Mínuszszinten-tartás - Ülepedés
MZ-Rexia kalandjai egy csipet bredsóval fűszerezve! Szélesvásznú, folytatásos testképek egy NY-közeli, örökké szeles, esős USA kiképző táborból. Minden, ami egy magyar lány amerikai öntudatából önhatalmúlag visszainteget. Kirakós játék felnőtteknek - 18 alatt szülői felügyelettel sem!
Amikor lent vagyok, mindig elfelejtem, hogy a kijutáshoz, emelkedéshez nem elég még lejjebb. Süllyedés helyett esetleg inkább, mindig fölfelé kellene. Törekedni. Meg-megállva. JA, viszonyítani.
Valahogy alapból a szédülésre lettem beállítva. Időnként aztán újra át-, beállítanak. Ennek-annak is (kizárt, hogy direkt). Én meg csak szédülök. Egyik irányból a, egyik emeletről a. Szédülnék egyik embertől a. Bárkinek (bár k/minek?).
SJP: Zuhanás, szabadesés, szédülés = gravitáció?
Néha azért összejön. Hogy a nagy egyensúlyozásba nem szédülök bele. Tartom az irányt. Az iramot. Igaz, ez ritkább. Kegyelmi állapot, akárcsak a sírás (gyűlölök sírni. fáj. túl maszatos. A hiszti csak kicsapongás. Feszültségoldó. Ráadásul sokkal, de sokkal alkalmibb, ergo (herceg)nőiesebb.).
SJP: Hableányosabb?
Big: A sellőleányok nem sírnak! Minek a könnytenger? Alád? Ott az igazi!
Emlékeztek? Amikor a lélek. Sírsz = lélegzetet vesz. Megesik, hogy levegőt is elfelejtek. Venni? Csak egy kis karton bacardit a közértben (az nem sok, mindössze 6szor 1,5- 2dl és beosztom, alkoholtartalom alig, csak a narancsospepitúfíling). Elvileg a kosz(t) és kvártély biztosított. Piddza, gúdgirl. Tokió. Meg a lukas paplan.
Meg a nyolcórás zászlófelvonás (szóvévjorfleg, szóvévjorfleg, szóvévjor minimum 4szer, aztán jorvévinfleg és az elmaradhatatlan vúhú a végire, ezt is lehet triplázni, hatványozni bátran, egy sosem elég).
Míg ők áhítattal vonják az égbe a kacifántos lobogójukat a lengyel csajokkal alig győzzük könnyedén venni a terítést, takarítást. Sajog a hátam. Miközben kapkodom a sarkokba, a direkt a szemetes mellé hajigált almás amerikai pitéket, a beleharaptamdevérzik (nemaszívem) BBkjú (onlijú) csirkéket. Célozni tudnak. Mellé, mindig, nem szépen, ja(j).
SJP: Hullócsillagok is?
Big: Vát?
SJP: „Big?”
Big: „Elíz?”
SJP: „Ludvig?”
Egyszerre mondják ki: „Für Bétoven”
(A háttérből az Örömóda modern feldolgozása szüremlik be, for example: Dj Antoine kavarásában, azt tud. Kavarni. A VJ vetítőn mindeközben szép lassan, ütemekre esik szét a pepitára színezett unió, melyben minden egyes tagállamot egy-egy európai, szétplasztikázott, őrülten riszáló, aligöltözött szexbomba (országlobogója mintás tangában) testesít meg. Nem, irigykedni nem kell (vagy csak picit szabad), épp a tehetségüket bizonyítják. Aztán a projektoron hirtelen egy mélynövésű magyarság replikázik, talán nacsaolivér paródizál egy fejest, egy nagyfejest ugrik a közepébe hirtelen, hogy ki lopta el. Félreértés ne essék. Nem a svepszre. Sokkal prózaibb. Az egységre gondol.)
Én meg a szabadnapokra. Kár, hogy egy héten csak egyszer van kimenő, és hétből hat nap vagyunk veribizi.
SJP (csak halkan dúdolja): biziazistenveribizi. (csak gondolja: vedd figyelembe, ha valamikor ne(m)adjaazég, valami szebbért imádkozol!)
Jobban csípném fordítva, de lassan ehhez is hozzászokom. Ezt kell szeretni.
Legalább ezen az egy napon ülök, ülepedek. Ilyenkor az ablakomból (hála, hogy manzárdszobában lakom, cellatárs híján egyes-egyedül, akit szándékosan túrtam ki. Kiváltság. Máskülönben nem lehetne, ahogy flangálni forró sortban, bikini felsőben sem.) Vagy mindent szabad, csak akarni kell. Találékonyan kell akarni. Vagy kulcsra zárni, lelakatolni a szobát, ha épp a konyhában, bútorokkal torlaszolni el az ajtót, ha odabenn. Legföljebb kopognak. Kopogtatnak. Abba nem halok bele.). Ilyenkor csak nézem/hallgatom a zászlófelvonást (szóvévjorvévinfleg vúhú), de haptákba azért nem állok. Még csak az kéne!
SJP:Vigyázz-ni.
Vigyázzanak ők. Rám, magukra, a táborlakó csupamosoly, csakakkorharagszomha megeszedahamurgerem (na, azt az egyet nem dobják mellé, azt sehova se dobják, megeszik) gyerkőcökre. És ennek ellenére szeretem őket. Ők az egyetlenek, akik képesek őszintén mosolyogni.
Big: De meddig még?
Aztán, ha lezajlott a zászlóceremónia, fuvart kell fogni (általában erre a lengyel, átmenetileg ácsként működő srácok, Krissz és a másikat nem is tudom, hogy…, elfelejtettem, vagy eleve lusta voltam megjegyezni a nevét, a legkaphatóbbak. viszonylag szabad beosztásban dolgoznak, van jogsijuk és viszonylag szabadon tudnak is vezetni).
Aztán irány a betondzsungel közepén magasodó bevásárló negyed, a plázauniverzum, a valahogymajdúgyiscsakelütjükanapot Wall Markt Center. És csak sétálok és sétálok és sétálok, nem csücsülök le, és nem ülepedem.
A low fat, a no sugar, a fat free élelmiszerlabirintusban csak mindent jó alaposan összefogdosok. Mustár, szósz, konzerv, zacskózott fehér-barna cukros levegőkenyér. És az ujjlenyomatom.
SJP: Nem veszünk semmit!
A nap végén talán csak két marék mosolygós műanyag cseresznyét aranyáron, esetleg két szem mélyfagyasztott greny szmiszt (meghalnék, ha a nagyit szmisznek becéznék), vagy, ha a táborban, a szögesdróton innen gyűjtögetett üres colás üvegekből sok pénzem van, futja rá, akkor 10-20 dkg Leicestert, vagy cheddart, az legalább ír, angol. Nem amerikai. Japán.
Még jó, hogy nem egyedül vagyok. Itt van Szasa, a majdnemorosz. Azért csak majdnem, mert ukrán. Így oroszul, meg lengyelül is ért, mindjárt két nyelven egy csapásra, egész hasznavehető társaság. Ő intézi a fuvart. Olyan vékony, kölyökképű és még nálam is alacsonyabb, ami csúcsteljesítmény! Ha nem ölelgetne folyton, akkor ki is békülhetnénk!
Bosszantani, leginkább mégis az bosszant benne, hogy a műanyagzacskómból műanyagcseresznyézik. Két marék. Aranyáron. És nem, de igen. Irigy vagyok. (Nem gondolom, hogy enyém. A világ nem. De legalább a cseresznyém hadd legyen!)
SJP+Big pas de deux (lásd pl.: csipkerózsika, don quijote, james blond, utóbbi nem is, bocs, csak túlbalettoztam magam, de úgy érzem, előbb vagy utóbb helyben leszek – Magyarország, Amerika, Tokió?, csak ki fog felébreszteni, ha nem anyu, ha majd végállomás? Hamajdcsak. Rómeók kíméljenek! Nem akarok Júlia lenni!): „Báj, báj Szása!”
(Rongyosra sírtam.).
SJP: Ez nem hiszti!
Murányi Zita
Az előző részek tartalma:
http://centrifuga.blog.hu/2012/06/13/muranyi_zita_test_kep_kirako_3
http://centrifuga.blog.hu/2012/06/06/muranyi_zita_test_kep_kirako_2
http://centrifuga.blog.hu/2012/05/23/muranyi_test_kep_kiarko