1974-ben. 1976-ban szenátusi helyért indult, de legyőzték, ahogy 1977-ben sem járt sikerrel, hogy New York Város főpolgármesterévé választassa magát. Hatása tagadhatatlan: bár nem lett polgármester, nem választották szenátusi taggá és a Kongresszusba sem sikerült visszatérnie, de halálig jelentős véleményformáló erő maradt. Több nőjogi szerezet alapítása is a nevéhez fűződik, így 1980 augusztus 26-án ő vezette a Női Egyenjogúsági Napi felvonulást New Yorkban.
Alice Neel 1976-os festménye Bella Abzugról
További festmények Alice Neeltől a honlapján
1990-ben a Women's Environment and Development Organisation nevű szervezet egyik társ-alapítójaként az Egyesült Nemzetek által tartott nemzetközi konferenciákon igyekezett a nők részvételi arányát növelni. Éveken át küzdött a mellrák ellen. 1998-ban szívinfarktus vitte el. A nőjogi mozgalmak egyik jelentős személyiségeként tisztelik az USA-ban.
-gyg
