Múlt csütörtökön olvashattuk Bódis Kriszta programjának eredményeit bemutató cikk sorozat első részét. Kriszta több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy az  Ózd melletti Hétes telep roma lakói emberhez méltóbb körülmények között élhessenek. Célja azonban nem "pusztán" a segítségnyújtás, hanem az, hogy a telep lakói visszataláljanak önmagukhoz, ezen keresztül pedig a társadalomba. Most a sorozat második részét közöljük.

A Cseppben a tenger alkotásközpontú programról

(1998-2010)

Dokumentumfilmet készítettem a Hétes telepi Budai család kitörési kísérletéről a gettóból (Isten adóssága 1998-2000).  Közben kisebb riportfilmeket forgattam az ózdi romák országosan jellemző problémáiról az MTV-nek.

Megértettem és megtapasztaltam egy világot, amiről hiába tanultam vagy hallottam, valójában nem tudtam semmit.

Családtaggá váltam, keresztgyerekeim lettek.

Fölismertem, hogy pusztán a filmjeimmel nem tudok segíteni a társadalmi igazságtalanságok felszámolásában.

A szegénységgel, a kirekesztettséggel való szembesülés szélesebb körű aktivitásra sarkallt. Megváltozott a művészi hozzáállásom. Cselekvő alkotó lettem és filmjeimmel a szabad megismerést, a közvetítést és a tetteket választottam.

A civil aktivitás eredményei:

– ombudsmani vizsgálat és jelentés, mely megállapítja, hogy föl kell számolni az emberhez méltatlan körülményeket.

– adósságrendezés. 2003-2004 körül az  akkori ötven szoba- konyhás lakásban négyszáz ember lakott. Az adósságok miatt a családokat kilakoltatás fenyegette. Sikerült adósságrendezést kieszközölnünk, a hétesiek bejelentkeztek az általuk lakott lakásokba,  és befizették a hátralék egy részét. A fennmaradó összeget az állam egyenlítette. Leállt a kilakoltatás.

– mozgósítottunk civil szervezeteket. A Kujbó egyesület csomagot osztott. Dr. Weisz Júlia a holland nagykövetség által támogatott modellprogramjában a helyi romákkal együttműködő családsegítők 117 rászorulónak intéztek közgyógyellátási igazolványt, aztán gyógyszergyáraktól ingyenes gyógyszer támogatási programot szervezett a gyerekorvosokon keresztül a gyerekeknek.

– a Budai családnak nyolc év után sikerült kiköltöznie a telepről.

– a reménytelenségben gyorsan felnövekvő, tudásra és jobb életre szomjazó hétesi gyerekeket látva született meg bennem a nyári alkotásközpontú táborok gondolata.

Társakra lelve: nyári táborok a Telepen

Kezdetben egész nyáron át tartó alkotásközpontú foglalkozásokat és kulturális eseményeket terveztem  Hétes telepen.  Elsőre ebből egy hét lett kivitelezhető.

Az alkotásközpontú modellprogramban új önkéntes mozgalom indult, amelybe számtalan civil bekapcsolódhatott, aki képes volt adni abból, amije van (tudást, pénzt, tehetséget, lehetőséget, szeretetet).

A táborok lehetővé teszik romák és nem romák hosszú távú együttműködését, mely bizonyítja, hogy kilátástalan helyzetekből összefogással van kiút.

2007. Az első nyári alkotótábor

– öt barátom vállalta az első egy  hetes  egész napos foglalkozásokkal járó tábort. A fotós csoportot Turai Katalin jogász, műfordító, a kézművest Tóth Bernadett szociológus, és Solti Gyöngyi matematika-fizika szakos tanár vállalta. A filmes-dráma csoportban Balogh Rodrigo színész és Gózon Francisco operatőr voltak a társaim.

– az élelem és az eszközök biztosítására gyűjtést hirdettünk. Egy füzetnek, írólapoknak,  egy csomag színes ceruzának is örültünk.

86 hétesi család, közel 400 ember vett részt a programban (és jöttek a környék telepeiről is).

– a filmesfurgont, mozgó bázisunkat a Filmtransport adta kölcsön.

– a tábori konyhát a családoknak kiosztott élelmiszercsomag alkotta. A közös tízóraik és uzsonnák gyümölcsből, szendvicsből és üdítőből álltak. (SZMM támogatásával.)

– az esőben, szélben, negyven fokban is üzemelő két pszeudo-sátor alatt és a romos "bódéban" születtek a művek. Filmes, kézműves, dráma és fotós csoportok működtek.

– kielégíthetetlen volt a lelkesedés és az alkotó kedv. Nem is tudom, hogy győztük ezt az örömteli igénybevételt. (Egyik önkéntesünk az utolsó napot a kimerültségtől és az élmények hatása alatt végigsírta, s másnap nem emlékezett rá.) A munkába kezdettől fogva beszálltak a hétesi szülők is, Botos Melán, Forgács Tímea, Budai Gyula és Ilona, Forgács Krisztián, Harkály József, Pongó Iván és még sokan.

– Budai Barna a nagyobb gyerekeivel és Marival, a feleségével együtt segített. Új házukba befogadtak, gondoskodtak rólunk.

– táborzáráskor több, int 3 órán át búcsúztunk a hétesiektől. Egyenként  köszöntünk el, apró ajándékokkal 250 gyerektől. Mi lesz velünk nélkületek? Egy hét karácsony volt. Egy hét boldogság. Ugye jöttök még? Kriszta néni, ne menjenek el! Jövünk még! – mondtam, mert bár a pillanatban is hiszek, de a folyamatos munkában még inkább.

Ugye jöttök még?

Eredmények:

Megalapoztuk az együttműködést a helyiekkel. Nyitottak lettek arra, hogy hosszabb távú és személyesebb kapcsolatot alakítsanak ki a modellben résztvevő önkéntesekkel.

Működni kezdtek a közös programok. Érdeklődés egymás munkája iránt.

Lehetőséget teremtettünk a játékra, eszközök használatára és kreatív tanulásra ott, ahol a gyerekek alap szocializációs lehetőségeket nem kaptak meg. Emberi méltóságuk erősödött.

Fölismerték képességeiket. Alkotások születtek, amikre büszkék lehettek.

Kritika - önkritika

Nem voltam felkészülve az érzelmi hullámzásra. Ahogy távolodott a tábor élménye,  a családok követelőzővé váltak. Világossá kell tenni, mit jelent az együttműködés, ki, mit tud és képes adni.

2008. A második nyári alkotótábor

Vártak minket. Sokat tervezgettünk a hétesiekkel az év közben is közösen.

Már hosszú távú koncepciókon törtem a fejem, de még az az egy hét is veszélyben forgott. A legutolsó pillanatban ózdi patrióták és képviselők ajánlották fel segítségüket. Kaptunk támogatást eszközökre és élelmiszerre (OKM, SZMM külön keretből). Gordon Agáta írótársammal létrehozott Interkulturális és Irodalmi Centrifuga Alapítványunk lett a program otthona. A civil pályázataink viszont nem nyertek. Aztán az utolsó percben jelentkeztek a jóakarók: a Vision Team kamerát adott, lett élelem, megkaptuk újra a mozgó bázist: a furgont. A Honvédelmi Minisztérium katonai sátrakat ajánlott fel, nagyszerű szakemberek vállalták a csoportok vezetését. Már tizenegyen voltunk.

A szokásos élelembeszerzési tortúra és -osztás után gazdag programmal álltunk elő.

Budapesti roma és nem roma festők vezetésével képzőművészeti foglalkozásokkal bővült a kézműves csoport. (Vári Zsolt, Kökény Róbert, Nagy Ibolya, Horváth Csaba festőművészek)

A filmes csoportban klipeket forgattunk és vágtunk a gyerekek produkcióiból.

(Bódis Kriszta, Maly Róbert, Gyimesi László)

Az óvodás-iskolás csoportot fergeteges játékos tanulás jellemezte (Fehér Judit pedagógus, Martinovics Zsófia, Császi Eszter, Bercsényi Anita főiskolások)

A hét legemlékezetesebb eseményei voltak: Palya Bea "énekórája", az ároktői hastáncos lányok előadása és közös tánca, a hétesi hastáncos lányainkkal, az Isten adóssága vetítése, és a Megatánc verseny hétesi- és önkéntes zsűrivel, díjakkal.

A záró este megrendezéséhez Tugyi Istvánék közeli imateremében kaptunk helyet. Kiállítottuk az alkotásokat és levetítettük a gyerekek filmjeit, kis ajándékokkal búcsúztunk egymástól.

Eredmények:

A folytonosság élménye növeli az eredményességet. A bizalom közösséget formál. Az alkotás teljesebb emberré tesz. Ezt tapasztaltuk meg a második nyári táborban.

Személyiséget és közösséget erősítő alkotások születtek és ezeket méltó módon be is tudtuk mutatni (sajtónyilvánosság, záró esemény). Országos híre ment a helyi aktivitásnak.

Szervezetek (TASZ) kapcsolódtak be a munkába, átvéve a jogi ügyeket.

Évközi közösségi események: mikulás és karácsonyi ünnep a telepen (adomány-osztások)

Kritika, önkritika

Nem tudtuk megoldani az évközi foglalkozásokat és a tematikus jelenlétet. Néhány családon keresztül tartottuk az évközi kapcsolatot.

Túl sokan használták ki és építettek átmeneti, saját projekteket a "hátunkon bejutva" a telepre, és ezek eredménytelenségeit vagy negatív következményeit mi viseltük.

Fotósok és filmesek használták ki az itt lakókat, a jogvédők megoldhatatlan ügyek tucatjait indították el, de nem fejezték be. Megromlott a viszony a város rasszista irányt vett vezetésével, és ezt nem sikerült orvosolni.

2009. Harmadik nyári alkotótábor

Már a szervezés fázisában is önkéntes segítők csatlakoztak hozzám. (Földes Dalma emberjogi aktivista, Koródi Krisztina ötvös, egyetemi hallgató, Borsi Éva pszichológus, Fülöp Miklós angol tanár)

A harmadik tábort ismét támogatók mentették meg, eszköz és adomány gyűjtéssel.(Szeretem Magyarországot Klub, Helikon könyvkiadó, Irodalmi Centrifuga Alapítvány, MARA Alapítvány, Vision Team, Visual Power, Filmtransport és még sokan mások.)

A programhoz tizenkilenc régi és új önkéntes csatlakozott. Mindig számíthattunk a hétesi segítőkre: Budai Barna és családja, Lónyi Katalin, Pókosné Marika, Horváth Emese és még sokan mások.

A filmes csoportban közösen kitalált jeleneteken dolgoztunk. 4 jelenet született. A filmeket technikai segítséggel számítógépen vágták a csoportban alkotó gyerekek. (csoport vezetők: Bódis Kriszta, Maly Róbert operatőr, Gyimesi László, Kohut Péter vágók)

Varga Pál és a Naplopók csoportja fölállították a Naplopó napkollektorát és zuhanyzót építettek a gyerekek közreműködésével.

A tánccsoportban Fejes Szonja pedagógus vezetésével hastáncelőadás készült.

A kézműves csoportot Hámori Éva vezette. Csoportjában a kézügyesség, az ízlés, a környezet esztétika fejlesztésére, és a különféle anyagokkal való ismerkedésre fektettük a hangsúlyt. Volt festés, rajzolás, gyöngyfűzés, jelmezkészítés, arcfestés, hajtogatás, gyurmázás, decoupage, dísztárgykészítés, ékszerkészítés.

Koltai Katalin gitárművész és Majsai Virág Eszter pedagógia-romológia szakos hallgató zenei csoportjában a közös dalolás felszabadító örömén túl ismerkedtek a hangszerekkel, és hangszert készítettek. Dalokat tanultak és válogattak a film jeleneteihez. Külön zenés műsorral készültek, amit videóra vettek, illetve előadtak.

A Thüringer Barbara újságíró, Erdei Krisztina fotóművész és Bodnár Mária video riporter vezette média csoportban, - amit a Pannon mobil internettel és számítógéppel támogatott - blog készült. Így, a gyerekek által készített video riportok, tudósítások, fotók által online követhetővé váltak a hétesi alkotótábor pillanatai és a tanulás folyamata. Ahogy a tábor, úgy a www.hetes09.blog.hu célja is az, hogy az alkotást mindenki számára lehetővé téve önkifejezési és kommunikációs esélyt adjon a legreménytelenebb helyzetben élők kezébe.

Fülöp Miklós angol tanár és Pulay Zsófi egyetemi hallgató iskolai csoportjában játékos tanulás és játékok tanulása folyt.

Hajdú C. Gergő egyetemi hallgató és Papp Sára Eszter szociológus óvodai csoportjába a szülők és nagyszülők is beültek a kisszékekre meséket festeni.

Feuer Yvette színművész és drámapedagógus vezetésével hétesi fiatalok (többek között Váradi Rajmund, Seres Cintia, Harkály Zsanett főszereplésével) improvizációs színdarabot alkottak saját történeteik alapján. A darab, amiről videofilm is készült a Türelem a Szerelemért címet viseli.

Vendégségbe hívtuk Somát, Gryllus Dorkát és Gryllus Samut.

Dinesh Harpal indiai jógatanárt a Gettómilliomos vetítése utáni beszélgetésre, aki a Hétes telephez hasonló körülmények közül tört ki.

Gyuricska István ózdi fekve nyomó bajnok és prédikátor sportnapot és versenyt vezetett.

Megszerveztük a hagyományos Táncversenyt is.

A filmklubban levetítettük Dömötör Kristóf főszereplésével, és a hétesi filmes csoport közreműködésével forgatott Virrasztás című készülő kisjátékfilm jeleneteit.

Az alkotók filmjei a blogban megtekinthetők, ahogy a kövekező videó is. (szerk.)

2010 Negyedik Alkotótábor és a Cseppben a tenger alkotásközpontú modell:

A telepen és párhuzamosan már -a szegregátumok/város metszéspontjában levő- Alkotóházban is fejlesztő, kreatív játékos programokon foglalkoztunk integrált csoportokban elsősorban a gyerekekkel. A programban harminc önkéntes (egyetmisták, tanárok) vett részt, ebből öt ózdi roma fiatal. Az Alkotóházban kiscsoportos alkotásközpontú foglalkozások indultak: Kultúra és Világteremtő csoport, Drámajáték cs. Filmes cs. Mesejáték cs. Média cs. Működött. Onlin blog 27.000 látogató követte (index, Hvg és egyéb portálok címoldalára is kikerültek anyagok) a hétesi tábor eseményeit, amiről 9-16 éves fiatalok írtak, fotóztak, filmeztek.  Az alkotó csoportok egy része integráltan működött, a környező szegregátumokból és fiatal nem cigány önkéntesek közösen dolgoztak. A Hétesben párhuzamos foglalkozások zajlottak: Utcaszínházi álarcos műhely, Kézműves csop. amelyekben a felnőttek is aktívan résztvettek.

A Hétesben zajlottak azok a tematikus interkulturális találkozások romák és nem romák között: L.L.Junior Tánciskola fellépése Bari László vezetésével, a Hétes telepi tehetségkutató táncverseny –zsűri: Bari László, Pókos Ilonka táncos, Salgó Ella balett táncos, Papp Ágnes pszichológus hallgató, Soma mamagésa) Romano Glaszo koncert és beszélgetés, Istenek városa filmvetítése, Utcaszínház mesejáték előadása, Feuer Yvette interaktív bohócelőadása és csapatversenye,  Sajókazai Sólyom telep Asszonykórusának fellépése és vendégsége, Dr. Ámbedkár gimnázium bemutatkozása és toborzása, valamint a nyilvános záró ünnepség.

Az alkotásközpontú filmes csoportmunkája a tábor óta folyamatosan zajlik Budapesti helyszíneken (vársonézéssel, mozival és egyéb kultúrális élményekkel a filmes munka témájához kapcsolva), valamint Ózdon az Alkotóházban és a Közös film forgatásának választott helyszínein.

A média csoport is folytatja a táborokban megkezdett munkát, egyrészt tudósítanak a programról írásban fotókkal, filmekkel, másrészt Hétes és Ózd történetét roma, nem roma helyiekkel készített interjúk formájában kutatják, rekonstruálják, tárják fel a közös gyökereket. A készült anyagokat (hétesi hírmondó –print, valamint a világhálón is elérhetővé teszik, miközben sajtónyilvánosságot is szervezünk a munkájuknak, ehhez az ózdi tévéhez, az indexhez, a nolhoz, és a népszabadságban vannak kapcsolataink.

Pszichodráma csoportot szerveztünk, megtaláltuk a megfelelő szakembereket arra, hogy elsősorban a nehezen kezelhető, kamasz gyerekeinkkel szerepjáték csoportokban foglalkozzanak. A pszichodráma csoport  támogató, bizalomteli légkörében a gyerekek kifejezhetik, megmutathatják magukat, felfedezhetik nagyszerűségüket, kreativitásukat, válaszokat kereshetnek belső kérdéseikre, kipróbálhatnak és kialakíthatnak szerepeket. A csoportos módszer lehetőséget ad arra, hogy megtapasztalják énerejüket, és a társas közeg által meghatározott kereteket, ami alakítólag hat viselkedésükre, és környezetükre. Egymás támogatóivá válhatnak, felhasználva csoportvezetőik mintáját. A csoport folyamatban átélhetik, hogy nem veszélyeztetve vannak a közösségben, hanem segítve.

Önkénteseink alaklamnként játszóházas és változatos alkotó foglalkozásokat tartnak. Egy önkéntes heti rendszerességgel vállalja majd az internet oktatást, és ehhez megpróbálunk eszközöket szerezni.

Az Alkotásközpontú szociális és integrációs modellprogram a cselekvő szolidaritás jegyében folytatódik.

Bódis Kriszta

www.hetes09.blog.hu,  www.hetes2010.blog.hu,