Megtörtént, hogy Apponyi Albertnek és Jászai Marinak hatvanéves öreg urak álltak fel a zsúfolt kocsiban, ahol pedig nem egy fiatal fiú és fiatal lány ült. Sem Apponyi, sem Jászai nem fogadták el a felajánlt helyet és Jászai az ő ismeretes, nyers szókimondásával meg is mondta jó hangosan: „Csak nem fogadom el egy ilyen öregúr helyét, mikor annyi fiatal léhűtő ül a kocsiban?!”
791. § Vajjon te is csak akkor kelsz fel, csak akkor engeded át a helyedet, ha elegánsan öltözött fiatal nő lép a kocsiba? S állni hagyod azt a szegény asszonyt, akinek karján gyermek nyűgösködik? Ha igen: kulturáltságod álkultúra, s felszínes máz.

792. § Ne taszigálj, ne könyöközz.
793. § Ha véletlenül hozzáértél valakihez, vagy kényelmetlenséget okoztál valakinek, azonnal kérj bocsánatot.
794. § Akkor is kérj bocsánatot, ha a másik a hibás, ha véletlenül az lökött meg téged, nem te őt, ha akaratlanul az okozott neked kellemetlenséget, nem te neki.
795. § A pesti ember, ha fel akar szállni a zsúfolásig telt villamosra, harciasan állapítja meg, hogy a kocsi belseje teljesen üres, ha azonban ő is helyet kapott, utánozhatatlan fölénnyel szólj rá az utána következőkre, hogy ne tolongjanak, hiszen nincs már talpalatnyi hely sem a kocsiban.

796. § jellegzetesen pesti szokás az is, hogy aki elöl száll le, nyitva hagyja maga után a kocsi ajtaját. Ne tedd! Az udvarias ember szobrát aligha erről a villamoson utazó pesti emberfajtáról fogják megmintázni.
797. § Enni sem illik villamosban.
798. § A villamosban ne terpeszkedj, ne dőlj neki szomszédodnak, lábadat ne nyújtsd ki, ne kacagj teli torokból, ne pletykázz, beszéd közben ne emlegess hangosan neveket. Ez mind: neveletlenség. 

• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •