fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Ang Szán Szu Csí

2011.08.13. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: centrifuga magyari andrea világ tanítónői ang szan szu csí wikiwom

Burma nevét 1989-ben a katonai junta Mianmarra változtatta, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, hogy jóváhagyja a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsimnek. Az 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett, és a világ száz leginspirálóbb asszonya közé beválasztott Ang Szán Szu Csí azért harcol, hogy egy napon valóban egy demokratikus Burmában élhessen honfitársaival. 

Már édesapja is Burma szabadságáért küzdött, és ő lett volna az ország első szabadon választott elnöke, ha nem esik áldozatul egy merényletnek 1947-ben. Ang Szán Szu Csí Indiában nőtt fel, majd az oxfordi egyetemen szezett diplomát filozófiából és politikai gazdaságtanból. Ott is élt férjével és fiaival 1988-ig, amikor hazautazott, hogy édesanyját meglátogassa. Addigra már évek óta kutatta édesapja munkásságát és Burma történelmét. Az ottani véres eseményeket látva rövidesen előadta első nyilvános beszédét, amelyben a demokratikus Burmáért vívott harcra buzdította az embereket, s nemsokára megalakította a Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű pártot. Az 1989-es választásokon nem engedték elindulni, egy évvel később a párt nagy fölénnyel nyert a választásokon, a katonai vezetés azonban nem ismerte el az eredményt. Ekkorra Szu Csí már egy éve házi őrizetben volt, s ennek csak 2010-ben vetettek véget. 

 
Tavaly novemberi szabadulása után többek között a Guardian és a Spiegel készített intejút vele, ezekben mesélte el, hogy a rabságban töltött időt igyekezett hasznosan tölteni. Internetje, telefonja nem volt, orvosa és ügyvéde látogathatta meg havonta egyszer. Egyébként nem bántották, őrzői udvariasak és segítőkészek voltak. Napi öt-hat órát rádiózott, hogy lépést tartson a világban zajló eseményekkel, és rengeteg könyvet elolvasott - többek között a Harry Pottert is, hogy ha egyszer lehetősége lesz találkozni az unokáival, ne legyen teljesen "süket" a témában. 
 
Fogságában az a különleges, hogy  sokszor elhagyhatta a házat, így számtalanszor lehetősége lett volna megszökni - valójában a katonai vezetés reménykedett is benne, hogy ilyen módon végre megszabadulhatnak tőle.  Ő mégis maradt, önszántából, egyedül, fiai és férje nélkül 15 évig. Férje közben meghalt. Mégis azt mondja, az ő helyzete nagyon is jó azokéhoz képest, akiket kínoztak, bántalmaztak, megöltek a szabadságért folyó harcok közepette. 
 
Azt mondja, nem érezte rabságnak az őrizetet. "Azt hiszem, a szabadság olykor lelkiállapot. Olykor, de persze nem mindig. Nem hiszem, hogy az emberek ebben az országban például szabadnak éreznék magukat. A törvény szempontjából az, ami itt zajlik, elfogadtatlan. Ha ilyen mértékű sérelem éri az emberek jogait, az ahhoz vezet, hogy egyre kevésbé érzik magukat emberinek. És ha egy országban hosszú ideig ez történik, akkor az ember nem érzi jól magát.Ön elmehet innen néhány napon belül, de nekünk, akik az életünk hátralévő részét itt kell, hogy töltsük, az élet sokszor nagyon fáradságos." 
 
A júliusi hírek arról szóltak, hogy az új kormány, miután figyelmeztette Szu Csít, hogy állítsa le tevékenységét, és ne nyilatkozzon a nemzetközi sajtónak, végül is tárgyalásokat kezdett az asszonnyal. Mindez az után történt, hogy Hillary Clinton Burmáról szóló beszédében reformokat sürgetett. Sokan reménykednek, hogy a hatalom végre elismeri Szu Csí tevékenységét, mások azonban félnek, hogy csak újabb "leállítási kísérlet" áll a háttérben, és semmi nem fog változni. 
 
Szu Csí mindenesetre kitart: 66 évesen is humorral és méltósággal viseli a nehézségeket. Arra is fel van készülve,hogy megint őrizetbe kerül; amíg nincsenek rendes törvények az országban, mondja, minden megtörténhet. 
 
Magyari Andrea 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr1003149480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása