iCa új sorozatában nyári olvasmányokat kínál mindazoknak, akik nyaralnának egy jót, de éppen nincs pénzük, szabadságuk vagy nyár. Olvasni akkor is jó, ha válság van és esik az eső, az írás telepátia, az olvasó időutazó.
Ausztrália - a nyár csúcsa
Mondj egy ausztrál írónőt! Még így se könnyű, hogy leírom neked, Collin McCullough. Fogalmad sincs, eszik vagy isszák, hogyan ejtik, fiú vagy lány ez a szerző. És még egy ausztrál írónő, Rina Huber. Mindkettőjükkel ezen a nyáron találkoztam, ez a nemvéletlen, együtt többet jelentenek, mint külön. Ha szabadságra vágysz, tarts egy ausztrál hetet, olvass önfeledten.
Collin McCullough ausztrál írónő, ennél többet senki sem tud róla, amíg eszünkbe nem jut regénye, a Tövismadarak, 1977. Magyarul 1990, Európa kiadó, Göncz Árpád és Borbás Mária fordításában. Ezt az első kiadásból tudtam meg, a balatoni házban, ahol olvasnivalót kerestem egy esős napon.
Collin McCullough: Tövismadarak, 1977
Magányos mártír anyák könyve a beteljesületlen beteljesülésről, a cím egy mitikus madárra utal, mint pl a Turul vagy a Főnix, de a tövismadár sajnos önsorsrontó, és elég bizarr elképzelnem, ahogy ráhúzza magát egy gyilkos tövisre. De a könyv után már nem annyira.
Láttad? 8 részes tévésorozat készült belőle, jó romantikus, egy gyönyörű (traumatizált, elhagyott, kitagadott, magányos) nő és egy katolikus pap tiltott beteljesülése. A szépséges nő egyszerűen Meggie, felmenői ír parasztok és újzélandi bűnöző-arisztokraták, 5 bátyja és egy mártír anyja van. Szerelme Ranould de Bricassart katolikus atya, normann ősnemesek elegáns leszármazottja, kifinomult és gyönyörű.
A karrierista egyházi férfiszépség végül mégis megszegi szüzességi fogadalmát amit jézusnak tett, és egy elhagyatott öbölben megöleli az egyetlen nőt Meggie-t. Vén, savanyú, megkövült világ a Vatikán világa, vallja be végül és el is hisszük neki.
Bricassart atya nevét Birkaszar atyára tévesztem ősi nyelvünkön, a könyv aszályos legelőin nyargalva a juhok után, pedig tényleg helyes fickónak tűnik. Közben ausztrál közhelyeink bővülnek, képzetünk Ausztráliáról csaknem élhető modellé válik, annyi mindent megtudunk ebből a remek lektűrből.
Például azt, hogyan herélik a bárányokat egy farmon, ahol százezer bárány születik egyszerre. A napszámos felkapja a kosbárányt és kiharapja a mogyoróját, nincs idő ennél több kecmecre.
A férfiak itt falkákban élnek, félnek a nőktől és elhatárolódnak, inkább papok, cukornádaratók vagy rideg juhászok lesznek.
A börtönszigetek túlélőinek leszármazottai ezek az emberek, ennek tudatában vannak többnyire és túlélik.
A börtönszigetek lakossága zömmel férfi, a férfiak itt maguk között vannak. A nő itt ritka kincs vagy zsákmány, a nők itt sokszorosan elszigeteltek, a másik nem létszámfölénye és jellemzően aszociális férfitudata magányossá és keménnyé teszi őket.
A Tövismadarakban szereplő nőknek ez jut, tűrni némán és nemesen...
Gordon Agáta
A másik ausztrál írónő, Rina Huber regénye mai történet, a milliomos nyugdíjas uralkodóosztály tagjaként írja meg utolsó 9 nyarát. Hétfőn bővebben!
Források:
http://anheszenamon.blogspot.com/2010/01/collin-mccullough-tovismadarak.html
https://www.youtube.com/watch?v=P0tIAQJ_9EY
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6vismadarak