A magyar nyelvhasználat és a hatalom, a nyelvhasználat és az ideológia magyarországi összefüggéseit feminista szempontból vizsgáló konferenciasorozatot hatodik alkalommal rendezi meg a Társadalmi Nem Kutatócsoport, a TNT Szegeden, a Tudományegyetem Bölcsészkarán október 1-én és 2-án.
Az elhangzó előadásokat tekintjük át röviden.
"A 6. konferencia témájául a társadalmi nemi viszonyok különféle intézményesülési folyamatainak vizsgálatát választottuk, hogy rámutathassunk a nemi megkülönbözetés társadalmi gyakorlat jellegére. A konferencián elhangzó előadások a magyar nők különféle csoportjainak mindennapjait, illetve azok kulturális reprezentációját elemzik. Az elhangzó előadások a feminista szempontú irodalmi, kulturális, pedagógiai, történettudományi, szociológiai és nyelvészeti kutatások eredményeiről adnak számot, középpontjukban a nemiség és a magyarság összefüggései állnak. Az előadások nem kívánják a nemiség gyakorlatát, reprezentációját és fogalmát leválasztani és különlényegűnek láttatni a „magyarság” kérdéseitől, hanem a kettő metszetét, kölcsönös meghatározottságát kutatják. Különösen érdekesnek ígérkeznek azok az előadások, amelyek a „magyarság” és „nemiség” intézményesülését, azok egymásra hatását, a különféle geopolitikai és etnikai határvonalak, esetenként demarkációs vonalak (!) megkérdőjelezése jegyében gondolják újra. Az előadások magyar nyelvűek és 20 percesek, melyeket 10 perc vita követ."
Az idei konferencia résztvevői számos témát hoznak el Szegedre, ezeket villantjuk fel röviden, de a konferencia honlapján az absztraktokat is el lehet olvasni.
Annus Irén a 2008-as Magyarország - Életre szóló szerelem című képsorozatot elemzi az "országimázs matyómintás változatának" azon hatását figyelve, mennyi teret és hogyan enged a nőknek. Antoni Rita a magyarországi goth-színtér gender-attitűdjeit tekinti át, Benkő Krisztián Cion és Spárta című értekezésének egy részletét adja elő, Bíró Zsuzsanna Hanna a pedagógia elnőiesesdése kapcsán vizsgálja a nemi szerepeket. Bocsi Veronika a szabadidő szociológiáját közelíti meg gender szempotból, Bolemant Lilla pedig egy Földes Jolán (A halászó macska utcája) és Zilahy Lajos (A lélek kialszik) című regényeit veti össze a női és férfi szerepek reprezentációja szempontjából. Czapáry Veronika Lewis Carroll Alice-köteteinek magyar fordításairól beszél majd, Dér Csilla Lilla pedig a hazai populáris antifeminista irodalom feminista-képét vizsgálja.
Eklics Kata a politikai interjúk női riportereinek szerepeit tekinti át: hat-e a nemi szerep a riporteri munkára, s ha igen, hogyan. Huszár Ágnes a magyar református női papok identitáskonstrukcióit vizsgálja, Joó Mária a nemzetközi feminista tudományos diskurzusokban elfoglalt helyünkről beszélget a jelenlévőkkel. Dr. Kádár Judit Kosáryné Réz Lola antirasszista regénytetralógiájáról ad elő, melynek első részéről, az Asszonybeszédről nemrégiben nálunk is olvasni lehetett Gordon Agáta írását. Kegyes Erika tanárnőkkel készített életút-interjúk alapján az identitás-konstrukciót vizsgálja. Kárchy Anna Csáth Géza alakjának reprezentációit vizsgálja meg Szász János Ópium című filmjében és Lovas Ildikó A spanyol menyasszony című regényében.
Koller Nóra lőadásának címe A szputnyik szubjektív monográfiája. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta az innováció és a női menedzsment kérdéseit kapcsolja össze, Lábadi Nóra pedig Antoni Ritához hasonlóan a kortárs társadalmi jelenségek közül választott témát, mikor a metroszexualitás identitáskoncepcióját és magyarországi intézményesülését vizsgálja. Magó-Maghiar Anna a 2006-os kolozsvári teológia fakultás nőkkel szemben nyíltan diszkrimináló felvételi rendszerével kapcsolatban készült beadvány alkotóinak egyike volt, ennek kapcsán beszél most az akkori eseményekről és eredményeikről. Misad Katalin a szlovákiai asszonynévhasználat sajátosságait járja körül. Misits Éva a magyar kibertérből származó példák alapján az aszexualitással kapcsolatos diskurzusokat veszi számba. Molnár Csilla egy női élettörténeti elbeszélés etnikus identitását vizsgálja, Sándor Klára pedig ismét politikai témát dolgoz fel: a nő a magyar politikai diskurzusban a témája.
Schleier Nóra egy nemzetközi kutatás eredményeit veszi számba, melynek során a magyar és európai identitás diskurzív konstrukcióját vizsgálták. "A „magyar nő” lehet konstruktív kiszolgálója a „Jövő Magyarországának”, de lehet gendertudatos lelkiismerete önmagának – azaz az egész magyar társadalomnak. Új „genderszüfrazsettek” – de nem a köztereken, nem a stadionokban, nem a lelátókon, hanem a gender studies kutatóközpontokban a „jelen Magyarországán”. Az egyetemi „szabadközeg” társadalmi legitimitását szeretném erősíteni „magyar lifepolitics” előadásommal – ahogy ma lehet: tudományosan." - írja Simon Lehel. Dr. Szűcs Terézia irodalmi témát választott: Takács Zsuzsa, Darabos Enikő és Ambrus Judit írásaiban vizsgálja a Teiresziász-játékokat. Tóth Eszter Zsófia szintén a politika felől közelít: magyar munkásnő országgyűlési képviselők élettörténeteinek tapasztalatairól számol be.
Tóthová Andrea a kényszerítő terekkel foglalkozik: miként íródik meg a magyarság nyelve a vastagon kihúzott határok szorításában és miként íródik át a nemiség tapasztalata egy másik nemiség tapasztalatának tükrében. Varga Bernadett Lévai Katalin gender-tudatos esszéregényeiről beszél, Várnagyi Márta és Somogyi Boglárka a női irodalom sorsát és csatáit mutatja be a magyar irodalmi közéletben. Vasvári Louise politikai témával jelentkezik. Vizsgálja a társadalmi nemi munkát a politikai diszkurzusokban. Virginás Andrea Selyem Zsuzsa és Király Kinga regényei valamint filmek alapján a kisebbségi magyar hősnőket vizsgálja.
