fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Isabel Allende

2011.10.29. 07:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: folyóirat centrifuga magyari andrea világ tanítónői wikiwom isabel allende

Fogalmam sincs, miért csak mostanában került a kezembe Isabel Allende Kísértetház című regénye, és miért nem tudtam róla hamarabb. Aki szerette a Száz év magányt, az vegye meg magának Allende könyvét is, biztos, hogy többször is el fogja olvasni élete során. 

A Kísértetház, amely 1982-ben jelent meg Barcelonában, azonnal bestseller lett. A regényt is számos kiadó utasította el korábban – jó a latin-amerikaiaknak, hogy Spanyolországban is próbálkozhatnak. A családregény három generáció - anya, lánya, és az unoka - történetét meséli el, a történet  Pinochet rémuralmának idején ér véget.
A központi fiugra Clara, a nagymama, aki paranormális képességekkel rendelkezik, szellemekkel társalog, előre megálmodja az eseményeket, és időről időre némaságot fogad. A történet egyben női fejlődésregényként is olvasható; bár azt nem lehet mondani, hogy Clara az engedelmes nők táborába tartozik, az ő lehetőségei még a kornál fogva, melyben él, korlátozottak. Lánya, Blanca és főleg unokája, Alba már aktívan részt vesz a politikában, s vállalja ennek összes nehézségét. 1993-ban film is készült a könyvből Meryl Steep, Jeremy Irons, Antonio Banderas, Wynona Rider és Glenn Close főszereplésével. (Tulajdonképpen mindaddig jó is, amíg az ember el nem olvassa a könyvet, mert akkor látszik csak, mennyi minden hiányzik belőle: Alba alakja pl. a filmből szinte teljesen kimarad, s a vele történteket ráaggatták Blanca figurájára, így az eredeti Blanca is majdnemhogy eltűnt.) 
 
Isabel Allende egyébként a meggyilkolt Salvador Allende rokona, aki 1970 és 1973 között Chile elnöke volt, és  1973-ban, a Pinochet vezette puccs során vesztette életét – a legújabb források szerint nem géppuskatűz ölte meg, hanem az utolsó pillanatban öngyilkosságot követett el. Isabel apja 1942-ben Peruban diplomata volt, így a kislány Limában született meg, később a szülők elváltak, és az anya három gyermekével visszatért Chilébe. Később újra egy diplomata felesége lett, így a család sokat utazott. Isabel tanulmányainak befejezése után újságíróként, szerkesztőként és tévés műsorvezetőként is dolgozott, lelkes aktivista és feminista lett. 1975-ben menekülni kényszerült a család, ekkor már két gyerekkel és a férjével Venezuálában telepedtek le. 1981-ben meghalt Santiagoban maradt 99 éves nagyapja, ami nagyon megrendítette az asszonyt. Nagyapjának írott leveléből született meg végül a Kísértetház kézirata. 1989 óta Allende Amerikában él, amerikai állampolgár. 
 
 
 
„Egész életemben feminista voltam, feminista ügyekért harcoltam. Fiatalkoromban agresszívan tettem, akkoriban harcos voltam. Mostanra egyre inkább tisztában vagyok azzal, hogy az alapvető dolgokat nekünk, férfiaknak és nőknek együtt kell felfedeznünk és ez az, ami tényleg összehozhat bennünket. De nehogy félreértsék: Feminista vagyok, és nagyon büszke vagyok rá" – nyilatkozta Allende egy interjúban. Az, ahogy összehasonlítja magát és anyját, sokat elmond arról,  miért is lett elkötelezett feminista. „Aligha találhatnánk két különbözőbb embert, mint én és anyám. Ezer olyan dolog van bennem, ami ellen ő mindig harcolt.
Azt akarta, hogy úrinő legyek, és lám, mi lett belőlem. Nem akarta, hogy feminista legyek, radikális, hogy politizáljak, mert ő maga félt. Azt akarta, hogy biztonságos életet éljek, de az én életemre ez sosem volt jellemző. Anyám nagy művész, de a festményeire mindig úgy tekintett, mint kis képeslapokra. Pedig nagy művész lehetett volna belőle. És ehelyett lenézte a saját művészetét.” 
 
Ami a médiát illeti a nők szerepével kapcsolatosan, Allende nagyon rossz véleménnyel van erről. „Sokkal jobban is csinálhatnák, ez nem kérdés, különösen azok a termékek, amelyek a nőket célozzák meg. A női magazinok, pletykalapok, tévésorozatok, kevés kivételtől eltekintve, egyszerűen gusztustalanok. Emberi jogok? Na, ezzel vajmi keveset törődnek! A nőknek szóló üzeneteik kimerülnek abban, mit vegyél, hogyan legyél szexi és elégítsd ki a férfit az ágyban. Pedig a médiának lehetősége lenne arra, hogy elősegítse a változásokat, amelyek jobbá tehetnék a nők életét. Van is néhány jó újságíró meg műsor, de igen kevés.” 
 
Isabel Allende 2006-ban, Aphrodité című könyvének magyar megjelenése kapcsán Magyarországra is ellátogatott. „Elragadtatással nyilatkozik arról - írja a Népszabadság cikke − hogy országa Chile elnökévé nőt választott Michelle Bachelet személyében.»Nem csupán különleges nő, erős, intelligens, érzelmekkel teli, a család, a nők és a gyerekek iránti vonzalommal, hanem kellő politikai tapasztalattal is rendelkezik, hiszen volt már honvédelmi miniszter is. Ráadásul kellően bátor is ahhoz, hogy nagy számban nőket vonjon be kormányába. Chile vezetését a női energia hatja át, talán már a közeljövőben kiderül, mi is lesz ennek az érdemi következménye« ". (Bacheletet 2010-ben Sebastian Pinera váltotta.) Allende 1992-ben elvesztette 28 éves lányát, aki súlyos betegségben halt meg. A Paula című regényben neki állított emléket. 
 
Isabel Allende magyarul megjelent könyveiről itt olvashatsz többet. 
 
 
Az idézetek forrása: 
 
http://www.guardian.co.uk/books/2007/apr/28/isabelallende.fiction
 
http://www.nol.hu/archivum/archiv-401493
 
http://www.feminist.com/resources/artspeech/interviews/isabelleallende.html
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr883337002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása